Országos Képzési Jegyzék 2006. 1. előadás

Alapvető problémák Európában és hazánkban A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony

PROBLÉMÁK Az intézmények továbbra is a saját pozíciójuk megőrzésére törekednek Együttműködés hiánya intézmények között és intézményen belül Munkaerő-piaci igényekhez továbbra is nehézkes alkalmazkodás Rosszul értelmezett partneri igénynek megfelelés Az intézmények és a gazdálkodó szervezetek között nincs fejlesztő kapcsolat

A fejlesztések általános céljai, irányai Munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzési szerkezet Korszerű infrastruktúra megteremtése és hatékony működtetése Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (kapacitások racionalizálása) Moduláris felépítésű gyakorlatorientált képzés (rész-szakképesítések) A munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagálni képes felnőttképzés Vizsgarendszer egységesítése (mérés-értékelés) és különválasztása

Konkrét célok A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása Felkészülés az uniós tagsággal járó kihívásokra és lehetőségekre.

Konkrét célok Intézmény vezetés felkészítése a változások menedzselésére, a korszerű intézményvezetésre Az intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztése és a pedagógusok módszertani továbbképzése A szakiskolák, szakképző intézmények eszközellátottságának javítása, korszerű eszközök, csúcstechnológia biztosítása

Fő elvek Új tartalmú szvk-k: Egymásra épülő Beszámítható Kompetencia alapú Moduláris szerkezetű Szakmacsoportos rendszerű Gyakorlat/tevékenység centrikus Egymásra épülő Beszámítható Munkaerő-piaci igényeket kielégítő Egész életen át tartó tanulást segítő

OKJ 2006. felépítése

Definíciók Szintek Szakmacsoportok Szakképesítés Alap-szakképesítés Rész-szakképesítés Elágazás Ráépülés Pl.: Laboratóriumi technikus: 54 524 01 3 rész-szakképesítés - pl.: ált. laboráns: 0100 31 01 6 elágazás - pl.: ált. lab. tech.: 0010 54 01 2 ráépülés - pl.: Farmakológus: 0001 54 01

az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma Kereskedő 12–13. számjegy a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21–61 (amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) 8. számjegy: az alap szakképesítést 9. számjegy: a rész szakképesítést 10. számjegy: az elágazást 11. számjegy: a ráépülést jelzi, ha 1 – akkor igen 0 – akkor nem0 1-2. számjegy: Szint 52 = Fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül 14–15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01 .. 6-7 számjegy: az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma 52 341 05 1000 00 00 3–5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe 341 =Nagy- és kiskereskedelem

Kereskedelmi bolthálózat szervező Alapszakképesítés (52) Kereskedelmi bolthálózat szervező Elágazása nem lehet Kereskedő (52 341 05 1000) (52) Bútor- és lakástextil kereskedő Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Ruházati kereskedő

Szakképesítés (gyűjtő) (54) Farmakológus Gombatoxikológus Általános vegyipari … Drog és toxikológiai … Élelmiszerminősítő … Gyógyszeripari … Környezetvédelmi és vízminőségi … Mezőgazdasági … Laboratóriumi technikus (54) (31) Általános laboráns Élelmiszeripari laboráns Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns

Rész-szakképesítés(ek) R á é p ü l é s (e k) Szakképesítés Elágazás 2 Elágazás 3 Elágazás 1 Rész-szakképesítés(ek)

Megjelent jogszabályok 1/2006. (II. 17.) OM rendelet – új OKJ 1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet – szvk formai előírásai 10/2007. SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról 20/2007. SZMM rendelet – vizsgáztatás 21/2007. SZMM rendelet – 195 szvk (SZMM) SZMM közlemény (2006/106. MK) – központi programok Kötelező: 2008-tól

Példa Bolti eladó 31 341 01 6 elágazás 0010 31 01 Bútor- és lakástextil eladó 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru eladó 0010 31 03 Műszakicikk eladó 0010 31 04 Porcelán- és edényáru eladó 0010 31 05 Ruházati eladó 0010 31 06 Zöldség-gyümölcs eladó Kereskedő 52 341 05 1000 3 rész-szakképesítés 0100 52 01 Bútor- és lakástextil kereskedő 0100 52 02 Élelmiszer- és vegyiáru kereskedő 0100 52 03 Ruházati kereskedő 1 ráépülés 0001 54 01 Kereskedelmi bolthálózat szervező

