A pszichopátia

Cleckley (1976) leírása Felületes báj, jó intellektus Téveszmék vagy más irracionális gondolkodásra utaló jelenségek hiánya Idegesség, pszichoneurotikus manifesztációk hiánya Megbízhatatlanság Szavahihetetlen, őszintétlen Bűntudat és szégyenérzés hiánya Nem megfelelően motivált antiszociális viselkedés

Gyenge ítélőképesség, nem tanul a tapasztalatból Kóros énközpontúság, szeretetképtelenség A főbb érzelmi reakciók általános sivársága A belátás speciális hiánya Interperszonális érzékenység hiánya Különlegesen visszataszító viselkedés alkohol hatására, olykor anélkül Öngyilkosság ritka előfordulása A nemi élet személytelen, rosszul integrált Bármely életterv kezelésére való képtelenség

Hare Módosított Pszichopátia Katalógusa Simulékonyság, felületes kedvesség, báj[1] Nagyzásos önértékelés1 Ingerlés szükséglete/hajlam az unalomra2 Kóros hazudozás1 Csaló/manipulatív1 Lelkiismeretfurdalás, bűntudat hiánya1 Sivár érzelmi élet1 Érzéketlenség/empátiahiány1 Parazita életstílus2 Gyenge viselkedéskontroll[2] Promiszkuitás a szexualitás terén Korai gyermekkorban jelentkező viselkedéses problémák2 A realista, hosszú távú tervek hiánya2 Impulzivitás2 Felelőtlenség2 Tetteiért nem vállalja a felelősséget1 Több rövid ideig tartó házasság Fiatalkori bűnözés2 A feltételes szabadlábra bocsátás visszavonása2 Sokféle bűncselekmény [1] Az első faktoron súlyozódik [2] A második faktoron súlyozódik

A Hare skála finomítása

Mérei Ferenc: A pszichopata nem szeret, nem szorong, és nem tanul a tapasztalataiból.

Igaz, hogy nem szorong? Schmitt, Newman (1999): a PCL-R és a szorongás különböző konstruktumai lényegében függetlenek egymástól

A pszichopaták pozitív tulajdonságai: Pszichopata báj Jó motoros képességek Jó téri tájékozódási képességek

A pszichopátia mögött rejlő funkcionális rendellenességek A frontális lebeny funkciói: értékvezérelt akaratlagos cselekvés Nauta (1971): A frontolimbikus kapcsolatok a viselkedés emocionális töltetét biztosítják, megszakadásukkal a cél elveszíti jelentőségét Damasio (1994): A döntéshozó képesség az érzelmileg súlyozott információk alapján (prefrontális lebeny ventromediális területe)

A pszichopaták elkerülő tanulása Lykken (1957): Miközben a manifeszt feladatot ugyanolyan sikeresen tanulják meg, a latens elkerülő feladatban rossz teljesítmény Schachter (1964): adrenalin hatására a pszichopaták latens elkerülő tanulása javul Schmauk (1970): Pénzbüntetés esetén a pszichopaták latens elkerülő tanulása javul

Bőrelektromos válaszok: Mednick és mtsai: a pszichopaták elektromos bőrválaszának felépülési ideje szignifikánsan hosszabb, mint a kontrolloké (h2=0,89)

Mit jelent a gyermekkori hiporeszponzivitás a későbbi kriminalitásra nézve?

Vegetatív válaszok Általában alacsonyabb bőrvezetési alapszint és hiporeszponzivitás Feleségverők: agresszív viselkedés közben egyre kiegyensúlyozottabbakká válnak Fokozott anticipációs szívritmus emelkedés averzív inger elővételezésére ↓ Megküzdési stratégia: a perceptuális szűrés szintjén Affektív ingerekre csökkent érzékenység

Pszichopaták érzelemfelismerése Kosson és mtsai (2002): a kontrollnál rosszabb érzelmi arckifejezés felismerés pszichopatáknál – bizonyos körülmények között

Kulcsár feltevése A pszichopaták pozitív tulajdonságai mögött jó parietális funkciók állnak, negatív tulajdonságaik a frontális funkciók csökkent működését jelzik (Szuperior parietális régió ↔ SMA) A pszichopátia biokémiája: endogén opioidok autonóm szabályozása ↔ EOP szociális szabályozása

Newman vizsgálatai A pszichopátia figyelmi deficit elmélete: a pszichopaták – ha csak a büntetésre kell figyelni - ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, mint a kontrollcsoport

A pszichopaták kockázatvállaló viselkedése Ha összegző visszajelentést és megfontolási időt kapnak, kockázatvállalásuk a kontrollcsoportétól nem tér el

Reakcióidő-változás lexikális döntési feladatban Nemcsak az érzelmileg „terhelő” szavak felismerése könnyebb a pszichopatáknak, mint a kontrollcsoportnak, hanem a ritkább szavaké is

Newman elmélete A pszichopaták érzéketlensége a büntetés jelzéseire, és az ebből következő rossz önszabályozás abból ered, hogy a válasz módosítására kevésbé képesek (RM-hipotézis)