A kulturális intézményrendszer oktatást támogató szolgáltatási és infrastrukturális fejlesz- téseinek értékelése Koós Bálint Hétfa Kutatóintézet – MTA KRTK – Revita Alapítvány április 30.

Az értékelésről Az értékelés célja: a 2007–2012 között a kulturális intézményrendszer oktatást támogató szolgáltatási és infrastrukturális fejlesztéseinek vizsgálata. Támogatási konstrukciók:TÁMOP 3.2.3, 3.2.4, 3.2.8, 3.2.9/A, TIOP 1.2.1, 1.2.2, Támogatási keret: 210 millió euró es árakon 52,1 milliárd Ft. Folyó áron számítva 71,7 milliárd Ft Résztvevők: Hétfa Kutatóintézet, MTA KRTK és a Revita Alapítvány munkatársai

Módszerek Értékelési fókuszok és módszerek Értékelési kérdéskör Doku- mentum elemzés Adat- bázis elemzé s Hatás- vizsgá- lat Szak- értői interjúk Fókusz- csoportos interjú Online kérdőíves adat- felvétel Egyéni intézményi interjúk Intézményi esettanul- mányok Fejlesztéspoli- tikai környezet X XX X Forrásabszorp- ció X X XX Eredmények, hatások X XXXX Javaslattétel, jó gyakorlatok X XX X

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció: – a kultúra a gazdaságfejlesztés egyik alapja, (hozzáférés javítása és infrafejlesztés szükséges) Kulturális Modernizáció Irányai – kultúra a nemzeti és uniós fejlesztési célok szolgálatában EU – a kultúra önmagában nem támogatható, kizárólag: – az élethosszig tartó tanulást elősegítő – és a minőségi oktatást támogató, illetve a lemorzsolódás elleni küzdelmet segítő (tehetséggondozás, felzárkóztatás) szerepe jelenti a kapcsolódási pontot. A kulturális intézményeket érintő fontosabb külső változások: – Romló finanszírozási helyzet (létszámcsökkenés) – Fenntartóváltozás (megyei önkormányzat – MIK) – Beszerzési stop (2011 óta) – Uniós források az oktatás támogatására, LLL szolgálatára Fejlesztéspolitikai környezet

Forrásabszorpció 38 kiírás - óriási érdeklődés: 2509 db pályázat, 1106 db nyertes erősen túlpályázott (56%) pályázatok megalapozottak: 96% jogosult, (csupán pályázó lépett vissza amegvalósítástól) A kulturális intézményrendszer fejlesztéseit a meghatározó fenntartó, azaz az önkormányzati szféra dominálta: források 68,6%-a, 1600 db benyújtott, 665 támogatott pályázat 15,8 százaléka szolgálta egyházi, civil, nemzetiségi–kisebbségi önkormányzatok intézményeinek, illetve nonprofit szervezetek fejlesztéseit. A településhierarchia középső szegmensét, azaz a városokat, illetve a megyei jogú városokat kedvezményezte. (Részben Agóra, Agóra Pólus, illetve székhely-telephely torzító hatás!)

Hangsúly a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésén: – A leszerződött támogatások 25,6%-a került a 94 db hátrányos helyzetű kistérségbe.Ezen belül a teljes összeg 9,5%-a került a leghátrányosabb helyzetű (47 db) kistérségbe. – További 6,5%-a magas munkanélküliségű településekre. – Az arányok még magasabbak, ha a TIOP források felét kitevő, nagy összegű, nem hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló infrastruktúra fejlesztési programok (Agóra, Agóra Pólus) nélkül vizsgálnánk. Forrásabszorpció

Hatások, eredmények 1. Támogatott kulturális intézmények szolgáltatásai modernizálódtak és bővültek, javult az intézmények infrastrukturális helyzete Tanulási folyamat: az EU-s pályázat lebonyolításában gyakorlatlan kulturális intézmények kimagaslóan teljesítettek Élethosszig tartó tanulás felértékelődése – különösen a múzeumok számára ez jelentős irányváltás (múzeumpedagógia felértékelődése) Beavatkozás fogadtatása pozitív – a célcsoport a nyújtott szolgáltatásokat hasznosnak ítélte Az élethosszig tartó tanulást segítő szolgáltatások elérhetősége javult (vidék!) DE: a szolgáltatások iránt mérsékelt a fizetőképes kereslet – már fenntartási időszakban erős szelekció! Szinergikus hatás korlátozott (főként turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban jött létre nem szándékolt pozitív hatás)