Új elemek az OKJ-ban A szakképesítés körének új tartalma (alapszakma, rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés) A szakképesítés azonosító számának új szerkezete A kizárólag iskolai rendszerű szakképzés az 55-ös szinten Az iskolarendszeren kívüli képzés az 55-ös szint kivételével valamennyi képesítésnél lehetséges Az elmélet-gyakorlat arány nem az OKJ-ben, hanem az szvk-ban jelenik meg

Szakmai és vizsgakövetelmények jogi szabályozása, alapfogalmak 2. előadás

Alapfogalmak Az új OKJ – ra épülő szakképzés kompetenciaalapú modulrendszerű

A kompetencia fogalma pedagógiai - pszichológiai megközelítésből Amikor a kompetenciáról beszélünk, akkor a legtágabb értelemben vett intelligenciáról szólunk: a “mit” egyszerű tudásán túl a “hogyan” tudását is magába foglaló operatív intelligenciáról. A kompetencia ugyanis akcióra vonatkozik, a környezet megváltoztatására csakúgy, mint a környezethez való alkalmazkodásra. (Bruner)

A kompetencia fogalma általánosan értelmezve Mentális vagy fizikai cselekvőképesség egy komplex, dinamikus, nem teljesen meghatározott (determinált) szituációban képesség és attitűd a szakmai és magánélet szervezésére változó körülmények között nemcsak egyéni, hanem társadalmi jelenség is. (Hartmann és Erpenbach nyomán)

A kompetencia fogalma a munkakörelemzésen alapuló tananyag fejlesztési eljárás során A kompetencia egy foglalkozás adott feladatának az elvégzéséhez szükséges ismereteket, magatartásformákat (attitűdöket) és képességeket jelenti

Modul Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

Modul A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót.

Kompetencia alapú képzés Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az oktatás moduláris. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek.

Kulcskvalifikációs profil

Kérdések

Köszönöm a figyelmet !

Szakmai és Vizsgakövetelemények

Szakmai és vizsgakövetelmény I. Az OKJ-ban szereplő adatok: A szakképesítés, rész- szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek)adatai II. Egyéb adatok: bemeneti kompetenciák, elmélet:gyakorlat, szintvizsga lehetőség III. Munkaterület(ek) IV. Szakmai követelmények: követelmény modulok felsorolása: feladatprofil, tulajdonság profil V. Vizsgáztatási követelmények: szakmai vizsga részei; vizsgatevékenységek; időtartam; értékelés; felmentés VI. Eszköz és felszerelés jegyzék VII. Egyebek

Feladatprofil Munkakörelemzések alapján azokat a munkafeladatokat tartalmazza, amit egy dolgozónak el kell tudni végeznie A kompetenciakövetelményeket (szakmai követelményeket) fogalmazza meg Például: Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumokat, szabályszerűségüket. Készletre veszi az árut.

Tulajdonságprofil A munkavállalótól elvárható kompetenciakészletet, a tanulás eredményeként elsajátított szakmai és tulajdonságbeli személyiségkomponenseket tartalmazza, négy kategóriában Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák Társaskompetenciák módszerkompetenciák

Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek Szakmai készségek A munkakör ellátásához szükséges ismeretek megnevezése (Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése) Szakmai készségek A munkakör ellátásához szükséges készségek (Hallott szakmai szöveg megértése)

Személyes kompetenciák Adottságok (testi erő) Jellemvonások (elhivatottság)

Társas kompetenciák Együttműködés (segítőkészség) Kommunikáció (meggyőzőképesség) Konfliktuskezelés (empatikus készség)

Módszerkompetenciák Gondolkodás (gyakorlatias feladatértelmezés) Problémamegoldás (lényegfelismerés) Munkamódszer, munkastílus (a környezet tisztán tartása)

Szakképesítések közös követelménymoduljai Szakképesítések szerkezete Egymásraépülés Közös követelménymodulok

