A solymászat szabályozásának természetvédelmi indokai Solymászat – Természetvédelem szimpózium 2007. október 26. Schmidt András

Ősi vadászati módból sportvadászat Ősi vadászati módszer A lőfegyverek tökéletesedése háttérbe szorította Sportvadászatként újra fellendült, nagyjából párhuzamosan a „görbecsőrűek” irtásának időszakával A madárvilág és nem kis részben a ragadozómadarak védelme érdekében kibontakozó természetvédelem a solymászatot is jogi keretek közé szorította, mint potenciális veszélyeztető tényezőt

Vadászat védett természeti értékekkel A solymászatra használt ragadozómadarak védett ill. fokozottan védett természeti értékek → a solymászat csak szigorúan meghatározott szakmai keretek között történhet. A solymászatnak potenciális veszélyei is vannak: - elszabaduló madár (a hazaitól eltérő genetikai állomány esetleges bevitele) - a vadászat által érintett területen a védett értékek zavarása, ill. véletlenszerű elejtése - a kereslet megléte illegális cselekményeket is gerjeszthet

Az EU tagországok szabályozási gyakorlatáról általánosságban (Robert Kenward és Torsten Larsson 2006-os felmérése) 16 EU ország engedélyezi (szabályozottan) a solymászatot 4 országban nincs jogilag szabályozva 5 ország tiltja

Szabályozási gyakorlat a 16 solymászatot engedélyező EU országban 14 vadászati engedélyhez köti 10 solymászati engedélyhez köti, ezek közül több solymászvizsgához 7 nem engedélyez vadon befogást 5 csak eurázsiai fajokkal engedélyezi

A Washingtoni Egyezmény uniós végrehajtásáról A tenyésztett példányokra is vonatkozó hazai szabályozás szükségességét alátámasztja a 338/97/EK számú Tanácsi rendelet a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (A mellékletes fajok: tenyésztett példányokkal engedélyezi a kereskedelmet, közvetlenül a természetből származóknál nem). a Tanácsi Rendelet bevezető rendelkezéseinek 3. szakasza az alábbiakat mondja ki: „(3) mivel a tagállamok – e rendelet előírásainak sérelme nélkül – a Szerződéssel összhangban, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó fajok példányainak birtoklására vonatkozó rendelkezéseknél szigorúbb intézkedéseket hozhatnak vagy tarthatnak fenn.”

A hazai jogi szabályozásról általában A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. (főként a 43.§, 68. §) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. kormányrendelet A Washingtoni Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) kormányrendelet Főszabályként természetes személy csak védett állatfaj egyedét tarthatja, fokozottan védettet nem – ez alól csupán a sérült állat tartása és a solymászmadár-tartás a kivétel → pozitív diszkrimináció

A hazai jogi szabályozás leginkább vitatott részei I.Fajok Solymászmadárfajok köre - kis sólyom: természetes zsákmányai között csak hazánkban védett fajok szerepelnek, fly and release: imprinting, esetleges állategészségügyi kockázat, a kontinentális állomány stagnál vagy csökken - egerészölyv és vörös vércse: új példányokra engedély már nem adható, nincs rájuk jelentős solymászati igény, a vörös vércse hazai állományának helyzete pedig kifejezetten gyengült

A hazai jogi szabályozás leginkább vitatott részei II. Tulajdonjog A Tvt. 68. § (2): a védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll A Tvt. 68. § (1) csak a barlangok esetében mondja ki a kizárólagos állami tulajdont, és forgalomképtelenséget egyéb védett természeti értékek a Tvt. 68. § (5) bekezdése szerint korlátozottan forgalomképesek

A hazai jogi szabályozás leginkább vitatott részei III. Tulajdonjog Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése biztosítja a tulajdonhoz való jogot; (2) bekezdés: „tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett lehetséges”. → A jogszerűen magántulajdonba került példányokat a hatóságnak is magántulajdonban kell hagyni; Alkotmánybíróság: a tulajdonjog nem abszolút jellegű, ésszerű indokok alapján korlátozható (pl. a környezet állapotának az Alkotmányból fakadó, illetve a védett élő szervezeteknek (és egyedeinek) a Tvt-ből eredő védelme; az állam nem engedheti a környezet állapotának jogszabályi szinten biztosított védelmét leromlani.

A hazai jogi szabályozás leginkább vitatott részei IV. Tenyésztés Tenyésztési engedély határozott időre való megadása (valójában biankó engedély a szaporulat tartására, amely azonban a jogalkotó szándéka szerint csak a hazai solymászati igények kielégítését szolgálhatja, hosszú távon a szaporulat hazai elhelyezése legtöbbször nem lenne biztosítható). Ez a fajta magántulajdon sem korlátlan lehetőségű, mint pl. az erdőgazdálkodás. A kamarai központosítású engedélyeztetés esetleg ezen is javíthatna. Profit célú tenyésztés. Miért nem támogatott a KvVM részéről; túltermelésből fakadó problémák, mely a fennmaradt madarakkal kapcsolatos kérdések egy sorát veti fel, az elengedésekből fakadó károktól és problémáktól, a túlkínálat kezelés lehetőségeiig, mely többlet feladatot ró a hatóságra. Ennek megelőzését, kiküszöbölését szolgálja a szabályozás.

A hazai jogi szabályozás leginkább vitatott részei V. Bemutatás külön engedélyezése – külön tevékenység, amely nem egyértelműen és feltétlenül kötődik a kultúrtörténeti hagyományápoláshoz; a szabályozás célja a profitorientált, tehát nem közérdeket jelentő tevékenység kiszűrése (nem számít bemutatásnak a tömegközlekedési eszközön való szállítás). Egyénenként tartható solymászmadarak száma: megítélésünk szerint szakszerűen a 2 tenyészpárnál és 2 vadászmadárnál lényegesen több nem látható el, ugyanakkor nem cél pl. a tenyészpárok számának növelésével az egyéni érdekeket szolgáló tenyészetek kialakítása. A július 20-i egyeztetésen a szakállamtitkár ígéretet tett arra, hogy ha szakmai javaslatot kap a kvóta bővítésére, megvizsgálja annak lehetőségét.

A hazai jogi szabályozás leginkább vitatott részei VI. Vizsgakötelezettség (megfelelő bánásmód, szakszerű tartás, szakszerű ügyintézés a hatóságokkal) Solymászat védett területen (jogszabály nem tiltja, de rendszerint nem engedélyezik – zavarás a hajtással, védett fajok koncentrált előfordulása) Hosszú eljárási határidő (sok esetben szükséges a körülmények tisztázása, az érintett természetvédelmi intézmények közötti egyeztetés, esetleg helyszíni ellenőrzés időigényessége miatt). Ha a Főfelügyelőség megkap minden szükséges csatolmányt, valójában néhány hét. Esetleg a vadászkamarába tagozódás segíthet az ügyintézés egyszerűsítésén, gyorsításán.

Köszönöm a figyelmet!