A felnőttkori tanulás motivációi © Turóczyné Veszteg Rozália Szolnoki Főiskola Felnőttképzési szakértő 2009.

A kérdőíves felmérés ( 41. - 51 A kérdőíves felmérés ( 41.- 51. kérdés) és a fókuszcsoportos beszélgetés e témakörben, különböző formában feltett kérdéseire kapott válaszok alapján az eredmény az alábbiakban foglalható össze: Az iskolarendszeren kívüli - nem formális –képzésben való részvétel indítékai, miért tanul/tanulna?

I. Felnőtt fejjel is képesnek érzi magát új tanulási stílusok megtalálására, amennyiben az új iránti nyitottság, változtatni akarás jelen van életében 48,68% - jövedelmi és foglalkozási pozíciók II. Külső ösztönzők szerepe 43,77% - támogatott képzések III. Belső motiváció szerepe 39,02% – a tanulás öröme

Fókuszcsoportos beszélgetésen tett vallomások közül néhány : „Én is ember vagyok, bizonyítani akarok magamnak” Felemelt fejjel mehetek végig az utcán, büszke lehetek magamra” „Magabiztosságot ad, megoldást a problémáimra”

Motivációra negatívan ható tényezők: Anyagi helyzet (29,78(%) Életkörülmények(24,53%) A család és a munkahely melletti tanulási nehézségek(23,64%)

A felnőttkori tanulási szándékra és képességre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok eredménye szerint: I. A felnőtt tanuló élethelyzeteire, élettapasztalataira és aktív részvételére alapozó oktatási módszerek alkalmazásával lehet segíteni a megfelelő tanulási motivációk kialakulását (47,92%) II. A tanárok oktatási módszerei segíthetik a megfelelő tanulási készségek, tanulási motiváció kialakulását, folyamatos fenntartását (47,17%)

III.A felnőtteknek külső segítségre van szükségük a megfelelő tanulási utak, módok megkeresésében, megválasztásában (43,94%). Következtetés: Az iskolarendszeren kívüli képzés hatékony fejlesztésének feltétele a képzés minősége, a felnőttoktatás módszertani kultúrája, a felnőttkori tanulás támogatási rendszere és a munkaerőpiac érdekeltsége

A minőségbe beletartozik: a tájékoztatás és a tanácsadás, az igények felmérése, a valós igényekhez és a kereslethez igazított releváns tartalom, a megvalósítás módja, a tanulás támogatása, az értékelési módok, a kompetenciák elismerése, jóváhagyása és oklevéllel való tanúsítása A tanulási folyamatban való részvétel akadályai közé tartozik a tájékoztatás, a pontos és időben rendelkezésre álló információk hiánya, a képzés hatékonysága és a munkaerőpiacon való érvényesülés lehetősége

„Fontos az élettapasztalatra építeni” A tanulást segítő környezet, a felnőttek tanulási és tanítási elvárásai Kérdésünk azt taglalta, részt vennének e a megkérdezettek olyan képzésben, ahol a tanár bevonja a hallgatókat a tanulmányi munkába? A megítélés fokozatait is megadtuk: (1) Nagyon jó lenne -31,26% (2) Jó lenne - 40,69% (3) Nem biztos - 19,57% (4) Egyáltalán nem - 8,48%

Véleményezték a felnőtt-oktatóval szembeni elvárásokat az oktató személyes és szakmai kompetenciáinak sorrendbe állításával I. jól felkészült (61,02%) II. jól kommunikáló, jó stílusú (10,36 %), III. együttműködő (9,13%) Legkevésbé elvárás: a konfliktuskerülés (0,79%) és az ápoltság (2,37%)

Fókuszcsoportos interjúkon elhangzottak is a szakmaiságot és az oktatásmódszertan sokszínűségét, valamint az együttműködést emelték ki. „Csak az anyagról beszéljen adjon biztos tudást” ”Rugalmas, lényegre törő legyen, ne lexikális tudásra törekedjen, hanem gyakorlatias dolgot tanítson” „Vegye figyelembe, hogy munka mellett nem könnyű a tanulás. Ne nézzen gyereknek” „ Az a jó tanár, aki ösztönöz a tanulásra” „Ne a bőrünk színét nézze, jól tanítson. Ne tegyen különbséget roma-magyar között”

A tanulási lehetőség és színtereinek ismerete Mennyire ismertek a tanulási lehetőségek, van e tudomásuk a környezetükben lévő felnőttképzésről, tanfolyamról, önképzőkörről, tudnak-e róla és részt vesznek-e? Igen, tudok ilyenekről, de nem veszek részt 51,43% Nem, de szeretném, ha lenne ilyen 20,87% Igen, én is részt veszek ilyen képzésben 15,67% Nem, de nincs is szükségem rá 12,03%

Kitől várna információt, tanácsot, ha felnőttként szeretne valamilyen képzésben részt venni? I.A munkaügyi kirendeltségtől (37,00%), (munkanélküli státuszban lévők magas aránya 44 %) Fókuszcsoportos beszélgetésen elhangzott vélemények: „Szerintem a munkaügyön keresztül zajló képzéseknek nincs semmi értelme. Vagyis csak az, hogy addig nem segélyt, hanem képzési támogatást kap a tanuló”. ”Mindent magamnak kell megtalálni, nincs tudatos segítség”. „Kellene olyan segítség, ami közel van az emberekhez és a neki megfelelő képzést ajánlja!”

” Távol vagyunk a világtól, úgy hogy a tanulási lehetőségek is messze vannak” „Fontos lenne, hogy előre lehessen tudni, hogy melyik képzésen mit tanítanak. Ne csak a címét és a megszerezhető bizonyítványt, …értsd ismerjük . hanem legyenek minőségi garanciák arra, hogy tényleg hasznos lesz!” Következtetés: a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások hiánya, amely a képzési tanácsadás hiányát, a hiteles tájékoztatást, a tanulni szándékozók információkhoz való jutásának mielőbbi gyakorlati megvalósítását sürgeti.

A tanulási környezet és eszközök szerepe Az otthoni (39,03%, és az iskolai (tantermi) tanulási (36,25%), helyszín választása közel kiegyenlíti egymást - így igazolva látszik a felnőttkori tanulásra jellemző önállóság éppúgy, mint az irányított, hatékony iskolai oktatás iránti igény is. Fókuszcsoporton elhangzottak: „A képzés helyszíne közel legyen az otthonhoz, ne kelljen sokat utazni.” „ Meleg legyen télen is, ne kelljen kabátban ülni”

Tanulást segítő eszközök: I. Tankönyv, jegyzet (53,59%) II. Szakkönyv (52,59%) III. Munkahelyi tapasztalat (52,04%) INTERNET használat, mint a tanulást segítő eszköz ( 26,40)

Köszönöm a figyelmet! turoczyr@szolf.hu