Berzsenyi Dániel 1776 -1836.

Az előadások a következő témára: "Berzsenyi Dániel 1776 -1836."— Előadás másolata:

1 Berzsenyi Dániel

2

3

4 Szülői ház Egyházashetyén

5

6 A soproni evangélikus líceum

7 Életrajz Egyházashetye – Sopron (evangélikus líceum 1788) – Nikla(1795) – Kemenessömjén (1799) – Nikla (1804): „Van kies szőlőm, van arany kalásszal / Biztató földem” Felesége: Dukai Takács Zsuzsa (1799); felfedezője: Kis János (1803); biztatója: Kazinczy (1808); a pesti író ismerősök: Szemere, Vitkovics,Kölcsey (1810); mecénásai: a pesti, székesfehérvári és zágrábi kispapok (1813); túl szigorú kritikusa: Kölcsey (1817); válasza Kölcseynek: Antirecenzió (1825); akadémiai székfoglalója: Poetai harmonistica; értekezése: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul (1833)

8 Hazafias ódái

9 A magyarokhoz (1797–-1810) („Romlásnak indult…”) Értékszembesítő vers:
a múlt értékei („hajdan erős”) értékszegény jelen („romlásnak indult”) Buda várának (a nemzeti lét, függetlenség jelképe) külső hatalmak túlerejét, belső viszályokat kellett kiállnia) Miért tudtuk megőrizni a múltban a nemzeti függetlenséget? „régi erkölcs s spártai férfikar küzdött”  „Most lassú méreg, lassú halál emészt” „minden ország támasza, talpköve   A tiszta erkölcs” Melyek a jelen bűnei? A tiszta erkölcs eltünése, belső züllés ( féreg is belülről pusztítja az erős tölgyet), gyönyörhajhászó elkorcsosulás, a hagyományok megvetése, az anyanyelv elhagyása, az idegenmajmolás A hangvétel tragikus, majd elégikus Aggodalom, szemrehányás, számonkérés, aggódó együttérzés, retorikai alakzatok (kérdések, felkiáltások), verses szónoklat a nemzet egészéhez  ódai emelkedettség

10 A magyarokhoz (1807) („Forr a világ…”)
„Agitatív óda” (Kodály-kórusmű, 1936) Zaklatottság, a világméretű pusztulás képe, majd bizakodás Az óda felépítése: a) „a nemzetközi helyzet” b) veszélyhelyzet – hajókép – bizakodás c) a megoldás – kortól, időtől független – „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép / tesz csuda dolgokat” (= az erkölcsi érték fontosabb a számbeli fölénynél; a rombolás hatalmán úrrá tud lenni a lélekben szabad közösség) Klasszicista érvelés (rész – egész, konkrét – elvont; pátosz) Strófa (mindkét versben): alkaioszi

11 Létösszegző versei

12 Levéltöredék barátnémhoz 1804-1808
Létösszegző vers Horváth János szerint „az önszemlélet hangulati helyzetrajza” Életkép, tájfestés, filozófia, szerelem „Elestvéledtem” – emlékezet, képzelet „vígság lármái”  „búsongó hangjai” Párhuzamos szerkesztésű mondatok – egyre kevesebb ige Nem töredék – zárt egész Forma: hangsúlyos tizenkettes

13 Múzsája, Dukai Takács Judit

14 Lakhelye Niklán

15 „Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem”

16 A közelítő tél (1804–1808) Időszembesítő költemény
Az őszi táj – negatív festés Konkrét  elvont A szépség elmúlása miatti szomorúság A forma: 3 aszklepiadészi és 1 glükoni sor = aszklepiadészi strófa

17 Osztályrészem (1799 körül)
Értékszembesítő költemény, elégikus óda Szapphói strófa Hajó-kép (Horatiustól) s megérkezés; „Levonom vitorlám” – békesség, a realitás elfogadása Sztoikus nyugalom és legyűrt, rejtegetett hiányérzet A biztos menedék mindig a költészet

18 Kölcsey bírálata (1817): költészete dagályos, gondolatban szegény, helyenként provinciális, költői géniusza (tehetsége) már kimerült Berzsenyi – nyolc évig készülő – válaszában lényegében a romantika szemléletével és érveivel válaszol bírálójának

19 Síremléke Niklán