A magyar felsőoktatás valódi problémái Tóth Csaba „A jövő záloga” A Republikon Intézet felsőoktatási kerekasztala 2011. február 16.

A felsőoktatásról szóló viták Az utóbbi évek vitái szervezési és működési kérdésekről szóltak A valódi vitának a minőségről kellene szólnia Szokásos kérdések / problémák: Túl sok a főiskola és egyetem Nincs pénz az oktatásra, lehet-e (kell-e) tandíj

Rossz a magyar felsőoktatás? Minősítő Intézet QS T. H. E. ARWU Legjobb helyezés 401-450 Nincs (Top200) 301-400 Egyetem ELTE, SZTE Nincs Régióban ki jobb? Ausztria, Lengyelország, Csehország Ausztria

QS ARWU Intézmény, ország Helyezés Harvard University, USA 2. 1. University of Cambridge, Egyesült Királyság 5. École Normale Supérieure, Franciaország 33. Pierre and Marie Curie University - Paris, Franciaország 39. Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg, Németország 51. Technical University Munich, Németország 56. Jagiellonian University, Lengyelország 304. 301-400. Charles University, Csehország 267. 201-300. Eötvös Lóránd Tudományegyetem 401-450.

Az egyes országok felsőoktatási intézményeinek aránya az ARWU TOP100 listáján

Felsőoktatás-értékelés Nemzetközi (QS, THE) Magyar (Heti Válasz) oktatók minősítése (elsősorban publikációk) oktatók akadémiai minősítése diák/tanár arány munkaadók értékelése külföldi diákok és tanárok aránya hallgatók OTDK eredményei szakmai közvélemény túljelentkezés

A felsőoktatás problémái Három, egymást erősítő problémacsoport: Elszigeteltséggel összefüggő Oktatásminőségi Gazdasági természetű

Elszigeteltség, avagy a „nemzeti felsőoktatás” okai és következményei Oktatóink kevéssé vesznek részt nemzetközi kutatásokban késve érkeznek hazánkba a legújabb eredmények kevésbé vonzóak a magyar egyetemek a külföldi oktatóknak és hallgatóknak A hallgatók sem kapcsolódnak be nemzetközi kutatásokba szakmai fejlődésünk lelassul a legjobbak, akik önerőből erre képesek, külföldre mennek  nem csak munkavállalói, de kutatói kivándorlás is van „Féloldalas” hallgatói mobilitás Erasmus program: sokakat elér, ez jó. Külföldi BA vagy MA program: bonyolult jelentkezés, kevés ösztöndíj, kevés segítség.

A felsőoktatás minőségi problémái Bolognai rendszer  a gondolkodásban még nem ment végbe az átállás a mesterképzésben az átjárhatóság helyett az intézmények saját hallgatóikat preferálják Haszontalanul működő oktatói minősítési rendszer a jelenlegi oktatói véleményezés nem tölti be szerepét: alacsony hallgatói részvétel, következmények hiánya Az átfogó tehetséggondozás hiánya a jelenlegi rendszerben a hallgató magára van utalva az egyetemek nem segítik eléggé a tehetséggondozó diákszervezeteket a tanárok részéről sincs meg a kezdeményezőkészség, hogy a tehetséges diákot a megfelelő helyre irányítsák A hallgatói önkormányzatok működése ellentmondásokkal terhelt

Felsőoktatási intézmények finanszírozása, GDP arányában Ország Felsőoktatási intézmények finanszírozása, GDP arányában (Forrás: OECD, 2007) Állami Magán Összesen Chile 0,29 1,69 1,98 Japán 0,48 0,99 1,47 Korea 0,56 1,87 2,43 Szlovákia 0,67 0,20 0,87 Egyesült Királyság 0,69 0,58 1,27 Magyarország n.a. Németország 0,91 0,16 1,07 Lengyelország 0,92 0,37 1,29 Spanyolország 0,93 0,22 1,15 USA 0,98 2,12 3,11 Szlovénia 0,28 1,26 OECD átlag 1,00 0,53 1,52 Csehország 1,04 1,23 Holland 1,08 0,40 1,48 Norvégia 1,21 Franciaország 0,17 1,39 Ausztria 0,09 1,34 Svédország 1,41 1,57 Finnország 0,06 1,63 Dánia 1,65 1,71

A felsőoktatás gazdasági problémái Hiányoznak a munkaerő-piaci visszacsatolások az állam-egyetem-gazdaság nem háromszögként működik, hanem az állam kommunikál a gazdasággal is és az egyetemmel is munkaadói igények nehezen tudnak megjelenni, az akadémiai szféra gyakran beleszólásként értékeli az ilyet

K+F

Említést tevő vállalatok aránya (%) Toborzás nehézségeinek okai a friss diplomások körében – TOP 5 (Forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet) Említést tevő vállalatok aránya (%) Magas bérigény 37 Szakmai gyakorlat hiánya 36 Elégtelen szakmai tudás 35 Kevés jelentkező 29 Nem megfelelő szintű nyelvtudás 27

Köszönöm a figyelmet! toth.csaba@republikon.hu