A neurózisok története napjainkig I. A neurotikus állapotok általános leírása

A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis: coma adynamia spasmus vesania

Klasszikus neurózis-kategóriák Hysteria (középkor óta, Briquet, Charcot) Neurasthenia (Beard, 1869) Psychasthenia (Janet 1909) Freud (aktuálneurózis és pszichoneurózis)

A neurózisok negatív kritériumai Nincs szervi betegség Nincs neurológiai eltérés Nincs pszichotikus állapot (a valósággal való adekvát kapcsolat megmarad)

Az új pszichiátriai rendszertan hátrányai A konkrét beteg leírásához több kategória („komorbiditás”) Statikus szemlélet Mesterséges konstruktumok Keresztmetszeti állapot rögzítés Időbeli instabilitás A szubjektum „elfelejtése”

A neurózisok redukcionista szemlélete Orvosi modell Fiziológiai nézőpont Szociálpszichológia Mélylélektan Kísérleti lélektan Pszichometria

Receiver Operating Characteristic Curve d’=2,0 Anx. A fokozott szorongással járó állapotok leírására a szignáldetekciós elmélet megfelelő értelmezéssel szolgál. A jel-zaj elkülönítés adott szintjén (d’ azaz detekciós index) a béta index (függőleges vonal) helyzetét a reakció várható következményei szabják meg. Szorongásra hajlamos személyek óvatosak, a kritériumot magasra helyezik, azért kevés hibás reakciót adnak, viszont sok téves kihagyásuk van (alsó eloszlás-görbék). A szociális fóbiák esetén is ez a helyzet. Az egyén ugyanis kudarcot, szégyent anticipál, ezért a kockázatot minimalizálni igyekszik, csak akkor reagál, ha abszolút biztos a dolgában. Az ábrán a baloldali eloszlás-görbe a zajingereket (N), a jobb oldali pedig a jel-ingereket (SN) reprezentálja. A vízszintesen jobbra haladva az alany szubjektív bizonyossága egyre fokozódik. A függőleges béta index a bizonyosságnak azt a mértékét jelzi, amikor az egyén valamely ingert jelként fogad el. P(yes/N)

A neurózis megjelenése az „utódkategóriákban” (DSM IV TR) Szorongásos zavarok Szomatoform zavarok Depressziók (dysthymiás zavar) Disszociatív zavarok Személyiségzavarok (C csoport) Alkalmazkodási zavarok

A neurózisok definíciójának elemei A magatartás, élménymód és a vegetatívum zavara Kedvezőtlen genetikai és a szocializációs hatások Sajátos (vulnerábilis) személyiség- szerkezet Progresszív, a környezettel patológiás egyensúlyt kialakító végállapot

A neurózis újraértelmezése (Heurisztikus neurózis-fogalom) Közös vonások a neurózisok „utódkategóriáiban” A személy mint egész: filozófiai-antropológiai nézőpont

A neurózisok közös vonásai Szenvedés Örömképesség elvesztése Én-idegen állapot Sajátos személyiségszerkezet Kognitív vulnerabilitás Neurotikus „karrier”

A neurózisok antropológiai jegyei A szubjektum zavara Negatív ön-élmény Imperativizmus Időnyíl inverziója Kauzalitás inverziója Ontológiai elcsúszás a „semmi” felé

II. A neurotikus állapotok főbb csoportjai a mai kategóriarendszerben

Pszichoreaktív kórképek Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok (BNO 10 F40-48) Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tünetekkel társulnak (BNO 10 F50-59) Egyes gyermekpszichiátriai állapotok Alkalmazkodási zavarok

A neurózisok etiopatogenetikai osztályozása Primer neurotikus fejlődés Szekunder neurotikus fejlődés Pszichogén reakció

Pszichogén reakciók Kiváltó események az egyén környezetéből Az esemény és a tünetek idő és súlyosság szerinti összefüggése A premorbid személyiségben a neurotikus vonások hiányoz(hat)nak

A pszichogén reakciók tünetei Vegetatív zavarok Magatartási dezorganizáció A gondolkodási beszűkülése

A pszichogén reakciók egyes formái (Bräutigam) Egyszerű konfliktus-reakció Kimerüléses reakció Kóros gyászreakció Tendenciózus reakció („fakticiozus zavar) Extrém körülmények, akut stressz-zavar

A szorongás strukturálása Szorongásos zavar Struktúraképző elem Megjegyzés Generalizált szorongás strukturálatlan többnyire fluktuáló,megjósolhatatlan lefolyás Pánik-zavar idő roham és rohammentes időszakok Agorafóbiás zavarok a tér vagy a tér valamely sajátossága zártság,nyitottság,magasság stb. Szociális fóbiák a szociális tér Emberek. Mennyiségi, minőségi vonatkozásban kiemelt szociális helyzetek Specifikus fóbiák tárgyak,állatok a fóbiás tárgy közelsége-távolsága Poszttraumás stressz szindróma a trauma a trauma előtt és után Obsessio a kényszergondolat a gondolat közelsége-távolsága,szimbolikus tér, kognitív fóbia Compulsio rituálék a rituálék maguk képezik a struktúrát A „strukturálódás” folyamata nem azonos a fizikai idővel. „Pszichopatológiai” idő.