Résszakképesítés I. Hegesztő Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok 0110-06 0111-06 Volframelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Hegesztő-vágó gép kezelőjének feladatai Vágási műveletek Gázhegesztő feladatok 0239-06 0241-06 0240-06 0243-06 Egyéb hegesztőeljárások feladatai 0244-06 0245-06 Hegesztő alapfeladatok Bevont elektródás kézi ívhegesztő feladatok 0246-06 0247-06 Hegesztést előkészítő és befejező feladatok 0248-06 0249-06 Hegesztő feladatok Volframelektródás hegesztő Hegesztő alap-szakképesítés követelmény moduljai Hegesztő-vágó gép kezelője Fogyóelektródás hegesztő Bevont elektródás hegesztő Egyéb eljárás szerinti hegesztő Gázhegesztő

Résszakképesítés II. 2273-06 2274-06 2275-06 2302-06 2303-06 2304-06 1846-06 1847-06 1848-06 33 543 01 0100 31 02 számú, Fatermékgyártó rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai 33 543 01 0100 21 02 számú, Faesztergályos megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai 33 543 01 0100 31 01 számú, Fa- és bútoripari gépkezelő rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai A 33 543 01 0100 21 01 számú, Asztalosipari szerelő megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljai A 33 543 01 1000 00 00 számú, Bútorasztalos szakképesítés követelménymoduljai

Elágazás 33 542 05 Szabó szakképesítés követelménymoduljai 1088-06 1319-06 1320-06 1321-06 1322-06 1323-06 1324-06 1325-06 1326-06 1327-06 1328-06 33 542 05 0010 33 03 számú, Női szabó elágazás szakmai követelménymoduljai A 33 542 05 0010 33 02 számú, Férfiszabó, elágazás szakmai követelménymoduljai 33 542 05 0010 33 01 számú, Csecsemő- és gyermekruha-készítő elágazás szakmai követelménymoduljai 33 542 05 Szabó szakképesítés követelménymoduljai

Ráépülés Bútorasztalos Műbútorasztalos 2646-06 2647-06 2648-06 2649-06 2655-06 Műbútorasztalos Bútorasztalos 2273-06 2274-06 2275-06 2302-06 2303-06 2304-06 1846-06 1847-06 1848-06

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés rész-szakképesítései Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés elágazásai Géplakatos szakképesítés 4109 0099 0220 3108 4108 6090 5105 0105 0106 0107 0108 0221 3095 4107 6108 5096 0095 0095 0095 0095 0095 0225 0347 4096 6109 6109 6109 0096 0096 0096 0096 0096 0346 0359 4111 4111 4111 4111 0109 0109 0109 0109 0109 0345 0345 0345 4095 4095 4095 4095 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 Gépbeállító rész-szakképesítés Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai 0095 0096 0099 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111 0220 0110 0111 3095 3108 4095 4096 4107 4108 0221 0225 0345 4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0346 0347 0359

Kérdések

Köszönöm a figyelmet !

A központi programok Az iskolarendszerű oktatás tartalmi szabályozása 3. előadás

Központi program (tanterv) A miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (helyi szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

Központi program tartalma ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 2. A szakképesítés, elágazások OKJ-ben szereplő és egyéb adatai 3. A képzés szervezésének feltételei 4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete 6. A képzés célja 7. A szakképesítés, elágazások szakmai követelménymoduljai 8. A képzés szerkezete 9. A szakképesítés, elágazások vizsgáztatási követelményei 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok II. A KÖZPONTI PROGRAM TANANYAGEGYSÉGEI

Tananyagelem/tananyagegység/modul Modularitás: Szvk-k szintjén - követelménymodul Közös követelményeket határoz meg különböző szakképesítések esetén Érvényes az iskolarendszerű képzésre és a felnőttképzésre is. A központi programok szintjén Az SZVK a kimenet-szabályozását adja a szakképzésnek, a központi program a kimenet-szabályozás mellett bevezeti az iskolarendszerű szakképzésben a folyamatszabályozást A folyamatszabályozás az oktatási folyamatot tantervi előírásokon keresztül szabályozza Ez alapján a központi programokban a követelménymodulokat tantervi egységekre bontó folyamatmodulról – tananyagmodulról beszélhetünk

