ÉLELMISZERBIZTONSÁG Készítette: Deák Ferenc Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Készítette: Deák Ferenc

Cross compliance 10. Élelmiszer-biztonság Deák Ferenc Élelmiszerbiztonsági osztályvezető Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Jogi háttér Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, amely 2005. 01. 01-én lépett hatályba. Ez a rendelet az alapja az európai élelmiszerjognak, így az élelmiszer-biztonság alapjait is jelenti. Kimondja, hogy minden élelmiszeripari vállalkozás felelős termékeinek biztonságáért. Az elsődleges termelő aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő is élelmiszeripari vállalkozónak számít, és így vonatkozik rá ez a rendelet.

Jogi háttér A keresztmegfelelés szempontjából a 178/2002/EK rendeletének csak néhány cikke fontos: 14. cikk („biztonságos élelmiszerek”): az élelmiszereknek biztonságosnak kell lenniük. 15. cikk („biztonságos takarmányok”): a takarmányoknak biztonságosnak kell lenniük. 17. cikk, 1. bek. („egyéni felelősség”): az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek vagy takarmányok megfeleljenek az élelmiszerjogi követelményeknek. 18. cikk („nyomonkövethetőség”): az élelmiszereknek és takarmányoknak nyomonkövethetőnek kell lenniük. 19. + 20. cikk („a vállalkozó felelőssége”) Mit kell tenni válsághelyzetben?

Jogi háttér Egyes Európai Bizottsági útmutatók a „Higiéniai Csomag” jogszabályainak egyes követelményeit is azok közé sorolják, amelyek be nem tartása közvetlen támogatások csökkentésével járhatnak. Ezeknek az útmutatóknak kötelező jogi erejük nincs! Ebbe a csoportba tartozó követelményeket csak tájékoztató jelleggel közlöm!

Az érvényesség köre Csak az elsődleges termelés! beleértve az elsődleges termelő által végzett szállítást, (pl. a szántóföldről haza,) a tárolást, válogatást is.

Az érvényesség köre A keresztmegfelelésben foglalt élelmiszer- és takarmánybiztonság nem érinti az alábbiakat:  a kistermelői feldolgozás (közvetlen értékesítés) a saját célra termelt élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok, vetőmag előállítás, nem emberi vagy állati fogyasztásra készült termékek (pl. energianyerésre alkalmas vagy textilnövények).

Ellenőrzések Egyéni felelősség területei az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata, a „kártevők elleni védekezés” és a „személyi egészség”.

Ellenőrzések, Növényi termékek Csak azokat a berendezéseket, felszereléseket, tartályokat stb. ellenőrzik, amelyeket az elsődleges termelésben használnak pl. arató-cséplőgép, szállító jármű, pótkocsi, silók, síktárolók, gyümölcs- és zöldségtároló ládák stb., és az ellenőrzés időpontjában éppen használatban vannak.

Ellenőrzések, Növényi termékek „Nem tiszta” kifogással illetik például a kenőanyagokkal vagy üzemanyaggal szennyeződött gépeket és készülékeket, ha azok növényi eredetű élelmiszerekkel érintkezhetnek. Tárolóedények/-helyiségek esetében nem fordulhat elő veszélyes anyagoktól és hulladékoktól (példák: fáradt olaj, növényvédőszer, trágya stb.) származó szennyeződés.

Ellenőrzések, Növényi termékek Még „tisztának” számít: a föld minden olyan termék esetében, amely a földből származik (burgonya, cukorrépa, zöldség stb.); „rendes por”; elrothadt/megpenészedett termékek, ha válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamat kapcsolódik hozzá, tehát még ezt elvégzik.

Ellenőrzések, Növényi termékek A kártevők okozta szennyeződések miatt csak akkor emelnek kifogást, ha azok az élelmiszerről (nem takarmányról) nem távolíthatók el az elkövetkező válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamatok során.

Ellenőrzések, Növényi termékek A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket elkülönített tárolással, zárt tárolóedényekkel, a csomagolások megfelelő megjelölésével stb. kell megakadályozni.

