A világ az I. világháború előestéjén A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek kiéleződése a századfordulón

Végéhez közeledik a …

Az első világháború kitörésének okai Nagyhatalmi ellentétek: - küzdelem a gyarmatokért - balkáni kérdés Britannia nemtője a britek nagyhatalmai terveinek jelképévé vált

- a nacionalizmus erőszakossá válása Nemzeti ellentétek: - a nacionalizmus erőszakossá válása Ami akkor még elképzelhetetlen lett volna…

Akiknek nagy szerepe volt a társadalmi ellentétek kiélezésében - a munkásmozgalom megerősödése Akiknek nagy szerepe volt a társadalmi ellentétek kiélezésében

GYARMATOSÍTÁS Az a folyamat, melynek során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb területeit.

A gyarmatosítás korszakai (a piros szín erőssége az adott tényező jelentőségét mutatja)

„Első szakasz”: Spanyolország, Portugália a XVI-XVII. század a gyarmatok az anyaország irányítása alá kerülnek a gyarmatok kirablása után megkezdődik az ásványkincsek kitermelése és az ültetvények létesítése

„Második szakasz”: Anglia, Franciaország, Hollandia bekapcsolódása XVIII-XIX. század: felgyorsul a gyarmatosítás az ipari forradalom lendületet ad a gyarmatosításnak → nyersanyag-, és élelmiszerszükséglet, felvevőpiac → katonai, technikai fölény

(Főként a „régi” és az „új” gyarmatosítók között) „Harmadik szakasz”: Németország, Olaszország, Japán, USA bekapcsolódása a XX. század elejére befejeződik a világ felosztása új területeket csak a másik rovására lehet szerezni (stratégiai versengés indul a gyarmatosítók között) IMPERIALIZMUS: birodalomépítő politika → Fokozódnak a nagyhatalmi ellentétek! (Főként a „régi” és az „új” gyarmatosítók között)

NAGY-BRITANNIA: legnagyobb gyarmatbirodalom Telepes gyarmatok: Kanada, Ausztrália (domíniumi státusz – laza függés) Koronagyarmatok: India („legfényesebb ékkő”) Cél: Afrika gyarmatosítása (Kairó-Fokföld vasút, Szuezi csatorna, búr háború)

A brit gyarmatbirodalom a XIX-XX. század fordulóján

Egy brit termék plakátja

Német karikatúra az angolok módszereiről.

→ Összeütközésbe kerül Angliával (Fashoda, 1898) FRANCIAORSZÁG: a gyarmati politika másodlagos Legnagyobb gyarmatok: Ázsia (Indokína), Amerika Cél: Afrika gyarmatosítása (a Szahara elfoglalása) → Összeütközésbe kerül Angliával (Fashoda, 1898)

A francia gyarmatbirodalom első és második szakasza

OROSZORSZÁG: érdekellentét az ázsiai gyarmatosítókkal ↔ Anglia: Afganisztán kérdése ↔ Japán: Mandzsúria kérdése Politikai karikatúra, melyen az afgán Sher Ali emír és két "barátja", az orosz medve és a brit oroszlán látható. (1878)

„Újonnan indulók”: NÉMETORSZÁG: agresszív terjeszkedés Afrikában és a Közel-Keleten (Berlin-Bagdad vasút) OLASZORSZÁG: kisebb, értéktelenebb területek megszerzése Afrikában (Líbia, Eritrea, Szomália) JAPÁN: szomszédos területek megszerzésére törekszik (Korea, Tajvan, Mandzsúria)

A Berlin-Bagdad vasút tervezett és épülő útvonala

A BALKÁNI KÉRDÉS – „Lőporos hordó” Az OSZMÁN BIRODALOM gyengülése: A Balkán és a Közel-Kelet nagyhatalmi versengés terepe lesz Fokozódnak a nemzeti ellentétek A nagyhatalmak a nemzeti ellentéteket is kihasználják, más-más államokat támogatnak

OROSZORSZÁG: igyekszik kiterjeszteni a befolyását A keleti keresztények „védelmezője” Pánszlávizmus (szláv népek testvérisége) Stratégiai szempontok: tengerszorosok → balkáni háború (1877-78): támogatja a balkáni népek felkelését nagy, oroszbarát Bulgária (↔ berlini kongresszus)

OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA: területi igények → Bosznia-Hercegovina megszállása/okkupálása (1878) majd beolvasztása/annektálása (1908) A berlini kongresszus 1878-ban, ahol az OMM megkapja Bosznia-Hercegovinát

Nemzeti ellentétek a Balkánon Megerősödő balkáni államok: Szerbia, Görögország, Bulgária, Románia I. balkáni háború (1912): az Oszmán Birodalom kiszorítása Európából II. balkáni háború (1913): Szerbia, Görögország, majd Románia és az Oszmán Birodalom megtámadja Bulgáriát → Macedónia felosztása, Albánia megalakulása

A Balkán a XIX-XX. században

Folyt. köv.