A MARKETING GYAKORLATA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Kuráth Gabriella Pécsi Tudományegyetem november 4.

Előzmények A hazai felsőoktatási intézmények az elmúlt évek jelentős társadalmi- gazdasági változásainak hatására ismerték fel a marketing jelentőségét. Megjelent a választás szabadsága, a verseny a felsőoktatásban. Azonban a környezeti elemek nem minden esetben kedveznek a marketing filozófia érvényre juttatásának. A szándékot követően, a megvalósítás szakaszában vagyunk.

A a felsőoktatási intézmények körében végzett megkérdezés március-május hónapban írásbeli standard megkérdezést végeztünk a hazai felsőoktatási intézmények (kivéve az egyházi intézmények) munkatársai körében. A vizsgálat fókuszában a beiskolázási marketing gyakorlatra vonatkozó kérdések álltak, míg a bevezetőben az intézmény marketing tevékenységével, szervezetével kapcsolatos információkra kérdeztünk rá. A megkérdezettek az intézmények marketinggel, kommunikációval, tanulmányi, hallgatói ügyeivel foglalkozó szakemberek voltak, a kérdőíveket - en és faxon juttattuk el hozzájuk. A visszaérkezési arány 64% volt, értékelhető eredményt 29 intézmény munkatársa által kitöltött kérdőív adott. A mintát reprezentatívnak tekinthetjük az intézmény fenntartója, a főiskola-egyetem kategória, valamint az intézmény mérete (a karok és szakok száma alapján történt becslés) szempontjából.

A központban dolgozó munkatársak száma Válaszok/főSzázalék Összesen100

Helyzetértékelés Általános karaktere –kevéssé integrálódik az intézményi működésbe és kevéssé integráló jellegű, –nem tükröz sajátos, egységes szemléletet, sporadikus jellegű, –közvetlenül alig érinti a felsőoktatási intézmények lényegi funkcióit (képzés, kutatás). Gyakorlati jellemzői –legtöbbször elszigetelt szervezeti egységhez kötődik, –egy-egy marketing tevékenységre korlátozódik (pl. elégedettség-vizsgálat, sajtókapcsolatok), –néhány jól ismert, egyszerű marketing eszköz alkalmazását jelenti. (Pavluska 2005)

Továbblépési lehetőségek A felsőoktatásban az “első generációs” marketing tevékenység átalakulóban van. Az ellenállás a munka hatékonyságát rontotta, mely természetesen gyakran elbizonytalanította a marketing szakembereket is. Hosszú távon a felsőoktatási intézmények szellemiségéhez és struktúrájához közelebb álló az egységekkel szorosan együttműködő és szolgáltató központi szervezet kialakítása lehet hatékony, a munkamegosztás pontos kijelölésével, döntési kompetenciák megosztásával. A hazai intézmények körében alapvető probléma egyrészt, marketing ráfordítások alacsony volta, másrészt a hatékonyságmérés kérdése is.

Továbblépési területek Információ Tervezés

Továbblépési területek Belső marketing – oktatók, adminisztratív munkatársak Hallgatói-életív – elégedettség, „vevőérték” Külső kapcsolatok - stratégiai szövetségesek, munkaerőpiac Az intézményi image megalapozása

Hogyan? SZEMÉLY - MUNKATÁRS felsőoktatás – marketing, menedzsment FORRÁSHIÁNY - TÁMOGATÁSSZERVEZÉS kapcsolatépítés, kapcsolatápolás BEFEKTETÉS