Szorongásos zavarok Generalizált szorongásos zavar Pánik tünetcsoport Fóbiák Kényszerneurózisok Poszttraumás stressz-zavar Neurotikus affektív zavar (disztímiás zavar)

Specifikus kognitív tartalmak Content specificity elmélet, mind a szorongásos zavarok, mind a személyiségzavarok területén terjedőben van. E tartalmak a „primer”kategóriának, vagy a „modalitásoknak”, vagy még magasabb szintű struktúráknak felelhetnek meg egy hierarchikus rendben. Pánik: Chambless, et al. szerint a testi érzésekkel kapcsolt gondolatok faktoranalitikai dimenziói: kardiovaszkuláris, neurológiai, gasztrointesztinális és magatartási. (2000.) A pánik-betegek a fizikai tünetekhez szignifikánsan több téves értelmezést fűznek, és ezeket később sem képesek korrigálni. Kamieniecki et al. 1997. Szociális phobia: alkoholizáló egyetemisták alkoholizmusa a szociális szorongás leküzdésével kapcsolatos alkohol-expectantiákkal függ össze. (Burke, Stevens, 1999.) Ugyanakkor Niekerk és mtsai (1999) nem tudták alátámasztani Beck elméletét a szociális phobia szociális fenyegetettési, és a pánik fizikai fenyegetettségi információk iránti túlérzékenységét. Generalizált szorongás: szignifikánsan több kognició: interperszonális konfrontáció, kompetencia,elfogadottság, mások miatti aggódás és kisebb dolgok feletti aggodalom. Ha szociális szorongással szövődik: több szociális zavar-téma. (Becslő módszer).Breitholtz et. al. 1999.

A szociális fóbia főbb jellemzői Élethossz prevalencia 2,8-10% Férfi/nő arány 1:1 – 3:2 Tipikus kezdet: 10-19 év. 80%-ban 25 év alatt Lefolyás: krónikus. 20%ban tartós munkaképtelenség Családi halmozódás: első fokú hozzátartozók: 16%. Konkordancia: kétpetéjű/egypetéjű ikrek: 25-40/15-30%

Kényszergondolatok témái Erőszak, horror Obszcenitás Vallás Abszurditás

A hisztéria-csoport általános vonásai Teátralitás A tünetek kommunikatív értéke Konverzió mechanizmusa Testi betegségeket utánoznak Hosszú betegség-karrierek Hullámzó lefolyás Környezet számára súlyos teher Belle indifférence

A hisztériás tünetek formái Kiesési tünetek Motoros tünetek Szubjektív tünetek Rohamok Disszociatív magatartás-zavarok

Szorongáskeltő helyzetek Kontaktusfelvétel idegenekkel és tekintélyes személyekkel Vendégfogadás Hivatalok Telefonálás Írás, étkezés mások előtt Nyilvános szereplés A fentieken túl számos, az egyén élethelyzetétől függő szituáció lehet fóbiás szorongás tárgya. Így például diákoknál maga a vizsga szituáció.

A hysteria-csoport Szomatoform zavarok Disszociatív zavarok

Disszociatív (konverziós) zavarok Disszociatív amnézia Deperszonalizációs zavar Pszichogén elkóborlás (fuga) Disszociatív stupor Transz-állapotok Egyéb (Ganser szindróma, multiplex személyiség)

Szomatoform zavarok Szomatizációs zavar (DSM-IV: Konverziós zavar) Hipochondria Pszichogén fájdalom-szindróma Szomatoform vegetatív diszfunkció (szervrendszerek szerinti csoportok) Diszmorfofóbia

A krónikus fájdalom-szindróma Szubjektív élmény Alacsony fájdalom-küszöb Fájdalom-viselkedés

A pszichoterápia alkalmazásának általános szempontjai Pszichoterápiára alkalmas kontextus A beteg készsége a pszichoterápiás megközelítés elfogadására A zavar természete, diagnosztikai besorolása A terapeuta képzettsége Egyéb, társult megbetegedések