A mediáció módszere Dr. Kardos Ferenc Kapcsolat Alapítvány A gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértők továbbképzésén elhangzott előadás 2007. szeptember 11. Balatonlelle

BEVEZETŐ A Kapcsolat Alapítvány 1992-től működtet kapcsolatügyeletet. Mára 57 tagból álló országos hálózattá fejlődött ez a szolgáltatás, amely a gyermekek mindkét szülővel való kapcsolatának jogát hivatott érvényesíteni. Több, mint 2OO kapcsolatügyeleti mediátor képződött ki a Kapcsolat Alapítvány 6O órás, a szociális területen akkreditált képzésein, akik zömmel a gyermekjóléti szolgálatokban dolgoznak. Az ORSZÁGOS GYERMEKVÉDELMI SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉK-ben szereplő 16 mediátor közül 11 kapcsolatügyeleti mediátor. Ha nem lenne kritérium a gyermekvédelmi közvetítők részére a szakvizsga, ez a tapasztalt, egységes protokoll szerint dolgozó gárda gyermekvédelmi szakértőként állhatna rendelkezésére az ország valamennyi gyámhivatalának. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogyan dolgozik egy mediátor.

Konfliktus, közvetítés I. Az emberi kapcsolatok velejárója a konfliktus. A különbségek abban mutatkoznak meg, hogyan kezeljük konfliktusainkat Van, aki külső segítség nélkül nem képes megoldani. Ilyenkor kell a közvetítő, aki segít egyezségre jutni a másik féllel.

Konfliktus, közvetítés II. A mediátor tartja kézben a vitát, és veszekedés helyett két egyenrangú fél tárgyalásává alakítja. A felek határozzák meg a témákat, írásbeli megállapodásuk tartalmát, és végül mindkét fél nyertesnek érzi magát.

Konfliktus, közvetítés III. Csak az aktuális problémák kerülnek megbeszélésre, és azok jövőbeni megoldása a feladat. Múltbeli ügyekkel, az igazság, a bűnös keresésével, a felek egymáshoz való viszonyának megváltoztatásával nem foglalkozik a mediáció.

Konfliktus, közvetítés IV. A mediációban nincs szükség tanúkra, ügyvédre, a mediátor sem tanúskodik az ügyben. Mindenki magát képviseli, az elhangzottak titokban maradnak, jegyzőkönyv nincs. Egyetlen írás marad a tárgyalásról, a résztvevők, és a mediátorok által aláírt egyezség.

Konfliktus, közvetítés V. A megállapodás azzal a „mellékhatással” jár, hogy idővel nem romlik, hanem javul a felek kapcsolata. A tárgyaláson részt vevő felek egyúttal új konfliktuskezelési módszert is tanulnak a mediátoroktól, amit hasonló helyzetekben alkalmazni is tudnak.

Konfliktus, közvetítés VI. A konfliktus szakaszai Melyik szakaszban lehet mediálni? Konfliktus megoldási stílusok A nyertes-nyertes megoldás A mediáció helye

A mediátor szemlélete I. A konfliktus egészséges, megoldható, kezelése elsajátítható, tanítható. Csak a nagyon régóta tartó, az emberi méltóságot , önbecsülést sértő, tettlegességig fajuló „rossz múltú” konfliktusok látszanak feloldhatatlannak.

A mediátor szemlélete II. A problémák körüli konfliktus feloldható mediációval, de a viselkedéskörüli konfliktusban csak a terápia segíthet. Bármilyen viselkedést is látunk, fel kell tételeznünk, hogy a felek meg akarnak állapodni, csak ehhez segítségre szorulnak. A régen berögzült játszmák ugyanis újra és újra beindulnak, és megtréfálják a feleket.

A mediátor szemlélete III. Sokkal nagyobb a sikeres tárgyalás lehetősége, ha a résztvevők kapcsolata fennáll, mint ha nem látják kapcsolatuk közös jövőjét. A megállapodás sikere a két féltől függ elsősorban. A mediátor felelős a folyamatért. Ügyel arra, hogy a felek ne csússzanak bele a személyeskedő vitákba, hanem egyenrangú felek tárgyalása legyen a mediációs ülés.

A mediátor szemlélete IV. A mediátor túlnéz a negatív viselkedéseken, és az emberekben lévő jót szeretné felszínre hozni. Az aktuális alacsonyabb szintű viselkedést válasz nélkül hagyjuk. A mediátor viselkedése szituációfüggő, a helyzetnek megfelelő szavakat, gesztusokat használ.

