Előadó: Bordás Bertalan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Az I. világháború
Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Bonaparte Napóleon ( ).
Az 1. világháború.
A spanyol világbirodalom és a Németalföld
Nacionalizmusok kora és az olasz egység
Az egyensúlyi rendszer válsága és a francia forradalom
Sodródás a háborúba.
„Különös házasságok”, avagy szövetségi rendszerek Európában
A Szent Szövetség Európája
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
Az I. Világháború Békekötések.
Mária Terézia
A világ az I. világháború előestéjén
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
A német egység és a polgári állam
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Úton az újabb háború felé
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Az európai integráció története
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A 18. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1849-IG
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Gyarmatosítás.
Bonaparte Napóleon.
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
A Krími háború
A napóleoni háborúk Nemzetközi kapcsolatok története
I. Az európai nagyhatalmi diplomácia és a forradalmak
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
1914.
A népesség számának változása Európában
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
Az I. világháború
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
Nagy-Britannia és Franciaország. Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
Erzsébet –
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Európán kívüli világ.
A százéves háború.
Bonaparte Napóleon
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
Az első világháború.
Szövetségi rendszerek
Hidegháború.
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
A gyarmatosítás folyamata
Lehetőségek Horváth Dorottya.
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

Előadó: Bordás Bertalan A brit külpolitika és 1815-1854 között a bécsi kongresszus utáni Európában Előadó: Bordás Bertalan

A korszak értelmezése Mire jó a diplomáciatörténet? Historiográfia Az 1880-as évek brit történészei, A XX. század első felének brit történészei, Az USA külpolitikai tanácsadói a hidegháborúban. Előzmény, és kontextus: A XVIII. század „erőszakos” egyensúly rendszere. A napóleoni háborúk A feltörekvő hatalmak (USA, Japán, Németország) korszaka

A belpolitika és külpolitika relációja A kül- és belpolitika kölcsönös egymásra hatása Államformák meghatározó szerepe Nagy-Britannia politikai hagyományai (whigek, toryk) Államférfiak kvalitásainak fontos szerepe

A korszak „nagy alakjai”

A bécsi kongresszus 1814. május 30. – 1815. június 9. A „Négyes szövetség” és a „Szent Szövetség” létrejötte. Érdekek: Anglia: status quo fenntartása, Ausztria: a status quo fenntartása szintén Oroszország: kijárat a tengerekre, Poroszország: a német egység létrehozása, Franciaország: kitörni az elszigeteltségből. Konklúzió: Az osztrákok potenciális szövetségesek lehetnek, az oroszok pedig veszélyesek.

Törések a szövetségi rendszerben és brit reagálás Troppau, Verona, Laibach (1818-1822): Anglia eltávolodik a többi nagyhatalomtól. Troppau és Verona: latin és itáliai felkelések Laibach: A spanyol forradalom – esély a francia kitörésre

A görög kihívás (1821-1830) Látszólag újabb lázadás egy legitim uralkodó ellen Az angolok kezdetben az oroszok mellett vannak, majd kompromisszumos megoldást alkalmaznak az oroszok megfékezésére.

1830 Újabb „francia forradalom”. Lajos Fülöp uralma („a polgárkirály”) Belga és lengyel lázadások A belga ügyet felkarolta Anglia és kivívták függetlenségüket (1831) Ausztria távolodik: tragédia Franciaország újbóli talpra állása, és Anglia ráadásul támogatja. Angol-francia polarizálódás?

Spanyolország és Algéria Eltérő pártokat támogattak a spanyol forradalomban a felek, valamint kisebb harcok folytak a gyarmatokon Algéria meghódítása gátolta az angol hegemónia létrejöttét a Földközi-tengeren. Nem jött létre a korai Antant.

1848 Mi vezetett ide? Hosszú és rövid távú folyamatok egyaránt Oroszország megfékezése Ausztria támogatásával, ugyanakkor Oroszország támogatása a dán és német hercegségek ügyében, valamint Ausztriát magára hagyta az itáliai kérdés kapcsán.

Pragmatizmus és a Krím Kimerülő Európa: Orosz és angol vetélkedés új színhelye. Következmény: A század második felét meghatározó háború: a krími háború. Az orosz cár elszámította magát, Anglia és Franciaország összefogott. 1854: korszakhatár 1878: újabb orosz próbálkozás a század második felében.