Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805

Egyénisége: nyitott, sokféle hatást befogadó (l Egyénisége: nyitott, sokféle hatást befogadó (l. „Cimbalom”); költészetében ott van a kor minden fontos művészeti törekvése és stílusirányzata: klasszicista gondolati ódák (Az estve, Konstancinápoly), rokokó szerelmi dalok, (Tartózkodó kérelem, A boldogság), szentimentális elégiák (A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz), népies helyzetdalok (Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz), vígeposzai (Békaegérharc, Dorottya,) drámái (A méla Tempefői, Az özvegy Karnyóné)

Sorsa „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” (A méla Tempefői) („méltóztasson hathatós pártfogása által lételt adni az én Múzsámnak, hogy az már tovább homályban ne üljön…” – Koháry Ferenc grófnak Õstehetség (poeta natus) és tudós költõ (poeta ductus) – kora egyik legműveltebb embere

Élete Debrecen (1780-tól diák, 1788-tól főiskolai hallgató, majd teológus hallgató), önképzőkör, nyelvtanulás, fordítás, könyvtár, 1794-től tanít is– Kiskunhalas (legáció), Buda (1795) – kicsapatás-Sárospatak (jog) – Pozsony (1796, Diétai Magyar Múzsa) – Komárom (mecénást keres– Vajda Julianna (1797)

Állás keresés - Dunántúl (Keszthely, Kaposvár, Kisasszond) – Csurgón helyettes tanár (1799–1800) – Debrecen Egyszemélyes hetilapja: Diétai Magyar Múzsa (11 szám) 1800 gyalog Debrecenbe – tűzvész (1802) 1804 halotti versek (Rhédey grófné temetése)- tüdőgyulladás 1805. január 28-án meghal.

Készülődés 1785-1790 Iskolaévek és „költői inasévek” A poétai osztályokban a versírás: házi feladat! Tudatosság és formakészség Iskolai hatások s újszerű tartalmak Ekkor keletkezett verseinek – Az estvének és a Konstancinápolynak – első változatai mutatják tehetségét (l. a tájleíró részek)

A felívelés 1790-1794 Tájékozódik a kortárs magyar és a világ- irodalomban Kapcsolata Kazinczyval, Pálóczi Horváthtal Érdeklődik a közélet kérdései iránt (Lásd: Magyar! Hajnal hasad) Szerelmes versek (Csókok című kísérlet) Békaegérharc, Tempefői, Az estve, Konstancinápoly

A csalódások korszaka 1795-1798 Kicsapatása után egy évig nem ír Pályakeresés (jog? mérnökség?) „Tudós koldulás” Diétai Magyar Múzsa Lilla (A boldogság, Az esküvés, A szeplő) Újesztendei gondolatok

Utolsó évei 1798-1805 Dorottya A Magánossághoz A tihanyi Ekhóhoz Csurgón: tanárkodás május 26. – 1800. február 21.) Cultura Az özvegy Karnyóné s két Szeleburdiak Jövendölés az első oskoláról Somogyban Újra Debrecen (1800) Leszámolás a reménnyel: A Reményhez 1802. július 11: tűzvész Terve: hőseposz Árpádról Ars poeticája: Az ember, a poézis első tárgya Életében megjelent két kötete: Kleist: A tavasz (műfordítás) 1802. Dorottya (komikus eposz) 1804. 1804. április 15-én Nagyváradon Rhédey grófné temetésén: Halotti versek 1805. január 28-án halt meg

Az estve 1. A vers az alkony leírásával kezdődik. Szín- és hanghatásokra, illatélményekre keress példákat a leíró (pictura) részben! 2. Mutasd be az alkonyi természet ideálvilágának jelenségeit idézetekkel! 3. Sorold fel, milyen bűnök, igazságtalanságok hiányoztak az ősi, eszményített társadalomban! Keress egyezéseket a negatív festés módszerével megjelenített képek és Rousseau tanításai között!

Az estve (Rousseau!) (két változat: 1789, 1794) Pictura (az érzelmekre hat) és szentencia (az értelemre hat elsősorban) Tájleíró rész, az alkonyi erdő; „tündöklő hintó”, „pirult horizont”, „aranyos felhők”, „fűszerszámozott theátrom”, „vidám melancholia” Költői eszközök: megszemélyesítés, díszítő jelzők, alliterációk Kulcsfogalom: a csönd

A 2. részben kulcsfogalom: a lárma A magántulajdon átka: „Bódult emberi nem, hát szabad létedre  Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?” Az elvont eszmék érzékletes megjelenítése: „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, / Miolta a miénk nevezet elüle.” „Nem vólt még koldúsa akkor a törvénynek / Nem született senki gazdagnak, szegénynek.” Az ember eredendően jó, rosszá a társadalom teszi: „gonosz erkölccsel senki sem született.”

Ellentétek a versben a természet és a társadalom fény sötétség, „setét éj” gráciák tánca részeg tolongás szépség durvaság, közönségesség harmónia diszharmónia

3. rész: a vers befejezése, a kép és a gondolat szellemes és optimista össze- kapcsolása: „Téged még, óh legszebb hangú szimfónia, Ingyen is hallgathat minden emberfia” Verselése: hangsúlyos (felező tizenkettes)

Konstancinápoly (1794) = Egy város leírása (1785?) Voltaire! (Mahomet) Montesquieu (Perzsa levelek) A nagyváros látványa (pictura)  felvilágosult valláskritika (szentencia) „Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!   Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?” Az egykori idillinek vélt idő felidézése: „Míg az emberi nem hajdan a természet Együgyü keblében nyugva heverészett,(...) Állott a természet örök építménye, Élt az emberiség legszentebb törvénye.”

Óhaja: „Természet! emeld fel örök törvényedet” Derülátása: „E kézzel fogható setétség eltűnik” Verselése: (mint az Estvéé) hangsúlyos, felező tizenkettes

Debrecen

Pozsony