Nemzetközi fejlesztési politikák B-NKT122-L Dr Nemzetközi fejlesztési politikák B-NKT122-L Dr. Suha György főiskolai tanár suha@wsuf.hu +36 70 622 7070

01 Szakirodalom:  Teszler B.I.: A külső fejlesztési alapok, mint az Európai Unió globális politikájának eszközei, Külügyi Szemle, II.évf./2003. 2.sz. pp. 171-197. Suha Gy.: Nemzetközi fejlesztés, Polgári Szemle, 2011.április http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=438 Paragi-Szent-Iványi-Vári: Nemzetközi fejlesztési segélyezés tankönyv, Tett Consult Kft, Bp.2007 http://www.grotius.hu/doc/pub/uhqifb/paragi_szentivany_vari_nemzetkozi_fejlesztesi_segelyezes.pdf A nemzetközi fejlesztési együttműködés a XXI. században, Magyar ENSZ Társaság-HUNIDA Kht, Budapest 2005

02 AKCS-EK (Afrikai, Karibi, Csendes-óceáni-Európai Közösség együttműködés alapja: 1957-es Római Szerződés: szolidaritás kifejezése a gyarmatokkal és tengerentúli területekkel elkötelezettség jólétükhöz való hozzájárulásra Első társulások: Yaounde I. (1963-69), Yaounde II. (1969-75) egyezmények: frankofón Fekete-Afrika infrastrukturális fejlesztésének segítése az Európai Fejlesztési Alap (EDF) pénzügyi támogatásával

03 1973: GB csatlakozás az EGK-hoz: Lome I (1975-80), Lome II (1980-85), Lome III (1985-90), és Lome IV (1990-2000) konvenció: a kedvezményezett AKCS államok körének szélesítése nem kölcsönös kereskedelmi preferenciák nyújtása kiterjedt segély-programok

04 Cotonou-i Parternerségi Megállapodás: 15 EK és 77 AKCS állam (48 afrikai, 15 Karib-térségi, 14 csendes-óceáni) írta alá 2000. június 23-án 20 éves időtartam 2003. április 1. hatályba lépés jelenleg 79 AKCS tag

05 Lényege: Az EK segíti az AKCS: fenntartható gazdasági fejlődését szegénységcsökkentő programjai végrehajtását regionális szerveződéseket jó kormányzást politikai stabilitást Keretbe foglalja: a kereskedelmi együttműködés és fejlesztési segélyezés kölcsönösen erősítő hatásait

06 A célkitűzések finanszírozása EDF: közös költségvetésen kívül működik tagállamok külön hozzájárulásaiból tevődik össze 2007. december 31-ig a 9. EDF keretében történik a támogatás

07 Magyarország: Csatlakozási Okmány aláírva 2003. április kihirdetve a 2004. évi XXX. törvénnyel részese a Megállapodásnak

08 10. EDF: 2006. Június 1-2., Port Moresby, AKCS-EK Miniszterek Tanácsa elfogadta a 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet Keretösszege 22 682 millió euró (21 966 millió euró AKCS országok, 286 millió euró tengerentúli területek, 430 millió euró járulékos költségek) Magyarország az EDF-be összesen 127 751 000 eurót fog befizetni befizetések rendjét l: a Tanács minden év októberében teszi közzé

09 Felbontása: AKCS 21 966 millió euróból 17 766 millió nemzeti és regionális indikatív programok 2700 millió euró AKCS országok közötti és inter-regionális programok 1500 millió euró Beruházási Hitelkeret ezen túl EIB 2 030 millió euró hitel saját forrásaiból amelyre a tagállamok vállalnak garanciát

10 Az EDF menedzselése: EDF Bizottság: tagjai a tagállamok feladata a rendelkezésre álló források kezelése Döntés: minősített többséggel, legalább 13 tagállam egyező szavazatával tagállamok szavazatának száma a befizetett összeggel arányos (Magyarország hat szavazat) Beruházási Hitelkeret bizottság: EIB részvételével működik minősített többséggel, az EDF bizottsággal megegyező módon dönt

11 A 10. EDF programozása: Alapelvek: ownership (részvétel és tulajdonosi szemlélet elve) harmonizáció és koordináció politikák közötti koherencia koncentráció elve szubszidiaritás

12 A megvalósítás lehetséges módozatai: költségvetési támogatás (általános vagy szektorális) szektorális program támogatás projekt alapú támogatás hozzájárulás nemzetközi vagy regionális szervezetek tevékenységéhez 2006. február: a programozás kezdete 2006. ősze: országstartégiák (CSP) tervezete elkészül Michel biztos általi előzetes jóváhagyás 2007. február-április: EDF bizottság 2005. március-május: Bizottsági döntések 2007. április-június: Az országstratégiák aláírása

13 A 10. EDF forrásainak elosztási kritériumai: nagyobb figyelem a szociális mutatókra, különös tekintettel a szegénységcsökkentésre standard, objektív és átlátható kritériumrendszer alkalmazása kétlépcsős megközelítés: kezdő, indikatív (programozási folyamat elején) végső indikatív összeg (végén) egy további ún. ösztönző összeg (incentive tranch)

14 Országtámogatási stratégia: az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésének, képességeinek és kilátásainak elemzése, ideértve az egy főre jutó jövedelmet, a népesség nagyságát, a szociális mutatókat, valamint a kiszolgáltatottság értékelése az ország középtávú fejlesztési stratégiájának, prioritásainak és az előreláthatóan szükséges források részletes ismertetése az országban jelen lévő más donorok – ideértve az EU-tagállamok bilaterális együttműködését is – vonatkozó terveinek és programjainak körvonalazása

15 válaszadási stratégiák (response strategies), amelyek részletesen tartalmazzák az EU által nyújtandó konkrét hozzájárulást, amely a lehető legnagyobb mértékben komplementer kell legyen az adott ACP állam által önállóan, jelen lévő más donorok által finanszírozott programokkal a végrehajtásban alkalmazott legmegfelelőbb támogatási módok meghatározása

16 A források felosztása: A szükségletek mérésének alapját képező szempontok: az egy főre jutó jövedelem a népesség száma a társadalmi mutatók az eladósodottság az exportjövedelmek

17 Teljesítmény: Az intézményi reformok végrehajtásában tett előrehaladás Az ország teljesítménye az erőforrások felhasználásában A folyamatban lévő programok végrehajtásának hatékonysága A szegénység enyhítése vagy csökkentése A fenntartható fejlődésre irányuló intézkedések alkalmazása A makroökonómiai és az ágazati politika teljesítménye

18 A boríték: makroökonómiai támogatásra ágazati politikára és projektekre B boríték: sürgősségi segítségnyújtásra nemzetközi megállapodás szerinti adósságenyhítési kezdeményezésekhez való hozzájárulásra exportjövedelmek instabilitásából adódó káros hatások enyhítése érdekében nyújtott támogatásra

19 http://ec.europa.eu/europeaid/index_hu.htm