A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra

Az előadások a következő témára: "A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra"— Előadás másolata:

1 A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra
Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Előadás a „Feketén-fehéren a szürkegazdaságról”, az MKT és a MST közös szervezésében a KSH-ban 2005-június 1-én 14 órakor tartott szemináriumon :01:57

2 Tartalom Fogalmi elhatárolás
Döntés a rejtett gazdaságban való részvételről Egy dinamikus hatás Mit tehet a kormányzat? – első közelítés Az adócsalás optimális szintje Mit tehet a kormányzat? – második megközelítés Néhány tanulság :01:57

3 Fogalmi elhatárolás :01:57

4 Fogalmi elhatárolás A) Rejtett gazdaság: normaszegő (A1) és nem normaszegő tevékenységek (A2) A1) Normaszegő: drog termelése, kereskedelme, emberkereskedelem, adócsalás, stb. A2) Nem normaszegő: háztartási munka, barkácsolás (do it yourself ) A1) Normaszegő: A11) legális tevékenységhez kapcsolódó (adócsalás) A12) nem legális tevékenységhez kapcsolódó (drogkereskedelem, emberkereskedelem) Az előadásban csak az A11-ről lesz szó: Regisztrált vállalkozások (bejelentett munkavállalók) nem bevallott, de különben legális aktivitása (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) Nem regisztrált vállalkozások (be nem jelentett munkavállalók), nem bevallott, de különben legális aktivitása (fusizás, napszám, stb.) :01:57

5 Részvétel a rejtett gazdaságban
:01:57

6 Részvétel a rejtett gazdaságban
A cselekvő (vállalat, háztartás) döntését meghatározó tényezők Statikus modell (egy t időpontban hozott döntés nincs hatással Yt+1-re) Döntés: Adót csal – nem csal adót Adócsalás esetén: V (Yacs) = (1-p)Y + p(Y – F) - Mk Az adócsalás elutasítása esetén: V (Ynacs) = Y – T ahol p = a felderítés valószínűsége Y = jövedelem T = a kifizetett adó F = a büntetés (bírság) összege (F > T) Mk = a morális költség (presztizs veszteség, illetve a nyugodt alvás lehetőségének elvesztése) Következmények: A tényleges jövedelemszintnek nincs hatása az adócsalással kapcsolatos döntésre Büntetés mértéke, felderítési valószínűsége - negatív hatás Morális költség – negatív hatás :01:57

7 Részvétel a rejtett gazdaságban – egy dinamikus hatás
A gazdasági szereplő egy t időpontban hozott döntése (adót csal, vagy nem csal adót) hatással van t+1-ben elérhető legális jövedelemszintjére (Yt+1). Ha adót csal t-ben és ezt felderítik (Y’), akkor később kevésbé tudja legálisan növelni jövedelmét, mint egyébként: dY’ < dY A legális gazdaságban megszerezhető várt jövedelem növekedésével (a jövedelmi várakozások javulásával), erősebben érvényesül ez a hatás. Ekkor a legális gazdaságban t+1 időpontban várható jövedelemszint befolyással van a rejtett gazdasággal kapcsolatos döntésre. (ennek megfigyelése magyar vállalati adatokon – Semjén – Tóth, 2004) :01:57

8 Mit tehet a kormányzat? – Első megközelítés
:01:57

9 Mit tehet a kormányzat? – első megközelítés
Növeli a büntetés mértékét - ez nem effektív egy határ után, nem behajtható, nem elrettentő; Növeli a felderítés (ellenőrzés) valószínűségét – ezzel növeli a kormányzati kiadásokat; Javítja a vállalkozások intézményi feltételeit, lépéseivel hozzájárul a versenyképesség és ezzel közvetve a legális gazdaságból szerezhető várható jövedelmek szintjének növeléséhez; Növeli a morális költség szintjét (legalább nem járul hozzá az adócsaló gazdasági szereplők presztizsének növeléséhez); :01:57

10 Az adócsalás optimális szintje
:01:57

11 Az adócsalás optimális szintje
Az ellenőrzés növelésével csökken az adócsalók száma és az adócsalás aggregált összege; Az ellenőrzés határköltsége csökken; Az adócsalás átlagos szintje konstans (egy adócsaló mindig azonos összegben csal adót); A kiinduló pontban az ellenőrzés költsége nem haladja meg a várhatóan feltárt adókülönbözet aggregált összegét; :01:57

12 Az adócsalás optimális szintje
Adócsalók száma - jobb tengely ; Az ellenőrzések összes költsége, az adókülönbözet várható értéke – bal tengely :01:57

