Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 10. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK ÁTLAGÁRAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA INDEXSZÁMÍTÁS A GYAKORLATBAN
Területi indexek Specialitások: és egyenrangú összehasonlítások eltérő valuta (nemzetközi árindex) esetén az árindex vásárlóerő paritást fejez ki (van mértékegysége az indexeknek) a különböző súlyozású indexek között általában jelentős az eltérés (fontos a módszer semlegessége)
Kétoldalú összehasonlítások a különböző súlyozású indexek jelentős eltérése miatt általában Fisher-féle indexeket használunk nemzetközi árindex:
Különböző országok árszínvonalának összehasonlítása azonos valuta esetén: árindex eltérő valuta esetén: az árindex vásárlóerő-paritást fejez ki az összehasonlítás a hivatalos átváltási kulcson keresztül történik: ER a hivatalos átváltási kulcs (Exchange Rate)
Területi volumenindex különböző országok termelési, fogyasztási, stb. volumenadatait hasonlítja össze általában közvetett módon (az értékindex és az árindex hányadosaként) számítják
A két indexkör összehasonlítása I, I’, I’’ és Iv, Ip, Iq közti összefüggések csak akkor lehet értelmes, ha a mennyiségi adatok összeadhatók (pl. reprezentánson belül, illetve azonos termék különböző minőségű változatai)
A jelölések megfeleltetése cél: standardizálás: az átlagár változására ható tényezők meghatározása, így az árak átlagos és az összetétel változásának hatása indexszámítás: az értékváltozás felbontása, az árak átlagos változásának és a mennyiség átlagos változásának hatására
Összefüggések – érték vezessük be a következő jelöléseket: látható, hogy:
Összefüggések – árak mindkettő az egységárak átlagos változását fejezi ki:
Összefüggések – volumen a volumenindex felírható a mennyiség- és az összetétel-változás hatásának szorzataként:
Teljes felbontás vagyis: az érték változása három tényezőnek tulajdonítható: 1. az összes mennyiség változása 2. az árak átlagos változása 3. az összetétel változása Hasonlóan a másik súlyozással (lényegében azonos tartalommal):
Gyakorlati kérdések q és p adatok gyakran nem állnak rendelkezésre megoldás: folyóáras értékadatok és egyedi árindexek alapján átlagformában árindex, közvetetten volumenindex számítása a gyakorlatban az árak könnyebben megfigyelhetők, mint a mennyiségek a gyakorlatban az árindexek kevésbé szóródnak, mint a volumenindexek a termékek cserélődése szűkíti az összehasonlítható termékek körét
Hazai fogyasztóiár-index számítás Consumer Price Index, CPI Tartalma: a lakosság által fogyasztási célra vásárolt termékek és szolgáltatások fogyasztói árának átlagos változását méri.
A számítás adatforrásai ármegfigyelések (kb. 900 termék és szolgáltatás reprezentáns) súlyadatok, a fogyasztás szerkezete (háztartásstatisztika és nemzetgazdasági számítások)
Reprezentánsok ármegfigyelésre kiválasztott termék és szolgáltatás-féleség a használati tulajdonságokat meghatározó legfontosabb jellemzők kerülnek rögzítésre a fogyasztásban tartósan fontos szerepet játszanak pl. sertéscomb csont és csülök nélkül házi jellegű kenyér női bőr szandál, ragasztott műanyag talppal színes sztereó TV képernyő mérete 70-75 cm TXT-vel színházjegy zenés színdarabra a 10-15. sorba teljes árú vasúti menetjegy 2. osztály, 200 km
Reprezentáns ára egy-egy reprezentánsra havonta 35-150 árfelírás készül. minden megyében több felíróhelyen, ténylegesen kapható, leginkább keresett áru néhány reprezentáns ára központi nyilvántartásból (pl. vonatjegy, postai díjak) egyes reprezentánsok esetén minőségi kiigazítások (tipikusan műszaki cikkek)
Reprezentáns és fogyasztási csoport árindexe havi ár: az ármegfigyelések súlyozatlan átlaga: egyedi árindex: a tiszta árváltozás mellett a reprezentánson belüli összetételváltozás hatása is benne van. a 156 fogyasztási csoport indexei a reprezentánsok egyedi árindexeinek súlyozatlan (vagy szakértők által becsült súlyokkal súlyozott) átlagai (Ip)
Fogyasztóiár-index a fogyasztási csoportok árindexeinek a bázis időszaki fogyasztási szerkezettel súlyozott átlaga: ahol w0 a bázis lakossági fogyasztási szerkezet tulajdonképpen Laspeyres-féle árindexhez hasonlít, de t-edik évben (t-2)-edik év súlyai egész évben
Viszonyítások Minden hónapban három viszonyításban készül: előző év decemberéhez (alapindex) közvetlenül az előző hónaphoz az előző év azonos hónapjához Negyedéves és éves indexek
Harmonizált fogyasztóiár-index (Harmonized Index of Consumer Prices) Célja: az EU tagországokban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása. Számítását az EUROSTAT irányítja, együttműködve a nemzeti statisztikai hivatalokkal. A Gazdasági és Monetáris Unió is ez alapján értékel (maastrichti kritériumok). alapvető eltérés, hogy hazai és nem nemzeti fogyasztás (benne van a külföldiek vásárlása is)
Az infláció és a fogyasztóiár-index A fogyasztóiár-index a fogyasztói árinflációt méri, de az infláció általános mérőeszközeként használják. az infláció szélesebb közgazdasági kategória
Más mérőszámok maginfláció: az infláció tartós elemeire koncentrál (háztartási energia, nem feldolgozott élelmiszerek, TB által támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások, saját tulajdonú lakásszolgáltatás kiszűrése) nyugdíjas fogyasztóiár-index: saját tulajdonú lakásszolgáltatás, gyereknevelés és oktatás költségei kiszűrve, fogyasztási szerkezet súlyai eltérőek (pl. gyógyszerek 2,4 % helyett 5,5 %).
BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP, Gross Domestic Product) a gazdaság összteljesítményének legfőbb mérőszáma termelési oldalról: a gazdasági egységek által létrehozott hozzáadott értékek összege (korrigálva a termékadók egyenlegével) felhasználási oldalról: a végső felhasználásra (fogyasztásra, bruttó felhalmozásra, export és import különbözetére) kerülő javak összege jövedelem oldalról: a rezidens gazdasági egységek adott országban keletkező jövedelmeinek összege
A bruttó hazai termék volumenindexe kettős deflálással: többféle korrigált változat is létezik, pl. cserearányhatással korrigált index