Mikor javasolt a mediáció? I. Ha a felek tárgyalásos úton szeretnék megoldani a nézeteltérésüket, de nincs közöttük kommunikáció. Ha a felek szeretnék megőrizni v. helyreállítani személyes v. munkakapcsolatukat a korábbi szinten. Ha az idő mindkét fél számára fontos tényező, és gyors megoldást keresnek,

Mikor javasolt a mediáció? II. Ha a titoktartás fontos szempont legalább az egyik félnek. Ha a győzelem esélye bíróságon a legjobb esetben is bizonytalan. Ha nincs nagy erőbeli egyenlőtlenség-vagyon, befolyás, műveltség terén –a felek között.

Mikor javasolt a mediáció? III. Ha a felek kívánják meghatározni a köztük folyó vita kimenetelét, ahelyett, hogy lemondanának erről az ügyvédek és a bíró javára. Ha a pereskedés költsége valószínűleg összehasonlíthatatlanul sokkal magasabb, mint amit bármelyik fél vissza tudna nyerni. Ha a felek úgy érzik, hogy nehéz időszak vár rájuk, feszültségekkel, szorongásokkal, amelyek a jogi küzdelemmel együtt járnak.

A mediátor feladata I. Segíteni a feleknek, hogy elmondhassák panaszaikat, kifejezhessék aggodalmaikat. Megtalálják azokat a témákat, amelyekben ellentétes véleményen vannak. Meg tudják fogalmazni egyéni érdekeiket. Felismerjék közös érdekeiket.

A mediátor feladata II. Ismerjék el az álláspontjaik közötti különbségeket. Tudjanak válaszolni egymás panaszaira. Olyan megoldásokat találjanak, amelyek mindkettejük érdekét érvényesíti.

A mediációs tárgyalás I. F-F kommunikáció Térbeli elhelyezkedés A kommunikáció iránya a mediációs tárgyaláson: A kommunikáció iránya a tárgyalás különböző szakaszaiban:

A mediációs tárgyalás II. A mediátor által használt kérdések Zárt, vagy eldöntendő Irányított Nem irányított Fókuszáló, vagy összpontosító A kérdésbe ágyazott ajánlás A jövő-irányított Folyamatmegszakító Visszafókuszáló Hipotézis-tesztelő

A mediációs tárgyalás III. A mediátor kommunikációs technikái Empatikus együttérzés, beleélés A kliensek tájékoztatása, információadás A kliensek kijelentéseinek kölcsönössé tétele Normalizálás Kölcsönös engedmény-technika Összefoglalások A feladat pontos meghatározása A kliensek együttműködési készségének értékelése

A mediációs tárgyalás IV. A felek tárgyalási magatartásmódjai A konfliktus fokozása Háromszögesítés Fenyegetések Harmadik személyre hivatkozás A másik fél álláspontjának negatív jellemzése A felajánlott engedmény értéktelennek nyilvánítása és elutasítása Megegyezés inkább szóban, mint írásban

A mediációs tárgyalás V. Páros mediáció Két mediátor együtt vezeti a tárgyalást Ezt a formát általában akkor használjuk, ha a felek között az átlagosnál nagyobbak az ellentétek, vagy a feleken kívül más személyek is részt vesznek az ülésen (hozzák az ügyvédeiket, tanácsadóikat), vagy hosszabb, sok témára kiterjedő tárgyalás várható.

A mediációs tárgyalás VI. Sétáló mediáció A mediációnak ezt a változatát nagyon elmérgesedet viszony esetén alkalmazzuk, amikor személyes mediáció estén várhatóan állandósulnának a veszekedések, A felek nem találkozhatnak egymással, külön szobában/ épületben helyezkednek el egyidőben, és a mediátor sétál közöttük az ajánlatokkal.

A Kapcsolat Alapítvány képzései www.kapcsolatalapitvany.hu Kapcsolatügyeleti mediációs készségfejlesztő tréning Az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített képzés Engedélyszám:S-05-074/2004 Továbbképzési pontérték:35 A képzés időtartama: 60 óra Tervezett létszám: minimum 12, maximum 16 fő

A Kapcsolat Alapítvány képzései www.kapcsolatalapitvany.hu Kamasz mediációs készségfejlesztő tréning Az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített képzés Engedélyszám:S-05-106/2004 Továbbképzési pontérték:35 A képzés időtartama: 40 óra Tervezett létszám: minimum 12, maximum 16 fő

A Kapcsolat Alapítvány képzései www.kapcsolatalapitvany.hu A mediáció módszere (készségfejlesztő tréning) Az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített képzés Engedélyszám: S-05-105/2004 Továbbképzési pontérték:35 A képzés időtartama: 50 óra Tervezett létszám: minimum 12 maximum 16 fő