Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

Sporogenezis mikrosporogenezis= pollenképződés porzólevelek (mikrosporofillum) pollenzsák (mikrosporangium) pollen= mikrospóra pollen hím gametofiton makrosporogenezis= embriózsáksejt képződése termőlevelek (makrosporofillum) magkezdemény (makrosporangium) embriózsáksejt= makrospóra embriózsáksejt női gametofiton

Makrogametogenezis női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) három felső sejt a petekészülék. a nagyobb a petesejt másik kettő a segítősejt három alsó sejt antipoda középen maradó két mag egybeolvad: diploid vegetatív mag Összesen: 8 sejt

A megporzás virágpor (pollen) a bibére kerül típusai: egy egyeden belül (önmegporzás) két különböző egyed (idegenmegporzás) különböző fajok között (kereszteződés): hibrid heterosztília: eltérő porzóhosszúság Módjai: Vízmegporzás Szélmegporzás Rovarmegporzás

A megtermékenyítés megporzást követi a pollen tömlőt hajt a generatív sejt osztódik: két spermasejt mikrogametogenezis a spermasejtek közül az egyik a petesejttel a másik a diploid maggal olvad össze kettős megtermékenyítés

megtermékenyített petesejtből embrió megtermékenyített központi magból endospermium nucellusz testéből perispermium integumentumokból maghéj magkezdeményből mag Tápanyagraktározás a magban: perispermium endospermium sziklevél

valódi termés: csak a termő magházából termésfal: exokarpium mezokarpium endokaprium

áltermés: a termőn kívül más virágrész is vacok: szamóca, csipkebogyó, alma, tök; lepellevelek: eperfa;

Termések csoportosítása húsos száraz felnyíló zárt Bogyó Narancs Kabak Tüsző Hüvely Becő Tok Makk (aszmag, lependék) Kaszat Szem Szütyő Csonthéjas

hasadó termések száraz, zárva maradó résztermésekre esnek szét: Makkocskák Ikerlependék Ikerkaszat

csoportos termések egy virágból több termés keletkezik: Tüszőcsokor Csonthéjas terméscsoport

Terméságazatok virágzatból kialakuló együtt terjedő termések: makk terméságazat: fügetermés bogyó terméságazat: ananász

A magvak és termések terjesztése Szél útján terjedő (anemochor) felületnagyobbító kélpződmények lependéktermések: kőris, szil, juhar; szárnyas magvak: fenyők, nyugati tuja, szivarfa, császárfa), apró méretük és nagy felületük miatt spóraszerűen: orchideamagvak. A víz útján terjedő (hydrochor) úszni tudnak a víz színén: fehér tündérrózsa, kókuszdió.

Az állatok útján terjedő (zoochor) endozoochor: az állat tápcsatornájában epiozoochor: az állat szőrén, tollán myrmekochor: hangyaterjesztés. ember által (anthoropochor) vetőmagok közé keveredve (például parlagfű), botanikus kertekből. önterjesztő (dinamochor) turgornyomás által: hüvely- és toktermés felrepedése, gólyaorrtermés egyes növények a magot el is ültetik (például földimogyoró, gémorr, árvalányhaj)

Nemzedékváltakozások A növényegyed életciklusa: gametofiton: ivarsejtek sporofiton: ivartalan szaporítósejtek ez a két szakasz a két nemzedék Tendencia: a gametofiton egyre kisebb, rövidebb életű és a sporofitonon „élősködik”

sporofiton nemzedék: zárvatermők haploid ivarsejtek egyesülése termőben diploid zigóta magban növény kifejlődése haploid ivartalan szaporítósejtek pollen+embriózsák gametofiton nemzedék: haploid spóra pollen+embriózsák ivarsejtek létrehozása. sperma+petesejt

A növények fejlődéstörténete Hányféle élőlény népesíti be a földet? Mi az oka ennek a rendkívüli változatosságnak? Miért különböznek egymástól a földrészek élővilága? A növényvilág fejlődéstörténete: több százmillió éves kísérletsorozat Célja: az élet számára rendelkezésre álló tér meghódítása, a természeti erőforrások minél hatékonyabb felhasználása. Alapelve: alapvetően gazdasági. Minél kisebb energia és anyag felhasználásával minél nagyobb produkció és utódbiztonság.

