Készítette: Molnár Fruzsina Eszter szociális munka III. évfolyam A családi élet stabilitásának elősegítése, különös tekintettel a mediációra Készítette: Molnár Fruzsina Eszter szociális munka III. évfolyam

A dolgozat alapvető célja Olyan módszerek, lehetőségek bemutatása, melyek élhetőbbé, áthidalhatóvá teszik napjaink konfliktusokkal teli világát. A dolgozat kiindulási alapja a család Kutatások bizonyítják, hogy egy jól működő családban az egyének boldogabbak, egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak és tovább élnek, mint egy rosszul működőben illetve kapcsolat nélkül (Kopp – Skrabski 2006).

Ami egy jól működő családhoz szükséges I. Empátia Azon személyek, akik nem rendelkeznek kellő empátiás készséggel képtelenné válnak boldog, harmonikus kapcsolatok kiépítésére (Szabó 2004). Önismeret Ahhoz, hogy az egyén megismerjen, megszeressen másokat, először saját magát kell megismernie, megszeretnie (Bagdy 2008)

Ami egy jól működő családhoz szükséges II. Kommunikáció Hatékony kommunikáció nélkül nem működhet jól egy házasság (Bolton 1987) Konfliktuskezelés A konfliktuskezelés formájában válik nyilvánvalóvá a kapcsolatok milyensége (Horváth-Szabó 2007)

A mediáció A mediáció egy konfliktuskezelési technika ahol a két (vagy több) fél között kialakult konfliktust egy harmadik semleges fél segítségével oldják meg A szó jelentése: közvetítés A családi mediáció típusai Jogi szabályozás körébe tartozó ügyek Jogi szabályozáson kívül eső ügyek

A mediáció Célja A konfliktusban álló felek olyan megoldást találjanak problémájukra, amely megoldás következtében a mediációs ülés végére mindketten nyertesnek érezzék magukat A megoldást rövid idő alatt meghozzák A cél nem az igazság szolgáltatás, hanem a közvetítés

A mediátor A kliensek képesek legyenek önmaguk megoldást találni, döntést hozni. A mediátor szerepe irányító szerep.

Mikor alkalmazzuk a mediációt? A felek között fennálló konfliktusok megoldásának érdekében. Konfliktusok hátterében állhat: Érdekek ütközése Kommunikációs problémák A felek nem beszélik meg a problémát Megpróbálják megbeszélni, de félreértik egymást Nem kíváncsiak egymásra Nincsenek tisztában saját érzelmeikkel, gondolataikkal, akaratukkal

Mediációs alapelvek A konfliktusok pozitív elemeket is hordoznak önmagukban Nyerő-nyerő felállás Önkéntesség, változás utáni vágy Jelenre, jövőre való koncentrálás Kommunikációs technikák Nincs tanácsadás „A problémák megoldása csak akkor működhet, ha több megoldás létezik”

Információszerzés, ismeretterjesztés A mediáció ismeretlen fogalom A mediátorok ismerik fel az eseteket A kliensek hivatalos szervekkel kerülnek kapcsolatba Jól képzett szakemberek Intézményen belüli munka

A mediációs ülés szakaszai Nagyon ritka, hogy a konfliktusban álló felek kéz a kézben bemennek a mediációs irodába” → a mediátor felkeresése Összeférhetetlenség tisztázása Előkészítő beszélgetés Szerződéskötés

Tárgyalás Megoldás keresése Brainstorming Szerződéskötés

Eredményesség Az eredményességet befolyásoló tényezők Szakemberek Konfliktusban álló felek A mediáció ismeretlensége Mit nevezünk eredménynek? Az esetek elvesztése

A mediátorok és a kliensek véleménye Az alapgondolat jó, de a szerződés betartása nem megy megfelelően.” „Kifejezetten jó a módszer.” „Gyakran szükséges egy kívülálló személy, aki ha nem is dönt, de legalább féken tart. Kell egy külső segítség, aki azt irányítja, hogy ki miből engedjen.”

Felhasznált irodalom Bagdy Emőke (2008): A nemek igényei: nő és férfi. In (Matolcsi-Papp Zoltán szerk.): Párkapcsolatok. Budapest, Saxum – Pszichodiák Bolton, Robert (1987): A kommunikáció művészete. h.n. Cascade Könyvkiadó Horváth-Szabó Katalin (2007): A házasság és a család belső világa. Budapest, Párbeszéd (Dialógus) Kiadvány Kopp Mária – Skrabski Árpád (2006): A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja In (Kopp Mária – Kovács Mónika Enikő szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest. Semmelweis Kiadó Szabóné Kármán Judit (2004): Családgondozás – krízisprevenció. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.

Köszönöm a figyelmet!