A mozgóképi elbeszélés Az eseménysor akkor lesz történet: Ha egyes események okszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ha a kezdő- és végpontok végül összezárulnak. A történések motívumai egymással összefűződnek.
Mozgóképi elbeszélés elemi szintjei Kiindulási helyzet / nyugalmi helyzet felbomlik. Ezt a hősök felismerik Törekvés a felborult helyzet visszaállítására Új egyensúlyi állapot
A mozgóképi történetmesélés Lineáris Időrendi sorrend Folyamatos, jelenidő Nézőpont kívülálló Rendező semleges Semmi sem marad homályban „szájbarág” Csak ismert filmes eszközöket alkalmaz Tömegfilm Nem lineáris Időrend felcserélése Szubjektív nézőpont Rendező azonosul a történettel Információk egy részét elhallgatja Új filmes eszközök Szerzői film/művészfilm
A történet és … A néző szeme előtt valójában nem a történet pereg, hanem a cselekmény. (Ugyanis nem minden film mesél el történetet: pl. korai némafilmek, filmetűdök természetfilmek stb.)
A történet és a cselekmény A történetet a néző a film nézése közben megtudott információkból tudja meg, maga konstruálja meg. A cselekmény az az eseménysor, ami a filmben megjelenik, amiből következtethetünk a film történetére.
Szerzői filmekből Hetedik pecsét Bergman; Pál Adrienn; Iszka utazása, Külvárosi fények; Babel
Tömegfilmekből