Hatások, eredmények 2. Beavatkozás hatása a kulturális intézményekre, statisztikai modellszámítás eredményei (Stata, diff-diff ) 1 átlagos intézményre kivetítve Muzeális intézmények

Hatások, eredmények 3. Beavatkozás hatása a kulturális intézményekre, statisztikai modellszámítás eredményei (Stata, diff-diff ) 1 átlagos intézményre kivetítve Könyvtárak – elektronikus katalógus (OPAC), %

Hatások, eredmények 4. Beavatkozás hatása a kulturális intézményekre, statisztikai modellszámítás eredményei (Stata, diff-diff ) 1 átlagos intézményre kivetítve Közművelődési intézmények

Hatások, eredmények 3. Terület Kontroll csoport Kezelt csoport Eltérés a két csoport között (2008) Kontroll csoport Kezelt csoport Eltérés a két csoport között (2011) Két csoport közti eltérés változása ( ) Könyvtár Elektronikus katalógus (OPAC) léte (0,1) Nyilvános internet (0,1) Egyéb képzésen résztvevők száma (fő) Közműve- lődés Egyéb akkreditált szakmai képzések, fő Ifjúsági csoportok száma, db Gyermek csoportok száma, db Muzeális Iskolai oktatást segítő foglalkozások, db Iskolai oktatást segítő foglalkozások, fő Múzeumi informális, nem formális és formális oktatáshoz kötődő rendezvények együtt, db

Látogatói-fogyasztói kör átrendeződése: 5-18 évesek, illetve az idősebb korosztály felértékelődése - hátrányos helyzetűek csak átmenetileg – bevonásukhoz további forrás szükséges! Kulturális intézmények „kinyíltak” – társadalmi-szakmai kapcsolatrendszerük erősödött (különösen az oktatási intézményekkel jöttek létre tartós kapcsolatok: az NFÜ számításai szerint 1700-nál is több együttműködési megállapodás jött létre) Polarizálódó kulturális intézményrendszer („nagyok vs. kimaradók” és a nagyokhoz kapcsolódó „fejlődőképes kicsik”) Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges valamennyi kulcskompetenciát erősítette a beavatkozás - legnagyobb mértékben a kulturális és a digitális kulcskompetenciákat. Hatások, eredmények 4.

Javaslatok 1. Indokolt az eddigi fejlesztési irány követése. A Közép-Magyarországi régió kulturális intézményeinek élethosszig tartó tanulást és a minőségi oktatást segítő szolgáltatásainak infrastrukturális fejlesztése indokolt. Disszemináció: tapasztalatok és jó gyakorlatok széles körű megismertetése A kulturális intézmények szolgáltatásai elérhetőségének további javítására (akadály-mentesítés, látogatók útiköltsége, utazó-kiállítás, mobil eszközök) nagy hangsúly helyezendő. A központi informatikai infrastruktúra fejlesztése (különösen muzeális intézmények, levéltárak) a minőségi oktatás támogatása érdekében szükséges.

A szakmai, szakmaközi együttműködések kialakítását, fenntartását (konzorcium, együttműködések) ösztönözni kell. Az ismétlődő, rendszeres foglalkozások eredményesek a kompetencia-fejlesztést célzó beavatkozások tapasztalatai alapján, ezek előtérbe helyezése indokolt. A szakmai tartalom kialakításánál nagyobb szabadság (és felelősség) biztosítása javasolt a szakmai megvalósítóknak. Ezzel összefüggésben javasolható az elvárt tevékenységek mennyiségi-minőségi differenciálása (méret, illetve ellátási szint szerint). Javaslatok 2.

Köszönöm a figyelmet! Hétfa Kutatóintézet H-1051 Budapest Október 6. utca 19.