13 Az adócsalás optimális szintje az ellenőrzések két stratégiája esetén
:01:57

14 Az adócsalás optimális szintje - következmények
A kormányzat csökkentheti az ellenőrzés átlagköltségét (pl. adóhatóság informatikai hátterének fejlesztése); Az adóhatóság javíthat adaptivitásán: véletlenszerű kiválasztás helyett célzott ellenőrzések az adócsalással empirikusan összefüggő, a gazdasági szereplőket jellemző paraméterek (k1,k2, …,kn) figyelembevételével: P(Acs=1) = f (k1, k2,....,kn) Ezáltal növelhető a felderítés valószínűsége - az adócsalás optimális szintje A-ból A*-ba tolódik el; de ezzel nő az ellenőrzés aggregált költsége is; (Megfigyelés magyar adatokon: Semjén – Szántó - Tóth, 2001) :01:57

15 Mit tehet a kormányzat? – Második megközelítés
:01:57

16 Második megközelítés A kormányzat nem egyedüli szereplő a rejtett gazdasággal kapcsolatos játékban – bár a kormányok ezt a tényt hajlamosak ignorálni; Nemcsak a kormányzat reagál a gazdasági szereplők rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseire, hanem a gazdasági szereplők is reagálnak a kormányzat (a rejtett gazdasággal közvetlenül össze nem függő) döntéseire a rejtett gazdasággal (adócsalással) kapcsolatos döntéseik meghozatalakor: Ha a gazdasági szereplők úgy vélik, hogy a kormányzat nem hatékony, azaz a befizetett adókból nem hatékonyan szolgáltat közjavakat, illetve „túladóztat” az adócsalás racionális és kívánatossá válik (Brennan-Buchanan, 1980 és Spicer, 1990, magyarul ld. Semjén, 1993) Meg lehet különböztetni a tényleges adórátán (t) túl az adózók számára elfogadott adórátát (t*). Az elfogadott adóráta (t*) az a ráta, amelyet az adózó hajlandó lenne fizetni, a közjavak egy adott mennyiségéért (A’), amelyet egy általa elfogadottnak vélt átváltási görbe (T*A’) határoz meg. A rejtett gazdasággal kapcsolatos döntésben az elfogadott és a tényleges adóráta közötti különbség is szerepet kap. Ha ez nagy, nagyobb az adócsalásra való ösztönzöttség. :01:57

17 Magánjavakból közjavak finanszírozása adók által (Stiglitz, 1988) nyomán
TA: termelési lehetőség görbe (tökéletes átváltás mellett); TA’: a kormányzat által kínált megvalósulási görbe; TA*:adott adószint melletti elfogadási görbe; A-A’: az átváltásból eredő veszteség (adóellenőrzés, adóbehajtás, törvénykezés költségei, korrupció miatti veszteségek, kormányzati hatékonytalanság); A*-A’: az elvárt és a kormányzat által kínált közjavak mennyisége közötti különbség (az adózók által nem tolerált kormányzati hatékonytalanság); A-A*: az adózók által elfogadott kormányzati hatékonytalanság; T*A’: adott TA* elfogadási görbe mellett az adófizetők által fizetett adók és finanszírozott közjavak szintje; T-T*: adócsalás aggregált összege, illetve a közjavak A* elvárt szintje mellett a nem kormányzati szférával szembeni kereslet magánjavak, vagy közjavak iránt (A*-A’); magánjavak T T* A’ A* A közjavak :01:57

18 A kormányzati hatékonytalanság adócsalást szül
Az adózók rendelkeznek információval a TA* görbe meredekségéről, mivel több egyébként az állam által nyújtott szolgáltatás megvásárolható az üzleti szektortól is: állami rendőrség – polgárőrség (őrző-védő kft); állami fogászat – magánfogászat; önkormányzati óvoda (iskola) – magán óvoda (iskola) stb; Vagy ha nem vásárolható meg, akkor létezik irányadó (benchmark) megvalósulási görbe: 1 km autópálya építési költsége hegyes, sziklás terepen alagutakkal Horvátországban X millió euró és ugyanakkor 1 km autópálya építési költsége sík terepen Budapest és Balaton között 1,5*X millió euró Adott A* jószágmennyiség finanszírozását vállalják, és megkeresik a lehetőséget, hogy ehhez hozzájussanak egy magán-állami „elegyített piacon”: állami kórházba ételt, gyógyszert, WC papírt; az önkormányzati óvodába gyümölcsöt („gyümölcs nap”) visznek; az általános iskolát, amelyet az önkormányzat 10 éve festett ki utoljára, a szülők / tanárok maguk, vagy saját pénzükből kifestik; az óvodába, ahol az EU szabványok miatt az önkormányzat leszereltette a régi játszótéri játékokat, a szülők játékokat vesznek, stb; Ekkor vagy nem csalnak adót (T-t fizetnek), de ekkor kénytelenek T + (T-T*) terhet (kvázi többletadót) vállalni, vagy adót csalnak (T* adót fizetnek) és az üzleti szektortól vásárolnak T-T* összegért, hogy eljussanak a kívánt A* szintre; :01:57

