Foglalkoztatás az MMO-kban Fekete Zsombor level up

Az ötlet ami port kavart Néhány levél után a lényeg… Az ötlet ami port kavart

Fekete Zsombor a virtuális játékterek tanulmányozása során arra a meghökkentő következtetésre jutott, hogy a magyarországi gazdaságban nehezen helyet találó roma népességnek is munkalehetőséget lehetne biztosítani az online szerepjátékokban való "bérjátékkal". Szerinte állami szerepvállalással géphez juthatnának, vagy közösségi pontokon léphetnének be a virtuális világba a játékra "betanított' romák, és a fejlesztőkkel kialakított együttműködési kereten belül "termelnének" odaát, az online térben. A nyelvtudás hiánya zavaró lehet, hisz a játékok nyelve legtöbbször az angol. Erre Fekete szerint az lenne a megoldás, hogy "kell készíteni egy magyar nyelvű leírást, aztán a többit megtanulják egymástól. Nem kivitelezhetetlen! A játékosok 40 százaléka amúgy is a játékokból tanult meg nyelveket!" (Népszabadság, 2008.07 .07)

Mit keres a pénz a játékban? Blended reality

Virtuális ≠ Valóság Mi a játék? A játék szabad cselekvés vagy foglalkozás amely bizonyos önkéntesen, előre meghatározott időben és térben, szabadon választott, de föltétlen kötelező szabályok szerint folyik le: célja önmagában van, bizonyos feszültség és öröm érzése, továbbá a "közönséges élet"-től való "különbözőség" tudata kíséri. Huizinga: Homo Ludens 1939

Virtuális = Valóság „Kétlem, hogy lett volna olyan idő , amikor ne éltünk volna virtuális világban” (Ken Perlin NYU)

Valóság  Virtuális A bevásárlóközpont a tökéletes emberi világ, a mi saját univerzumunk, belső és bensőséges tér, amelyet nemcsak a falak és a kupola véd, hanem a körbefutó galériák, kirakatok és üzletek is, melyek roskadásig vannak mindazzal, ami élvezetes, csábító, kényelmes és otthonos egy ember alkotta világban. A „látvány szakadatlan árama” veszi körül az embert színekből és fényekből szőtt védőszférával. Ebben a világban nincs hó és nincs ólmos eső, nincs zivatar és nincs aszály, nincs tél és nyár, nappal és éjszaka, semmi sem emlékeztet a fájdalmas múlandóságra (Hankiss Elemér, Az ezerarcú én p160)

Szolgáltató kultúrák A világ lakosságának 20 %-a termeli meg a haszon 80 %-át. Az olyan tevékenységek mint a kultúra, a szórakoztatás, a show business valójában semmit sem ad hozzá a termékekhez. A videojáték a kultúra, és a szórakoztató-ipar részeként értelmezhető

Mit keresnek a romák az MMO-kban? Eladná színesfémnek

„Eladná színesfémnek”

„Eladná színesfémnek” 38 % internet használó Magyarországon 13-15% lehet a roma népcsoport körében WiFi falu projekt 20 000 Ft-os Netbox számítógépek, Ubuntu Teljes WiFi lefedettség Netbox böngésző és portál 119 falu, 2000 család, 5000 felhasználó…

Nethasználó romák és nemromák

Roma IKT Konzerválódó hátrányos helyzet számítógép-használat szempontjából A médiafogyasztásból a televízió emelkedik ki, de igen népszerű körükben a mobil telefon, illetve az ezzel elérhető fizetős szolgáltatások (oplogo, csengőhang, játékok) A technofília nem jellemző rájuk, de a technikai tudást – főképp ha anyagi előnyök is társulnak hozzá - egymás közt megbecsülik

Fő érv a roma IKT programok mellett „Értelmes és motiváló elfoglaltság” a „hagyományos munkanélküli tevékenységekkel szemben”

Már csak az a kérdés, hogyan MMO Gazda(g)ságok

Gazdaság az MMO-ban? Játék? Munka? A kettő közt: szórakoztató ipar…

Hogyan jut pénz az MMO-ba? Szoftver licenszdíj Havi előfizetési díj Ingyenes, de micro-payment az ingame objektumokért A játékon belüli objektumok kereskedelme engedélyezett

Játékdesign A farmolás: A jogtalan előnyszerzés tönkreteszi a játékélményt A virtuális objektumok túlkínálata árcsökkenéshez vezet, ami együtt jár a játékban töltött idő leredukálódásával A farmolás design kérdés, mert az általa szerezhető előnyök mibenléte csak a játék tervezőin múlik

Játékdesign – a matek Az online termelés csak abban az esetben tartható fenn, Ha a rendszerbe elegendő pénz vihető Ha a rendszerben folytatott tevékenységek a lehető legkisebb veszteséggel válthatók pénzre Ha a kereslet folyamatosan a kínálati szint felett tartható! (ha a túlkínálat keletkezik, a játék „besül”)

A kínai farmer logikája Ugyanaz mint az outsourcing: a fejlettebb országok polgárainak luxusköltéséből kitermelhető egy „outsource” országban élő megélhetési költsége Magyarország outsourcing lehetőségekkel bír, de ebben fontos szerepet játszik az itt élők hozzáadott értéke. De, havi a kínai 100-200 $ ≠ az itteni munkanélküli segéllyel  a program nem működőképes

Lehetőségek Ha a teljes gazdasági probléma megoldására nem is alkalmas a romák MMO foglalkoztatása, lehetőséget teremt az életminőség javítására, és a többségi társadalomban történő integrálódásra. Kreatív iparágak? Társadalmi párbeszéd? Napirend megállapítás?

Várakozások Az MMO előfizetők száma nő A hagyományos szórakoztató ipar jelentősége csökken Egyre több olyan játékos kerül a rendszerbe, akiknek a megélhetési költségeken túl marad még kapacitása luxuskiadásokra Az MMO-kon belüli lehetséges gazdasági tevékenységek egyre kreatívabb készségeket igényelnek

Design ötlet Gyorsabban és véglegesen elhasználódó objektumok (a farmolás nem luxus előnyt termel, hanem szükséges gazdálkodó tevékenységgé alakul) A farmolással elérhető előnyök minőségi változásai (pl. farmer mint a különféle játékrészek unlockolásának kulcsa – reseller)

fekete zsombor – levelup.hu – levelup@levelup.hu Köszönöm a figyelmet!