Mennyire (információ)tudatos a magyar vásárló? Dr. Simon Judit igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet

Magyarországi kutatási terv A vizsgálta tárgya és helyszíne: 6 kategória: készételek, szénsavas üdítőitalok, joghurtok, reggeli gabonapelyhek, édességek és sós ropogtatnivalók Adatfelvétel: hipermarketek, ahol a vásárlók nagy választékkal találkoznak Módszer: Bolti megfigyelés a termékkategóriát tartalmazó polcnál - 2488 megfigyelés Bolti megkérdezés a megfigyelt termékkategória vásárlói körében - 1804 megkérdezés Otthoni megkérdezés, önkitöltős kérdőívvel - 703 megfelelően kitöltött kérdőív A minta: A válaszadók 70%-a nő, 30%-a férfi Viszonylag magas a fiatalabb vásárlók aránya A megkérdezettek 40%-ának van 16 évesnél fiatalabb gyermeke a háztartásában Országok: Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország, Lengyelország, Németország, Magyarország Minden országban egységes módszertan

Mennyire használja a magyar fogyasztó a tápanyag információkat vásárlás közben?

A tápanyag információ és a termékek kiválasztása A magyar vásárlók a csomagoláson a szavatossági időt, az összetevőket, ezen belül is jellemzően az adalékanyagokat, az E-számokat nézik meg legelőször A vásárlók mintegy 60%-a megnézi a csomagoláson található tápanyag információt, közülük a legtöbben a doboz elején levőt A tápanyagok közül általában a kalória-, a szénhidrát- és a fehérjetartalmat nézik meg A vásárlók viszonylag hosszú időt töltenek a termékek megnézésével, a válogatással A termékek kiválasztása leginkább az ízük alapján történik, vagyis azt vesszük, ami ízlik

A tápértékre vonatkozó információ keresése – a boltban Keresett-e valamilyen tápértékre vonatkozó információt a csomagoláson a megfigyelt vásárláskor? % A magyar fogyasztók ötöde tudatosan keresi a tápértékre vonatkozó információkat. Mi magyarok mindenkinél többet, átlagosan 47 mp-et töltünk el egy termék kiválasztásával.

Milyen gyakran olvassa el a táplálkozási információkat? A vásárló általános szokásainak saját megítélése Milyen gyakran olvassa el a táplálkozási információkat? A kérdésre válaszolók százalékos megoszlása A megkérdezettek százalékos megoszlása

Hol keresi a magyar fogyasztó a tápanyag információkat? Az INBÉ jelölést sokan ismerik és egyre többen keresik A legtöbben a tápanyag információs táblázatot keresik. Mivel fontosnak tartják figyelni az élelmiszer- adalékokat, ezért az összetevőket is sokan megnézik. % azon válaszadók közül, akik keresnek tápanyag információt Of the FOP labelling systems, GDAs were the most frequently mentioned information source in all three retailers The nutrition table was also frequently stated as a source of NI

A vásárlási döntést befolyásoló tényezők – a boltban Mi az a fő ok, amiért pont ezt a terméket választotta egy másikkal szemben? Azért „az íz az úr”: a magyar fogyasztók több mint fele az íz alapján választ élelmiszert.

A tápanyag információk csomagoláson való közlése, az Irányadó Napi Beviteli Érték rendszer

Az Irányadó Napi Beviteli Érték rendszer önkéntes jelölés megértése Mit jelent a magyar fogyasztó szerint az irányadó napi beviteli érték? A magyar fogyasztók több mint 35%-a pontosan ismeri az INBÉ rendszer jelentését.

Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha egy terméknek az Irányadó Napi Beviteli Értéke százalékban egy vagy több tápanyagra vonatkozóan magas... A fogyasztók háromnegyede esetében az INBÉ jó irányba befolyásolja a vásárlási döntést.

Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha olyan terméket fogyasztott, amelynek zsírtartalma az Irányadó Napi Beviteli Érték százalékában magas, akkor kiegyenlítené-e a magas százalékot alacsonyabb zsírtartalmú termékek fogyasztásával? Bár az INBÉ adatok alig egy éve jelentek meg a termékeken, a megkérdezett fogyasztók 45%-a már ma is használja azokat egészségesebb étrendje kialakításánál.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos attitüdök Összehasonlítom az élelmiszerek címkéit, hogy a legtáplálóbb ételeket válasszam. A reklámokból szerzett információ segít a jobb vásárlási döntés meghozataIában. Imádok élelmiszert vásárolni. Mindig szeretem tudni hogy mit vásárolok, ezért gyakran kérdezek az élelmiszerboltban. Mindig megnézem az árakat még a kisebb árukon is. Bevásárló listát írok mindenről, amire szükség van, mielőtt elindulok bevásárolni. Jobban szeretek természetes, azaz tartósítószermentes termékeket vásárolni. Mindig a legjobb minőséget próbálom megvásárolni a legjobb áron. Nagyon szeretem kipróbálni az idegen országokból származó recepteket. Ha lehetőségem van rá, mindig bio gazdálkodásból származó termékeket vásárolok. Inkább friss húst és gyümölcsöt vásárolok az előrecsomagolt helyett.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos attitüdök A főzés olyan feladat, amin a legjobb gyorsan túl-lenni. Szeretek új recepteket kipróbálni. A háztartásunkban az élelmiszertermékek nagyobb része gyorsfagyasztott termékekből áll. (Főzésnél sok gyorsfagyasztott terméket használok) A családom besegít a főzéssel kapcsolatos többi olyan házimunkában mint a terítés, és a mosogatás. Mindig pár nappal előre megtervezem mi kerül majd az asztalra. Szerintem a konyha a nő birodalma. Ha csak egy kicsit is éhes vagyok, már eszem. Rendszeresen szoktunk étteremben vacsorázni. Számomra az evés az érzékelést jelenti, érintést, szaglást, ízlelést, amelyhez mind az öt érzékszervre szükség van. Nagyon izgató érzés. Csak olyan ételeket vásárolok és fogyasztok, amelyeket ismerek. Amikor a barátainkat hívom meg vacsorára, a legfontosabb az, hogy együtt vagyunk.

Az élelmiszerekkel, a vásárlással, a főzéssel és az evéssel kapcsolatos attitüd alapján képzett szegmensek A hagyományos módon viszonyulók: elsősorban az íz alapján vásárolnak, szeretnek vásárolni, mérsékelten érdeklődnek az újdonságok iránt, fontos számukra a kényelem: gyorsfagyasztott termékeket használnak, mérsékelten nyitottak az információkra A lelkes, nyitott fogyasztók: szeretnek vásárolni, főzni és enni, előszeretettel vesznek friss, természetes eredetű terméket, szívesen kipróbálnak újdonságokat, nem nagyon kényelem orientáltak A kevésbé érdeklődők: nem szeretnek vásárolni, nem nyitottak az újdonságokra, közepesen kényelemszeretők, nem foglalkoznak sokat a vásárlással, főzéssel, evéssel

A szegmensek megoszlása

Az információs forrás a szegmensekben (1: nagyon valószínű, …, 5: nagyon valószínűtlen)

Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha egy terméknek az Irányadó Napi Beviteli Értéke százalékban egy vagy több tápanyagra vonatkozóan magas... %

Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha olyan terméket fogyasztott, amelynek zsírtartalma az Irányadó Napi Beviteli Érték százalékában magas, akkor kiegyenlítené-e a magas százalékot alacsonyabb zsírtartalmú termékek fogyasztásával? %

Tapasztalatok, következtetések

Tapasztalatok, következtetések A magyar fogyasztó… általában érdeklődő a tápanyaggal és tápértékkel kapcsolatos információk iránt, nem csak tájékozottnak mutatja magát, de valóban tájékozott is, tájékozottságában vannak „szisztematikus” hibák, amelyek részben a magyar étkezési hagyományokból, részben az információ hiányból fakadnak : a zsírsavakkal kapcsolatos tájékozatlanság, a szénhidrátot tartalmazó ételekkel kapcsolatos túlzás ( nem csak a kevesebb szénhidrát fogyasztást, hanem a szénhidrátok elhagyását gondolják helyesnek), szívesen tájékozódik az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett információs forrásokból, leggyakrabban a tápanyagtáblázatból (ezt találja meg a legtöbb terméken), nemcsak hallott róla és ismeri az INBÉ rendszert, de érti is annak jelentését, vásárlási döntéseiben magas arányban veszi figyelembe a tápanyag információt, köztük az INBÉ rendszert is kezdi figyelembe venni az INBÉ szerepét a kiegyensúlyozott étrend kialakításában, de a hagyományos felfogás is megtalálható még táplálkozásában