A kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályozása és a (G)MBSZ közötti ütközések, azonosságok. Kamarai fórum (Pécs, 2013. november 12.) Leikauf Tibor Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke Kéményseprőmester Épületgépész mérnök Környezetvédelmi szakmérnök EU. energia auditor
2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról (Kihirdetve: 2012. július 03. Hatálybalépés: 2013. január 01.) MBSZ kihirdetve: 2013. III. 21. hatálybalépett: 2013. április 21.) égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke, MBSZ Égéstermék: a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező (gáznemű, folyékony vagy szilárd összetevőjű) termék. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti, Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.
6. § (1) A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását, b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát, c)–d) (2015. január 01.-től bevezetendő új tevékenységek) e) a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid érzékelő felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését. (2) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében elvégzi az ingatlan tulajdonosa által megrendelt égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat. Az időlegesen használt ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonosának megrendelésére időszakonként kell elvégezni az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakat. /A sormunka tanúsítvány és a műszaki vizsgálati nyilatkozatok ma már az országban egységesek, attól eltérni nem lehet./
4. Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai 9. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, e törvényben meghatározott közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni, ha a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermék-elvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy b) tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn. (3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott műszaki vizsgálatokat megrendelni,
a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól Az ingatlan tulajdonosa által megrendelt égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatok. 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól 5. § (1) Az új égéstermék-elvezetőt helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet eltakarni, elburkolni. A szükséges vizsgálatot a közszolgáltató elvégzi és annak eredményéről a megrendelést követő 4 munkanapon belül nyilatkozatot ad ki. (2) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges a) az érintett égéstermék-elvezető használatba vételét megelőzően aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető esetében, ab) használaton kívül helyezett vagy tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető esetében, vagy ac) tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere esetében, valamint b) meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően.
MBSZ: 5.1.1.1. A kivitelező felelőssége Az a gázszerelő, aki az egyszerűsített készülékcserét – külön, a készülék cserére vonatkozó külön megállapodás szerint – végzi, a készülékcserével járó munkája mellett (a kiviteli terv hiányára tekintettel) felelős: b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez szükséges engedélyek, nyilatkozatok, tanúsítványok és egyéb dokumentumok meglétének ellenőrzéséért; c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről történő szakszerű tájékoztatásáért;
12. § (2) A tűzvédelmi hatóság e) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, f) az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint összegű bírságot szabhat ki. (3) A tűzvédelmi hatóság a) eljár az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló szakmai nyilatkozatok kiadására vonatkozó vitás ügyek esetében, b) felülvizsgálja felügyeleti szervként a panaszos által vitatott, a közszolgáltató által kiadott szakmai nyilatkozatok tartalmát.
A műszaki vizsgálatok alkalmával a közszolgáltató az alábbi műszaki dokumentációkat jogosult elkérni: a) az építész, gépész terveket, b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét, c) az égéstermék-elvezető-, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramoknak, táblázatoknak való megfeleltetését, ennek hiányában az égéstermék-elvezető tervező által készített hő- és áramlástechnikai méretezését, d) a beépített anyagok szállítói megfelelőségi és egyéb nyilatkozatait, e) kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában, f) kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről, g) villámvédelmi jegyzőkönyvet a vonatkozó villámvédelmi szabványok előírásai szerint.
(6) Lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek – kivéve az időlegesen használt ingatlanok – fűtési célt szolgáló tüzelőberendezés cseréje esetén, fűtési szezonban (október 15. és április 15. között), a megrendelést követő 2 munkanapon belül a közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot elvégzi, amennyiben annak feltételei adottak. A közszolgáltató a nyilatkozatot legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. VII. A használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat Az égéstermék-elvezető használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat a vonatkozó jogszabályok, szabványok, gyártói előírások, a tervdokumentáció, valamint a kéményseprő-ipari technológiák figyelembevételével, kéményseprőmester irányításával történik.