Ellenőrzések, Növényi termékek A mosóvíznek, amit azoknál a zöldségeknél használnak, amelyeket leszedés után megmosnak, mint pl. saláta, retek stb., (optikailag) tisztának kell lennie. A föld eltávolítására használt mosóvíz optikailag piszkos lehet.

Ellenőrzések, Állattartás Csak azokat az istállóépületeket ill. szállító pótkocsikat és szállítóládákat ellenőrzik, amelyek éppen használatban vannak. Az állatokat akkor sorolják a „tisztátlan” kategóriába, ha pl. gennyes sebek vagy fekélyek veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot; az istállókban az elpusztult (rothadó) állatokra figyelnek (pl. egy tojótyúkokat tartó gazdaságban).

Ellenőrzések, Állattartás Ha az istállókban patkányok vagy egerek okozta szennyeződések vannak, az ellen intézkedéseket kell hozni. Ez történhet például csapdák/csalétek kihelyezésével, vagy egy macska segítségével. A meglévő építészeti megoldásokat, mint pl. rács a hígtrágya-/lefolyóterületen, ugyancsak elfogadják.

Ellenőrzések, Állattartás A hulladékok és veszélyes anyagok állatgyógyszer(maradékok), különböző vegyszerek)) okozta szennyeződések megakadályozása céljából célszerű elkülönített tárolást (állatok számára elérhetetlen), zárt tárolóedényeket és/vagy megfelelő jelölést alkalmazni.

Ellenőrzések, Állattartás Személyi egészség: az állattartásban a legfontosabb emberi betegség, ami átterjed az állatokra és veszélyeztetheti azok egészségét: a TBC. Meg kell említeni a különféle parazitózisokat és a Salmonellát is.

Ellenőrzések, Állattartás A tejgazdaságokban ellenőrzik azoknak a felületeknek a tisztaságát is, amelyek a tejjel érintkeznek: ezeket tisztán és kifogástalan állapotban kell tartani, a karbantartásukról gondoskodni kell.

Ellenőrzések, Állattartás A tej megfelelő hűtési hőmérsékletét 6 °C kétnaponta, 8 °C naponta történő elvitel esetén) a rendelkezésre álló hőmérővel, és megfelelő lehűlési idő elteltével (nem közvetlenül fejés után) ellenőrzik. (853/2004/EK IX. szakasz)

Ellenőrzések, Állattartás A tisztításra használt víznek a tejtermelésben is alkalmasnak ill. (optikailag) tisztának kell lennie. „Nem tisztának” számít a barna/barnás/rozsdás vagy rossz szagú víz. Kétséges esetben az elszállított tej minősége számít

Ellenőrzések, Állattartás A tojásoknak nem szabad beszennyeződniük a tojótyúkokat tartó gazdaság tároló- vagy szállítóeszközeitől (a válogatásig, de válogató berendezés nélkül – akkor is, ha a mezőgazdasági üzem egyben rakodóhely is). Az idegen szagokat (istállószag, oldószer stb.) kerülni kell, a kártékony rágcsálók bejutását pedig vagy építészeti megoldásokkal (ajtók, ablakok, rácsok stb.) kell megakadályozni, vagy csapdákat/csalétket kell kihelyezni.

Nyomonkövethetőség Ellenőrzik az árubevételről/-kiadásról szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). Rögzítendő paraméterek: termék neve, mennyisége, időpont, átvevő/szállító.

Nyomonkövethetőség Nincsenek formai előírások, így használhatók a meglévő számlák, szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb.; a saját bizonylatok ugyancsak elfogadhatók. Állattartóknál az állományjegyzéket is elismerik.

Nyomonkövethetőség Az árubeérkezésnél csak az állatok (borjú, tojótyúk, húsmalac, tenyészállatok stb.) és a takarmány vásárlását ellenőrzik. A trágyák, növényvédőszerek, állatgyógyszerek és vetőmag vásárlása a nyomonkövethetőségre nézve nem dokumentációköteles.

Nyomonkövethetőség Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. Fontos: a végfelhasználónak történő eladást (közvetlen értékesítés) nem kell bizonyítani a keresztmegfeleléshez. A hiányzó bizonylatok utólag is benyújthatók, amennyiben máshol van róluk másolat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!