19 A kormányzati hatékonytalanság adócsalást szül
Egyensúlyi pontok: T> T* és A*>A’ mellett, adóellenőrzés nélkül az adócsalás összege iterációk után T lesz (T*=0), a gazdasági szereplők kizárólag az üzleti szférától vásárolnak, az állam által szolgáltatott javak szintje pedig nullára csökken; 2) T> T* és A*>A’ és adóellenőrzés, felderítés és büntetés mellett A’ csökken (romlik az adóztatás hatékonysága), így azonban az adóbefizetéseket egy T és T* közötti szinten lehet tartani; Ebben az esetben az adófizetők többletterhet (kvázi többletadót) T-T* vállalnak, hogy eljussanak az általuk kívánatosnak tartott A* szintre; 3) Az A*=A’ mellett T=T* és adóellenőrzésre alig van szükség (az adóztatás hatékonysága javul), az adócsalás szintje minimális; Egyéb lehetőségek: 4) Nem kizárt, hogy T* > T, azaz az adózók elfogadott adórátája meghaladja a tényleges adórátát (A TA’ és TA* egybeesik, a kormányzat a kívánt hatékonysággal működik és az adózók növelnék az adókból finanszírozott közjavak mennyiségét); 5) A* < A’ esetben állami túladóztatással állunk szemben, ekkor az adózók nem támasztanak többletkeresletet az üzleti szektorral szemben, az elfogadott adóráta csökken, az adócsalásra való ösztönzöttség erős és két tényezőből fakad: az el nem fogadott kormányzati hatékonytalanságból és a túladóztatásból; :01:57

20 Néhány tanulság A kormányzat rendszerint adott hatékonytalansági (megvalósulási) görbe mentén képzeli el a rejtett gazdaság (adócsalás) elleni küzdelmet (ellenőrzés fokozása, büntetés szigorítása, adóráták esetleges csökkentése) – a kormányzat ignoranciája Ezek a megoldások szuboptimális megoldáshoz vezetnek a kormányzati hatékonytalanság csökkentéséhez képest, mivel az adóbevételek növelése (az adócsalás csökkentése) érdekében kénytelen rontani az adóztatás hatékonyságát (adóellenőrzés költségeinek növelése révén); A kormányzati megvalósulási görbe javítása (1 adóforintból minél nagyobb arányban közjószágok finanszírozása) úgy csökkenti az adócsalásra való ösztönzöttséget, hogy javítja a kormányzat szolgáltatás nyújtásának hatékonyságát, nem kívánja meg az adózással kapcsolatos holtteher veszteségek növelését; Ebben a kontextusban a rejtett gazdaság (az adócsalás) elterjedtsége a kormányzati által kínált megvalósulási görbével kapcsolatos adófizetői fenntartások fokmérőjeként értelmezhető: minél nagyobb az adócsalás aránya, annál elégedetlenebbek az adófizetők az adók és az ezekből finanszírozott, kormányzat által nyújtott közjavak viszonyával; :01:57

21 A kormányzat kezében lévő eszközök:
Adótudatosság növelése: rendszeres és megbízható információk a kormányzat működéséről (a kormányzat mint közjavakat szolgáltató szervezet tevékenységéhez kapcsolódó információk: költségek és hasznok nyilvánosságának biztosítása); Hatékony közigazgatás és a közjavak hatékony előállítása; A normaszegő magatartás erősödését elkerülő törvénykezés kialakítása - világos és betartható törvények (előzetes megvalósulási tanulmányok, hatásvizsgálatok); A kormányzat diszkreditálásának elkerülése (ellenőrizhetetlen és betarthatatlan törvények, melyek érvénybe lépését időről-időre fel kell függeszteni); Az adóellenőrzés és a felderítés hatékonyságának növelése; Stabil, kiszámítható intézményi háttér (a korrupciós kínálat alacsony szintre szorítása); Megalapozott gazdaságpolitika, amely elősegíti a versenyképesség növekedését és a jövedelmi várakozások javulását; Tartózkodás az adócsalással járó morális költség csökkenését kiváltó lépésektől; :01:57

22 Köszönöm a figyelmet. Az előadás letölthető a http://econ. core
Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a oldalról :01:57