Zrinyi Miklós: Szigeti veszedelem 1645/46 Adriai tengernek Syrenája 1651

A mű keletkezésének körülményei Kulcsfogalmak: ellenreformáció barokk stílus az eposz műfaja történelmi helyzet

Az ellenreformáció A reformáció idején az egyházi visszaélések ellen emeltek szót, megújítani kívánták az egyházat /Luther, Kalvin/. A létrejövő új egyházak (református, protestáns) miatt a katolikus egyház sok hívet veszített. Visszaszerzésükre hozta létre a jezsuita szerzetesrendet és alkalmazta templomai építésénél a barokk stílust, hogy a pompa kedvelő arisztokráciát visszahódítsa.

A barokk (1600-1750) Barocco: jelentése bonyolult, nyakatekert okoskodás, szabálytalan alakú kagyló. Gúnynévből stílusirányzat. Szeszélyesség, szabálytalanság, túldíszítettség jellemzi.

A barokk festészet és szobrászat Feladatok a következő műalkotásokkal kapcsolatban: Figyeld meg a kézmozdulatokat! Mi a közös és mi a különbség köztük? Hová néznek a nőalakok? Mit fejez ki a tekintetük? Mi az állatok szerepe? Van-e összefüggés viselkedésük és az emberalakok mozgása között? Figyeld meg a nőalakok haját, lovak sörényét, Hádész (ő rabolja el Perszephonét) szakállát! Mire ügyelnek a művészek ezek ábrázolásánál? Mely fogalmakat használnád fel a művek jellemzésekor és melyeket nem? szenvedélyek, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, statikusság, természethűség, részletesség, ünnepélyesség, naturalizmus, fájdalom, gyönyör 6. Honnét merítik a témájukat a művészek? Mi az események háttere? 7. Melyik mű árul el többet a korról, amelyben létrejött? Mivel?

Rubens: Leukipposz lányainak elrablása

Bernini: Persephoné elrablása

Bernini: Szent Teréz extázisa 1652 A kép Avilai Szent Teréz életének azt a pillanatát ábrázolja, amikor a szívét az isteni szeretet nyílvesszeje hasította át. Figyeld meg, milyen érzelmek tükröződnek a szereplők arcán? Milyen különleges eszközöket használ a szobrász témája megjelenítéséhez? (helyszín, mozgás, fény)

Bernini: Szent Teréz extázisa

A barokk festészet és szobrászat jellemzői: drámaiság, pátosz, nagy érzelmek, misztikus élmény a mártíromság ábrázolása festőiség, mozgalmasság,dinamizmus szimmetria helyett alá-fölé rendelés, perspektíva nézőpontváltás gazdag színvilág, túldíszítettség, dekorativitás az éginek az evilágival való összekapcsolása (naturális anatómiai pontosság, lelki, transzcendens, misztikus élmény egyidejű összekapcsolása)

A barokk építészet A képeken egy templombelsőt és egy kastélytermet látunk. Mindkettőnek más a funkciója, mégis hasonlítanak egymáshoz. 1. Sorold fel azokat a díszítőelemeket, amelyeknek hasznos funkciójuk van, és azokat, amelyek öncélúak! 2. Mi a közös és mi a különbség a helyiségeket határoló falak kialakításában? 3. Melyek az uralkodó színek? 4. Milyen hatással van az emberre, ha ilyen terekben tartózkodik? Válaszd ki a megfelelő kifejezéseket! megnyugtatja, megosztja a figyelmet, ünnepélyessé teszi, felkavarja, fárasztja, nézelődésre készteti, felélénkíti, megrémíti, tiszteletet ébreszt benne, ámulatra készteti, hétköznapi hangulatba hozza

A barokk építészet jellemzői: díszes templomok hatalmas, rendezett parkok egymás után folyosószerűen fűzött hatalmas terek hullámvonal, csigavonal, kagyló erőteljes fény-árnyék hatás pompa, ünnepélyesség, aranyozás látszatkupola, „égbe nyíló” freskók sok oszlop, gyakran csavart kovácsoltvas kapuk, kerítések, rácsok

Zrinyi Miklós élete (1620-1664) Zrínyi fölismerése: a török meggyengült, itt az idő a kiűzésére; a magyaroknak önerőből, maguknak kell kiűzniük a törököket Élete: Csáktornya, árvaság, Pázmány Péter(érsek-kancellár) Iskolái: Graz, Bécs, Nagyszombat, itáliai út 1646. Draskovich Mária Eusebia (=Viola) 1647. horvát bán 1652. Löbl Mária 1655. nádorválasztás (kudarc) 1663. Török hadjárat Bécs, Érsekújvár felé 1664. Zrínyi sikeres téli hadjárata (császári hadak m.o.-i főparancsnoka) - Montecuccoli vasvári béke Művei: Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság

Művei A Szigeti veszedelem (1645–46) (megjelent: 1651, Az Adriai tengernek szirénája) Célja, hogy példát állítson; le lehet győzni a törököt, elérkezett ennek az ideje Tábori kis trakta (1651) Hadsereg szervezési elvei Szervezés, létszám, ellátás Vitéz hadnagy (1653) A hadvezetés kérdései Milyen a jó hadvezér? Mátyás király életéről való elmélkedések (1657) A független nemzeti király eszméjét népszerűsíti A török áfium ellen való orvosság (1661) Felméri Magyarország helyzetét s az európai összefüggéseket Magyarország csak a maga erejére számíthat „Ha kérded, kit kévánok s micsoda nemzetet akarok oltalmamra, azt mondom: a magyart kévánom. Miért? Azért mert ez a legakaratosabb, legerősebb, leggyorsabb és ha akarja, legvitézebb nemzetiség.„ „Fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio." (resolutio = elhatározás) „A pórból kell előállítani hadi népünket." „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért...”