A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie: 1. Az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatok szempontjai: 1.1. a vizsgált égéstermék-elvezető típusának, minősítésének és osztályokba sorolásának, és a beüzemelésre váró vagy tervezett tüzelőberendezés (tüzelőberendezések) egyeztetése, beazonosítása, alkalmassága, 1.2. a gyártó kezelési és építési utasításainak betartása, 1.3. a tartozékok helyes, szakszerű beépítése, 1.4. az éghető anyagoktól való megfelelő távolsága, 1.5. az égéstermék-elvezető tábláján rögzített adatok pontossága, 1.6. az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés áramlás- és hőtechnikai megfelelőségének, méretezésének összevetése a helyszíni adatokkal, 1.7. az égéstermék-elvezető építésének, szerelésének lehetősége, figyelembe véve a vonatkozó műszaki- és jogi előírásokat, valamint az építési-, hatósági engedélyeket,
1.8. az alsó ellenőrzési- és tisztítási lehetőség helye, kialakítása, megközelíthetősége, méretkialakítása, a kondenzátum összegyűjtésének és elvezetésének módja, az alkalmazott anyagok, szerkezetek alkalmassága, esetleges nyomáskiegyenlítő nyílás mérete, kialakítása, helye, koromzsák-akna mérete, 1.9. az égéstermék-elvezető 1.9.1. megközelíthetősége, 1.9.2. épületen belüli nyomvonalvezetése, 1.9.3. rögzítése, iránytörése, födémeken- és a tetőn való átvezetése, 1.9.4. szabálytalan bekötések feltárása, 1.9.5. falazatának esetleges megfúrása, megvésése, terhelése, hőszigeteltsége, annak védelme, 1.9.6. falon kívül és szerelőaknában a rögzítés módja, 1.9.7. az éghető anyagoktól való távolságtartása, 1.9.8. a járat átjárhatósága, belső felületének, illesztéseinek alkalmassága, mechanikai védelme, 1.9.9. összekötő elem esetében az előzőeken túl, annak roncsolásmentes bonthatósága, oldhatósága vagy tisztító-, ellenőrző nyílásainak megléte, azok méretei, kezelhetőségük, a bekötőnyílás mérete, az abba való illesztés kialakítása,
1.10. az égéstermék-elvezető alsó és felső ellenőrzési- és tisztítási lehetősége és annak helye, a tisztítónyílás mérete, kialakítása, megközelíthetősége, a megközelítés szerkezeti elemeinek (létrák, hágcsók, tetőkibúvók, kéményseprő-járdák, korlátok, állványok, járható felületek) munkavégzés szempontjából való alkalmassága, minősítése (CE, ÉME), méretkialakítása, az alkalmazott anyagok, elemek, szerkezetek alkalmassága, 1.11. az égéstermék-elvezető tető feletti, a környező építményekhez, és a környezet egyéb, a működést befolyásoló elemeihez viszonyított magassága, egyéb zavaró körülmények feltárása, kitorkollásának elhelyezkedése, környezetre gyakorolt hatása, védőtávolságok betartása, égési levegő bevezető nyílása és annak kapcsolata az egyéb égéstermék-elvezetőkkel, állékonysága, falazatának esetleges megfúrása, vésése, megterhelése, hőszigeteltsége, annak védelme, kitorkollást módosító szerkezet-, elszívó ventilátor megléte alkalmazhatósága, alkalmassága,
1.12. az égéstermék-elvezető és az egyéb tartozékok esetleges korróziós elváltozása, sérülése, átalakítása, 1.13. az égéstermék-elvezető tömörsége, szivárgási értéke (a vizsgálat alkalmával a IV. Műszaki felülvizsgálat rész 3. pontjában leírtak alapján kell eljárni), 1.14. az égéstermék-elvezető biztonságos működését szolgáló tartozékok ellenőrzése (huzatszabályzók, csappantyúk, robbanóajtók, fojtások, égéstermék elszívó-, és füstgázventilátorok stb.), alkalmassága, kialakítása, működőképessége, 1.15. szükség esetén az égési és hígító levegő utánpótlás biztosítása. A vizsgálat alkalmával az V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési-, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése résznél leírtak alapján kell eljárni, 1.16. az égéstermék-elvezető méretezésénél figyelembe vett adatok [geometriai méretek, alaki ellenállást okozó elemek, tartozékok, kialakítások, járat és az összekötőelem belső felülete, hőszigetelések, tüzelőberendezés (tüzelőberendezések) paraméterei, tüzelőanyag paraméterei, méretezési hőmérsékletek] beazonosítása.
2. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az alábbi szempontok szerint szükséges a megrendelés tárgya függvényében a helyszíni vizsgálatot elvégezni: 2.1. az égéstermék-elvezető beazonosítása, 2.2. nyomvonalának ellenőrzése, 2.3. tüzelőberendezések bekötéseinek ellenőrzése, nem használt bekötő-, csatlakozó nyílások, elemek feltárása, beazonosítása, 2.4. tisztítónyílások, ajtók beazonosítása, 2.5. a vizsgálatot követő beavatkozás tisztázása, 2.6. az egyéb célra történő igénybevétel hatása a többi égéstermék-elvezetőre, szellőző kürtőkre, azok biztonságos működésére, 2.7. társasházak esetében az ingatlan tulajdonosainak írásos nyilatkozata, beleegyezése, esetleg társasházi közgyűlési jegyzőkönyv másolatának bekérése, 2.8. az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok esetében a vizsgálatot követően az égéstermék-elvezetőre csatlakoztatott tüzelőberendezésre (tüzelőberendezésekre) a vizsgálatot igazoló matricát kell elhelyezni. 3. Szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára vonatkozó kötelezettség fennállása esetén a vizsgálat során az „I. Ellenőrzés alcím” 6. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.