Tananyagelem/tananyagegység/modul Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb tartalmi egysége, a központi programban tovább nem bontott része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Modul (folyamatmodul-tananyagmodul ): olyan önálló tananyagblokk (szakasz), amelynek megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény.

tananyagelemek időkerete tananyagelemekhez rendelt kompetenciák Tananyagelem/tananyagegység/modul tananyagelemek időkerete tananyagelemekhez rendelt kompetenciák tanulói tevékenységformák a képzési helyszín jellege a tanulócsoport jellege a tananyagelem tartalmának tömör meghatározása

Tananyagelem/tananyagegy-ség/modul Példa: Modul: Az áruforgalom lebonyolítása Tananyagegység: Általános áruismeret Tananyagelemek: Árurendszer, minőség, szabvány Tananyagelemek: Minőségbiztosítás, tanúsítás Tananyagegység: Áruforgalmi ismeret Tananyagelemek: Áruátvétel Tananyagelemek: Kapcsolódó adminisztráció Tananyagelem: Raktározási munkák Tananyagelem: Leltározási munkák Stb.

Központi program jellemzői Központi program csak az iskolai rendszerben is oktatható szakképesítéshez készül Rész-szakképesítés iskolarendszerben nem lehet cél (kivétel: speciális és képességfejlesztő szakiskolák), erre központi program nem készül Cél az adott szakképesítés szvk-jában meghatározott valamennyi kompetencia megszerzésének biztosítása A tanítás-tanulás folyamatában a fejlesztési cél és az ajánlott tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összhangjának megteremtése

Tananyagmodulok jellemzői Tananyagmodul – tananyagegység Célja – tulajdonságprofil Tanulói munkaforma – feladatprofil Időszükséglete – teljes képzési idő (<) Elméleti, gyakorlati, elméletigényes gyakorlati – elmélet-gyakorlat aránya

A követelménymodulok és a tananyagegységek kapcsolata Cél 1. Feladatprofil 1. F F Feladatok C C Tananyagegység 1. Követelménymodul 1. TM TM T T Tanulói munkaforma 1. Tulajdonságprofil 1. C C F F TM TM Tananyagegység 2. Követelménymodul 2. C C T T TM TM Tananyagegység 3. Tulajdonságok F F C C Tananyagegység 4. maximális képzési idő TM TM Követelménymodul 3. T T C C Tananyagegység 5. TM TM F F Követelménymodul 4. C C T T Tananyagegység 6. TM TM ? ~15% szabad Követelmények Kompetenciaprofil Szakmai program

Szakmai program Megszerezhető kompetenciák Bekapcsolódás és részvétel feltételei Képzési idő Képzés módszerei (csoportos, egyéni, távoktatás…) Tananyag egységei (cél, tartalom, terjedelem) Maximális csoportlétszám Teljesítmény értékelő rendszer Elvégzésről szóló igazolás kiadás feltételei Személyi, tárgyi feltételek

Iskolai rendszerű képzés Az „i” jelzés azt jelenti, hogy az adott szakképesítés kizárólag iskolai rendszerben oktatható. Ez kizárólag az 55-ös szintű szakképesítéseknél maradt meg (FSZ). Ahol évfolyam megjelölés szerepel Alap-szakképesítés Elágazás Ráépülés

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás

Új szakmai vizsga 2. vizsga-rész 4. vizsga-rész 1. vizsgarész 3. vizsgarész Minden követelmény modulhoz tartozik egy-egy vizsgarész A vizsgarészek egy vagy több vizsgafeladatból állnak A vizsgafeladatokhoz egy vagy több vizsgatevékenység kapcsolódik

Szakmai vizsga elemei Vizsgafeladat: a vizsga tartalmi és értékelési egysége Vizsgarész: követelmény modulhoz rendelhető több vizsgafeladat Vizsgatevékenység: írásbeli, gyakorlati, szóbeli, interaktív (A 26/2001. OM rendelet „a vizsgáztatásról” módosítás előtt...)

Kérdések

Köszönöm a figyelmet !