Erőteljes, gazdag, érzékletes Mintái Tasso: A megszabadított Jeruzsálem Vergilius: Aeneis Homérosz eposzai Témája Szigetvár 1566-os ostroma Célja Példát állítson: le lehet győzni a törököt Eposzi kellékek: Propozíció „Fegyvert s vitézt éneklek" Invokáció „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak mint volt..." Enumeráció Mindkét seregben bátor, vitéz katonák vannak, a különbség: a törökök zsákmányért, a magyarok hazájukért harcolnak; itt az erkölcsi többlet Nincs in medias res kezdés (hogy indokolja, miért fordul Sziget ellen a török) Csodás elem (Deus ex machina) A túlvilági seregek jelenléte Epizódok Szerelmi: Deli Vid – Borbála; Delimán – Cumilla Nyelve Erőteljes, gazdag, érzékletes A népnyelvből, a népköltészetből vett fordulatok Török, horvát, deák szavak Versformája Négyes rímű tizenkettes (Zrínyi-strófa) A strófák száma: 1566 Költői képek Gyakran mint egy barokk festmény (pl. csatajelenetek, a hajnal leírása) Különbözés az eddigi eposzoktól korának szóló aktuális üzenet a költő személyes viszonya a tárgyhoz keresztény világkép a bűn és bűnhődés gondolata a mártíromság tudatos vállalása barokk tablók

Témamegjelölés, segélykérés 1. Zrinyi szerint milyen életkorban illik szerelmi költészettel ill. hősköltészettel foglalkozni? 2. Sorold fel címszavakban az első versszak ellentétpárjait! 3. A 2. versszak témamegjelölésében Zrinyi az Aeneis első sorát fordítja („Arma virumque cano”), a harag motívumát pedig az Iliaszból veszi („Istennő haragot zengj..”). Minek a metaforája a fegyver szó, és kit helyettesít a vitéz kifejezés? 4. Fogalmazd meg a 2. versszak alapján a mű téma- megjelölését

5. Kitől kér segítséget műve megírásához. Indokold a költő választását 5. Kitől kér segítséget műve megírásához? Indokold a költő választását! Mivel bővíti, gazdagítja a „múzsáról” alkotott képet? 6. Kiről mondhatja a költő, hogy „fiad szent nevéért bátran holt..”? Értelmezd, milyennek mutatta be az 5-6. versszakban a mű főszereplőjét! 7. Mi lesz az eposz tárgya (5. v.sz.)? 8. Miért mondja a költő, hogy dédapja, Zrinyi Jézusért halt meg? 9. Mit szeretne a költő ezzel a történettel bizonyítani? 10. Keress rokonértelmű szavakat a következő kifejezések helyett? szablya, pogány, irgalom, elme

A mű cselekménye: 2. Zrínyi bemutatása A török csapat és a szultán bemutatása 2. Zrínyi bemutatása 3. A siklósi csata (a török udvarból és a szigeti várból induló két szál itt fut össze) 4. A siklósi hadizsákmány számbavétele 5. Zrínyi esküje 6. Csatározások 7. A vár körülzárása 8. A szultán haditanácsa 9. Radivoj és Juranics hőstette 10. Delimán tör be a várba 11. A törökök viszálykodása 12. Delimán találkozása Kumillával 13. A török haditanács, a postagalamb elfogása 14. A pokol erőinek támogatásával támadnak a törökök 15. Az angyalok segítik a várból kirohanó magyarokat; paradox tétel: mind egy szálig elhullanak, de az égbe vonulnak; az eposz szerint Zrínyi kezétől hal meg a szultán

Szigetvár

A magyarság bűnei 1. Mit jelent: „Mindenható” „Egy szembefordulásból a világot megnézé”, „magyarokat eszben vette”? 2. Sorold fel, milyen bűnöket követtek el a magyarok Isten ellen! 3. Mit parancsol Isten Mihály arkangyalnak? Segítségül közlöm az idézetre vonatkozó kommunikációs sémát: Isten fúria(Alecto) Szulimán 4. Hogyan és meddig akarja Isten a magyarokat büntetni? Mikor és hogyan fog megbocsátani? 5. Magyarázd meg a következő fogalmakat! állhatatlan, zabla, káromlás, megtérés 6. Írd ki azokat a kifejezéseket, melyeket nem értettél meg!

