Speciális erők, erőtörvények

Newton törvényei (ismétlés) N. I.: tehetetlenségi törvény inerciarendszer N. II.: a dinamika alapegyenlete mi a tömeg? N. III.: erő-ellenerő (hatás-ellenhatás) a mechanikai kölcsönhatás N. IV.: szuperpozíció elve az erők függetlensége

1. feladat Alkossatok 5-6 fős csoportokat! Soroljátok föl (és a füzetetekbe írjátok is le) a már korábban tanult erőfajtákat! Egy-egy mondattal jellemezzétek a fölsorolt erőket!

A gravitációs erő Mondjatok jelenségeket, amelyekben a gravitációs erő fontos szerephez jut! Mit tudtok a szabadon eső testek gyorsulásáról? Vajon mire következtethetünk ebből a gravitációs erővel kapcsolatban? 1. probléma: ha a Földtől „elég” messze elejthetnénk „Newton almáját”, mekkora lenne a gyorsulása (feltéve, hogy más égitesteknek nincs az almára hatása…)? És ha egy „magasan” szálló repülőből ejtenénk ki? Hogyan lehetne összefoglalni képletszerűen az eddigi tudásunkat?

Gravitáció Földön és égen… Fogalmazd meg szavakkal a következő képletet: F = m·g ! („alma” esete) Mi a jelentése az alábbi matematikailag megfogalmazott törvényszerűségnek? (m, M – tömegek; r – a két test távolsága) (bolygók esete)

Vessük össze az előző két képletet! Melyik fogalmaz általánosabban? Mi a két állandó (g, γ) jelentése? Alkalmazzuk az általános gravitációs erőtörvényt az alma-Föld kölcsönhatásra! (csoportos feladat) Milyen adatokra van szükség? Mennyi ezek értéke? Helyettesítsetek be! Mennyinek adódik az F/m hányados? Mitől függ az értéke? Vessétek össze a kapott eredményt a szabadesésénél tanultakkal!

Ez az iciri-piciri mind megette 2. feladat: Párosítás A B C D E Ez elment vadászni Ez meglőtte Ez hazavitte Ez megsütötte Ez az iciri-piciri mind megette I. a g illetve a γ értékének pontosítása, II. a gravitáció általánosítása, III. a bolygómozgás leírása, IV. a γ mérése, V. az általános tömegvonzás megfogalmazása

Súly és súlytalanság Definíció: a súly az az erőhatás, amellyel a test az alátámasztását nyomja, vagy a felfüggesztését húzza. Lehet-e a súly kisebb mint a gravitációs erő? Lehet-e annál nagyobb? Hogyan lehet a súlytalanság állapotát létrehozni?

Archimédész törvénye - avagy „Milyen is a fizikus népköltészet?” Minden vízbe mártott test Kisangyalom A súlyából annyit veszt Amennyi az általa Kiszorított víz súlya

Kényszererők Kényszererő: Az olyan erőhatásokat, amelyek egy testet meghatározott pályán történő mozgásra kényszerítenek, kényszererőknek nevezzük. Nyomóerő: Egy felület nyomóereje olyan kényszererő, amely nyugvó felület esetén merőleges a felületre. Kötélerő: Az ideális kötél olyan kényszererőt képes kifejteni, amely a kötél irányába mutat. Kötéllel csak húzóerőt tudunk létrehozni, a kötéllel tolni nem lehet. Csuklóerő: Csuklóval történő rögzítés esetén az csuklóerő támadáspontja mindig a csuklóban található. Amennyiben a csukló síkban mozoghat, akkor a csuklóerő is ebben a síkban található, térbeli mozgást engedélyező gömbcsukló használata esetén a csuklóerő iránya tetszőleges lehet.

Rugóerő Értelmezzétek a grafikont! Mik a tengelyeken feltűntetett mennyiségek? Milyen összefüggés van a két mennyiség között? Mi lehet a meredekség fizikai jelentése? Miért alkalmas a rugós erőmérő erő mérésére? Segítségképpen nézzétek meg a kisfilmet! F Δl

Súrlódási erő 3. feladat: Készítsetek képaláírásokat a következő fotókhoz! Vagy: írjatok összekötő szöveget a képekhez!

4. feladat: egészítsétek ki az ágrajzot a megadott instrukciók alapján!

Problémafölvetés: mitől függ a súrlódási erő? 5. feladat: Készítsetek narrációt a következő videóanyagokhoz!