Az élővilág eddig leírt fajainak száma (kerekítve): Gerincesek 42 580 Ízeltlábúak 874 420 Puhatestűek 50 000 Férgek 36 200 Űrbelűek 9 000 Szivacsok 5 000 Tüskésbőrűek 6 100 Állati egysejtűek 30 800 Egyéb állatok 270 000 Állatok: 1 324 100

Virágos növények 215 500 Harasztok 10 000 Mohák 23 000 Moszatok (algák) 26 900 Növények: 275 400 Valódi gombák 46 500 Nyálkagombák 500 Gombák: 47 000 Kémoszatok 760 Baktériumok 4 000 Prokarióták 4 760 Vírusok 200 Élővilág összesen 1 651 460 faj.

az élőlények 6 országa: Vírusok, Ősplazmások (baktériumok, ősbaktériumok és kékmoszatok), Eukarióta egysejtűek (eukariota algák, egysejtű állatok és nyálkagombák), Gombák (valódi gombák), Növények (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők), Állatok (többsejtű állatok).

négy nagy evolúciós lépés a növényvilágban: Az élet kialakulása és az első növény megjelenése a Prekambriumban. A szárazföld meghódítása a felső Szilur és Devon folyamán. A magvas növények kialakulása és térhódítása a Karbon és Perm folyamán. A zárvatermő virágos növények megjelenése az Alsó Krétában.

Prekambrium Az élet megjelenése (kb. 3,1 milliárd évvel ezelőtt); A fotoszintézis kialakulása, az oxigén feldúsulása a vízben és a légkörben; A sejtmag kialakulása (kb. 1 milliárd évvel ezelőtt); A növény és állatvilág fejlődésének szétválása.

Kambrium 570–500 millió éve a tengeri moszatvilág gazdag kibontakozása zöld- és a vörösmoszatok a teleptest változatos kialakulása mész és kovavázas moszatcsoportok robbanásszerű fejlődése.

Szilur 500–405 millió éve ózonburok: a szárazföldi élet megjelenése a légkör oxigéntartalma 2%-ra (a mai 10%-ára) emelkedett

Devon 405–350 millió éve első szárazföldi növénycsoport, az ősharasztok (Psilpohytopsida) kialakultak a szárazföldi léthez szükséges anatómiai tulajdonságok, szervek, mint a gyökérszőrök, az epidermisz, a kutikula, a gázcserenyílás (stoma), az ivarszerv (gametangium), a spóra, a szilárdító elemek és a szállítóelemek és a szállítónyalábok heterospória és hozzá kapcsolódóan a mag lemezes szerkezetű levél kambium szövettípus, és vele a másodlagos vastagodás. első szárazföldi gombák és a mikorhizás együttélés lehetősége első mohák.

Karbon 350–285 millió éve a harasztok tündöklésének kora egyenlítői öv alá került szárazföldek trópusi éghajlat jelentős szerep a nyitvatermő magvaspáfrányoké a földtörténet leghatalmasabb heterospórás fái: pikkelyfák (Lepidodentron), pecsétfák (Sigillaria), zsurlófák (Calamites) megindult a szárazföldi flóra területi elkülönülése erdők energiafelvevő emeletei, a lombkorona-, cserje-, és a mohaszint

Perm 285–235 millió éve a növényvilág első nagy őrségváltásának korszaka meleg száraz trópusi, szubtrópusi éghajlat nedvességigényes nagy termetű harasztok kihalása a szárazságtűréshez jobban alkalmazkodott nyitvatermők fenyők (Coniferales) cikászok (Cycadopsida), bennettiteszek (Bennettitopsida) és páfrányfenyők (Ginkgopsida). a törzsfejlődés első lombhullató fái

A triász, jura és kréta triász (235–195 millió éve) jura (195–137 millió éve) kréta (137–67 millió éve) zárvatermők alsó-kréta időszaki megjelenése bennettiteszek kihaltak cikászok és páfrányfenyők erősen visszaszorultak fenyők a mérsékelt övbe és a hegyvidékekre húzódtak vissza