Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék Az erdő Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Fák sűrű csoportja által létrejött élőhely. Lehet természetes vagy telepített. A legnagyobb és legfejlettebb szárazföldi életközösségek. Világszerte megtálaljuk különféle formáit. Nagy bennük a biodiverzitás. Tudatos hasznosítását erdőgazdálkodásnak nevezzük.
Funkciói: a legnagyobb szén-dioxid fogyasztó (szénmegkötés) és oxigén-termelő, a legnagyobb szerves anyag termelő, a fának mint nyersanyagnak, újratermelhető energiahordozónak, és még sok egyéb, erdőből kikerülő terméknek a forrása, a Föld vízháztartásának alapvető szabályozója, a tápláléklánc megszakítás nélküli fenntartásának lassan már egyedüli helyszíne, a környezet legjelentősebb védője, egészségnevelő, regeneráló hatás, jóléti, kulturális, esztétikai hatása nélkülözhetetlen
Lombhullató erdő a Bakonyban
Tűlevelű erdő a Magas - Tátrában
Esőerdő
Lombhullató erdő A Kárpát – medencében a dombvidékeken jellemzőek: a, 250 m felett cseres – tölgyes erdők b, 400 m felett gyertyános – tölgyesek c, 600 m felett bükkösök. A cseres – tölgyesek cserjeszintje fejlett, de az emelkedő magasságokkal ez csökken. Gyepszintjük fejlett, mohaszintjük kevésbé.
Tűlevelű erdők TAJGA – az északi féltekén a sarkvidékekig húzódnak - Európában, Ázsiában, Észak - Amerikában A déli féltekéről teljesen hiányoznak A világ erdőségeinek 1/3-át teszik ki Lombkoronaszintjük 30 m is lehet Fő erdőalkotók: lucfenyő, jegenyefenyő,erdeifenyő, vörösfenyő Lombhullató fajok: nyár, nyír, fűz, éger Aljnövényzet – bogyós növények: málna, áfonya, ribiszke A moha- és zuzmószint gazdag Az állatvilág igen gazdag: vándormadarak, szarvasok, medvék, farkasok, pumák
Jegenyefenyő lucfenyő erdeifenyő
jávorszarvas barnamedve farkas és farkaskölyök
erdei pinty ezüst csőrű pinty fenyőpintyek kúpos csőrű pinty
fenyőszajkó északi szajkó karvalybagoly gatyáskuvik