Az eposz szereplői Az árnyaltan rajzolt népes szereplőgárda két pólusa Zrínyi és Szulimá Gróf Zrinyi Miklós horvát bán, szigetvári főkapitány, a költő dédapja (1508-1566). A mű főhőse a keresztény lovagi erények megtestesítője, Krisztus katonája Zrínyit a második énekben különös szituációban látjuk először: imádkozik, a feszület lehajlik, az Isten szól hozzá: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni, Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni”/ 83) Tudja áldozata fontosságát (részletek esküjéből): „Mindenfelöl ránk néz az nagy kereszténység Mi vitéz kezünkön van minden reménség” / 24) „Mindenképpen emberek s vitézek legyünk”/ 34) A hőstettek, a tudatosan vállalt mártíromság a bűnöktől való föloldozást is jelentik

II. Szulimán negyvenhat éven át (1520–1566) a hatalmas Török Birodalom ura Árnyaltan rajzolt hős, Zrínyi méltó ellenfele Erényei: erő, okosság, mértéktartás, hibája: az igazságosság hiánya, kegyetlenség Ő is Isten eszközének tudja magát Kevélysége növekedik, szellemi képességei csökkennek az eposz folyamán Végül: „vérszopó szelendek” A két hadvezérben a két sereg közti erkölcsi különbség is kifejeződik: a magyarok hazájukért, családjukért harcolnak, a hódítók a zsákmányért A szereplők egy része történelmi személy, de van számos költött alak (Radivoj), ill. több létező alakból alkotott hős (Deli Vid, Delimán) Delimán és Cumilla szerelme az idillt és az elégikusságot hozza Szerelmük elvonja Delimánt a harctól A magyar szerelmes (házas)pár Deli Vid – Borbála szerelme nem önző Deli Vid és Demirhám egymás méltó ellenfelei Radivoj és Juranics az önfeláldozó barátság megszemélyesítői

Zrinyi buzdító beszédéből (5. ének) 1. Helyénvaló-e a beszédnek ezen a pontján az egész kereszténységről beszélni? 2. Sorold fel Zrinyi érveit, melyekkel katonáit harcra buzdítja! 3. Hogyan jellemzi az ellenfelet Zrinyi? 4. Melyek azok a jó célok, melyekért harcolnak? 5. Számold meg hányszor szerepel a „hírnév” és a „tisztesség” szó a szövegben? 6. Milyen metaforát használ a költő a rabság kifejezésére? 7. Milyen választási lehetőségek adódnak Zrinyi és társai számára? 8. Hasonlítsd össze a szöveget Balassi Egy katonaénekével, és keress hasonló képeket, gondolatokat! 9. Hogyan hatottak Zrinyi szavai katonáira? Milyen költői eszközökkel fejezi ki érzelmeiket a költő?

Az irodalmi barokk stílus A hajnal megjelenése (8. ének) „Ihon jün szárnyas lovon szép piros hajnal, Mosódik zablája fejér tajtékával, Az ló fekete volt, de szebb Pegazusnál* Orra likjábúl tűz, szeméből jün halál. Kis fejér patyolat magának fejében, De az ű orcája van fényességben, Ő maga öltözött arany páncér-üngben; Két szál hebanum csid** vanfényes kezében. Minden kis veriték, mely lórul csöppenik Szép gyönge harmattá az földön változik; Előtte sötétség nagy futással oszlik, Körülötte az ég messziről tündöklik. Iffiu orcával mindent megvidámít, Ő földbül virágot szépségével indít, Ő fülemüliben keserves torkot nyit, Ő forrást, ő folyást***, erdőt, mezőt ujit.” *mitológiai szárnyas paripa,** ébenfa dárda, *** vízfolyás, patak Milyen alakban személyesíti meg a hajnalt a költő az 1.v.sz.-ban? Sorold fel , az egyes részletekhez milyen színeket kapcsol? A 2. v.sz.-ban az ifjú, a 3.-ban a lova szépségét mutatja be. Hogyan utal az ifjú megjelenése a feladatára? (világosságot teremt) Hogyan hat a környezetére ló és lovas? Az irodalmi barokk mely jellegzetességeire látsz itt példát?

Az irodalmi barokk jellemzői: meghökkentés, gyönyörködtetés virtuóz rímtechnika újszerű költői képek bősége meglepő ellentétek, hasonlatok patetikus stílus, monumentális, heroikus jelenetek mártíromság ábrázolása

A mű mondanivalója A XVII. században még mindig török uralom van hazánkban. Főnemesi elégedetlenséget vált ki a Habsburg-ház politikája(nem kapunk támogatást a török kiűzéséhez, idegen katonák állomásoznak nálunk, vámpolitika, szégyenletes béketárgyalások). Zrinyi azt a paradoxont akarja bizonyítani, hogy egy maroknyi védősereg képes volt a törököt megállítani, mert egységesek, erkölcsösek, összeforrottak voltak. (ellentéte annak, ami a korabeli nemzetet jellemezte). Zrinyi halála engesztelő áldozat Istennek, amely a magyarok javára billenti a mérleget. A nemzetet egyesítő koncepciót fogalmaz meg.

El Greco: Orgaz gróf temetése