Összegezve: A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló jogszabályok nem tesznek különbséget a készülék szerves részeként kezelt és az épület részeként kezelt égéstermék-elvezetők között. Sőt még az oldalfali kivezetéseket is ide sorolja, még ha a gyakorlat nem is ezt igazolja. Minden tüzelőanyagra vonatkozik (szén, fa, gáz, stb.). Az egyszerűsített készülékcsere a kéményseprő-ipari közszolgáltatásban nincs nevesítve, azaz ha pontosan ugyan olyan készülék kerül a régi helyére, még akkor is előírja kötelezően a műszaki vizsgálatot. Az egyszerűsített készülékcseréhez annyiban járul hozzá a kéményseprő-ipari szabályozás, hogy fűtési szezonban a közszolgáltatónak maximum 3 munkanapon belül el kell végeznie a helyszíni vizsgálatot, és ki kell a nyilatkozatot az új tüzelőberendezés üzembe helyezéséhez. Megfelelő lenne az a kéményseprő-ipari gyakorlat – amennyiben ilyen esetekben nem tár fel közvetlen élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető hibát - , hogy rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősítené az égéstermék-elvezetőt, de a hibákat jelezné, azzal – amit egyébként ilyen esetekre a jogszabályok előírnak – hogy a következő ellenőrzésig azokat ki kell javítani, ha ez nem történik meg, a következő ellenőrzéskor 3 napon belül határidőt kell adni, és ha ez sem vezet eredményre, akkor I. fokú Tűzvédelmi hatósághoz kell értesítést küldenie a közszolgáltatónak.
KÖZVETLEN ÉLET- ÉS VAGYONVÉDELMET VESZÉLYEZTETŐ VESZÉLYFORRÁSOK. 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról 1. Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei 1. § (1) A közszolgáltató a) nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető, vagy b) az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. (2) A közszolgáltató a) tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása, b) ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg, c) szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél a szikrafogó hiánya az E–F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E–F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermék-elvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül,
d) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B–F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm, e) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el, f) nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy g) nem zárható tisztítónyílás miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.
Az égéstermék-elvezetők berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése Az MBSZ-ben is néhol hivatkozásként megjelenik az MSZ 845:2012 szabvány, mely szintén nem tesz különbséget a készülék részeként kezelt és az épület részeként kezelt égéstermék-elvezetők között. Alkalmazási terület: ….... Ez a szabvány nem vonatkozik az MSZ CEN/TR 1749 szerinti C1 és C2 módon szerelt gázkészülékek égéstermék-elvezető berendezéseire, valamint a nemfém anyagú, szabadon álló égéstermék-elvezető berendezésekre. 8.11. A nyomvonalvezetésre, tisztítási és ellenőrzési lehetőségek biztosítására a tervezési és létesítési szabályokra vonatkozó MSZ EN 15287 szabványsorozat egyéb előírásait figyelembe kell venni minden égéstermékelvezető berendezés építése, szerelése, felújítása és átalakítása esetében, függetlenül attól, hogy az az adott tüzelőberendezéssel együtt van tanúsítva vagy sem.
Az égéstermék-elvezető berendezés jelölésének a következő adatokat kell tartalmaznia:
Szén-monoxid érzékelő berendezés kötelező felszerelése és működtetése. 2013 év október 15.-től a következő törvényi előírások vonatkoznak a CO érzékelőkre: (5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van. (6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberende-zéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelő-berendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.
6. § (1) A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni e) a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid érzékelő felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését. 63/2012 BM rendelet: Ha a közszolgáltató a szén-monoxid-érzékelő berendezés ellenőrzése során az 1. melléklet „I. Ellenőrzés” alcím 6. pontja alapján hibát észlel, szóban és írásban felhívja a használó figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére és 8 napon belül értesíti a tűzvédelmi hatóságot. Az ingatlan használója a közszolgáltatás ellátása során a közszolgálta-tó felhívására köteles nyilatkozni a Törvény 9. § (5) bekezdésében fenn-álló szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és működtetési kötelezettségének fennállásáról. 2013. december 31-ig a 2. melléklet szerinti tanúsítvány 2013. október 14-én hatályos formája is használható. Ebben az esetben a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére való kötelezettség fennállására vonatkozó nyilatkozatot kézzel írva, az „Egyebek:” rovatban kell feltüntetni.
6. A szén-monoxid-érzékelő berendezésnél I. Ellenőrzés 6. A szén-monoxid-érzékelő berendezésnél 6.1. a szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét és felszerelését, 6.2. a szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét az elektromos tápellátás kijelzőjének szemrevételezésével, valamint az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik, 6.3. a szén-monoxid-érzékelő berendezés gyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát. Ugyan ezeket kell vizsgálni a megrendelt kötelező műszaki vizsgálat alkalmával is, ha CO érzékelő felszerelésére és működtetésére kötelezett. Tehát nem „csak” gáztüzelő-berendezésekről van szó, és az sem teljesen egyértelmű, hogy „A” típusú gázkészülékek esetén kell-e vagy sem.
TANÚSÍTVÁNY A SZÉN-MONOXID ÉRZÉKELŐ ELLENŐRZÉSÉHEZ Mindezekhez hozzátartozik még, hogy január 01-től azonos számlaformátumot kell kibocsátania a minden közmű- és közszolgáltatónak a lakosság felé, meghatározott színű mezőkkel és betűméretekkel.
MEGKÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET ÉS KÍVÁNOK MINDENKINEK AZ ÉLETBEN ÉS A MUNKÁJÁBAN KÉMÉNYSEPRŐ SZERENCSÉT!