Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása
A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának alapvető feltételei Ne legyen fertőzőképes. Nem jelenthet közegészségügyi veszélyt az emberekre és fitotoxitást a növényekre Nem okozhat határérték feletti akkumulációt toxikus anyagok, főleg nehézfémek vonatkozásában. Legyen stabil és bűzmentes Egyéb az alkalmazást segítő tulajdonságok Szárazanyag tartalma legyen magas értékű. Jól tárolható és csomagolható legyen. Kijuttatási módja legyen egyszerű, gazdaságos a jelenleg használatban lévő eszközökkel is. Tápanyag és mikroelem koncentrációja igazodjon az adott agrokultúra igényeihez és vonatkozó előírásokhoz. Legyen gazdaságos, versenyképes a talajerő-pótlás más alternatívájával – különösen a műtrágyázással – szemben.
A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának lehetséges módjai: Iszapinjektálás Komposztálás Szennyvíziszap szárítás Az iszap kiválasztás szempontjai Hasznosítható összetevők: víz szilárd ásványi anyagok szerves anyagok tápanyagok (N, P, K) nyomelemek Hasznosítást korlátozó összetevők: nehézfémek és egyéb toxikus anyagok pl.: Cu, Cd, Cr, Hg, Ni, Zn, stb. fertőző anyagok, vírusok, baktériumok, gombák, stb.
A mérgező elemek kihelyezhető mennyiségeIpari eredetű szennyvíziszap esetén
Kommunális eredetű szennyvíziszap eseténVágóhídi és egyéb élelmiszeripari hulladék alapanyagú komposzt esetén
A keletkező termék Az előzőekben vázolt eljárás során keletkező kiszárított szennyvíziszap várhatóan stabil, jól csomagolható granulátumszerű halmazként áll rendelkezésre. Tápanyag koncentrációja megfelelő analitikai vizsgálatokat követően az aktuális területen megcélzott felhasználás figyelembevételével, mesterséges kemikáliák hozzákeverésével optimálisra beállítható. Az esetlegesen szükséges kálium tartalom megnövelése céljából megfontolandó és megvizsgálandó különböző biomassza tüzelésből származó pernye hozzákeverésének lehetősége is.