Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? Veled Európa, de nélküled EU!

Mezőgazdaság és élelmiszeripar (nyomtatható változat) A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? nyomtatható változat)nyomtatható változat) Vendég: dr. Ángyán József december

Mezőgazdaság és élelmiszeripar - összefoglalás Miért? – Mit? – Hogyan? A négy liberális alapelv hatása a magyar mezőgazdaságra A támogatás alapját képező kvóta néhány adata A diktatúraváltástól (1989-től) az EU- csatlakozásig elkövetett mezőgazdaság- rombolás fő adatai Az EU általános hatása a mezőgazdaságra A Szent Korona Országának mezőgazdasága Önellátás

Mezőgazdaság és élelmiszeripar Miért?Mit?Hogyan? A kvóta-rendszer és a hátrányos „támogatási” megkülönböztetés megalapozta a magyar mezőgazdaság és a mezőgazdasági termelők példa nélküli tönkretételét. A termőföld tulajdon- és birtokjogának visszavétele. A mezőgazdasági termékek – mint az egyetemes magyar érték része - magyar érdekek szolgálatába állítása - A Gondoskodó Magyarország mezőgazdaságának és élelmiszer-iparának alapjellemzője az összehangolás (teljeskörű önellátás) mellett megvalósuló önállóság. - Magyar termékek hazai- és nemzetközi piacának szabadsága

A négy liberális alapelv hatása a magyar mezőgazdaságra Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (szolgáltatás is) monopóliumát erősíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások az Alkotmány rendelkezései, így különösen a versenyszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e rendelkezések alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.”EUM 106. cikk A tőke szabad áramlása érvényesülésével a magyar termőföld január 1-től mindenki számára megvásárolható. Az áru és a szolgáltatás szabad áramlásával az egészségre ártalmas, de – a diszkriminatív támogatás miatt – olcsó idegen áru beáramoltatásával megfolytja a magyar termelőket és szolgáltatásokat. A személyek szabad áramlása (letelepedés szabadsága) az egyenlőtlen feltételek következtében gazdasági emigrációba kényszeríti az embereket, ezzel terelve a gyökértelenség felé a magyarságot. „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban biztosított a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása.” (EUM 26. cikk)EUM 26. cikk

A Gyurcsány-jelenség okainak feltárása és megszűntetése – EU-sarc május 1-ig összesen május 1-ig összesen milliárd forint milliárd forint sarcot fizettünk azért, hogy a gyarmatbirodalom része lehessünk. sarcot fizettünk azért, hogy a gyarmatbirodalom része lehessünk. A belépést követően minden évben legalább A belépést követően minden évben legalább milliárd forintba milliárd forintba kerül nekünk az, hogy az EU tagjai vagyunk! kerül nekünk az, hogy az EU tagjai vagyunk! A Szent Korona értékrendje szerint élő Gondoskodó Magyarország ezt használja fel a jólét megteremtéséhez ! A Szent Korona értékrendje szerint élő Gondoskodó Magyarország ezt használja fel a jólét megteremtéséhez !

A támogatás alapját képező kvóta néhány adata A kvóta minden adata A kvóta minden adata A kvóta minden adata AdottságKvóta% Szántóföldi bázisterület (ha) Tradicionális durumbúza (ha) Nem tradicionális durumbúza (ha) Szárított takarmány (t) Paradicsom (t) Szarvasmarha kiegészítõ tám. (Euro) Anyatehén (állat)

A diktatúraváltástól (1989-től) az EU- csatlakozásig elkövetett mezőgazdaság-rombolás fő adatai (dr. Zacsek Gyula: „Vádirat”) majdnem teljesen külföldi érdekeltségű, zömében Az élelmiszerfeldolgozás majdnem teljesen külföldi érdekeltségű, zömében globális cégek tulajdonába került. területek az 1980-as évihektárról területek hektárra zsugorodtak. A gyümölcsös területek az 1980-as évi 138 ezer hektárról 95 ezerre, a szőlős területek 168 ezerről 106 ezer hektárra zsugorodtak. Az 1970-es 2000-re maradt, a lett az ország állománya! Az 1970-es 1.9 millió szarvasmarhából 2000-re 805 ezer maradt, a sertésből 7.3 millióból 4.8 millió, a juhból 2.3 millióból 1.1 millió lett az ország állománya! Párhuzamosan Párhuzamosan a mezőgazdasági aktív keresők száma az 1985 évi ről 2000-re 404 ezerre, azóta 298 ezerre csökkent ban kilónkéntvolt. Az ezt követő években 21.6, 16.0, 20.1 Forint, majd 2000-ben ugrott. Ugyanakkor egy hektár búza 1996 és 2000 között. A búza piaci értékesítési átlagára 1996-ban kilónként 23.9 Ft. volt. Az ezt követő években 21.6, 16.0, 20.1 Forint, majd 2000-ben 28.2 Ft-ra ugrott. Ugyanakkor egy hektár búza termelési költsége 56 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedett 1996 és 2000 között.

Az EU általános hatása a mezőgazdaságra 1. ( hektárral) kevesebb termőterületet használhatunk A magyar termőföld hektárról hektárra csökken, ami azt jelenti, hogy 22,5 %-kal ( hektárral) kevesebb termőterületet használhatunk mezőgazdasági termelésre az EU-ban, mint ami a lehetőségünk. Az egészséges táplálkozást biztosító növények kvótája lett a legdrasztikusabban kevesebb Az egészséges táplálkozást biztosító növények kvótája lett a legdrasztikusabban kevesebb az adottságainknál (durumbúza, rizs, paradicsom, tej, saját előállítású hús). Viszont a legtöbb kockázattal járó gyümölcs, az őszibarack és a körte kvótája magasabb az adottságunk szerintinél. a természetes takarmány 24,8 %-a támogatott! Ugyanide tartozik, hogy a természetes takarmány adottságunk szerint előállítható mennyiségének csak 24,8 %-a támogatott! a multinacionális élelmiszeripari üzemek és a multinacionális kereskedelem kapacitásának megfelel. Összefügg az EU-kvótákkal az élelmiszeripar helyzete, hiszen azok olyan szinten állapították meg a növények termesztését, az állatok tartását, amely a multinacionális élelmiszeripari üzemek és a multinacionális kereskedelem kapacitásának megfelel. A Lisszaboni Szerződés mezőgazdaságra vonatkozó cikkei: 4., 27., 37., 39., 40., 41., , 44., 106., 149., 175., 191., 300., 309.

Az EU általános hatása a mezőgazdaságra 2. esélyegyenlőtlen a magyar termék még a hazai piacon is. Ez ellentétes a cikk szerinti esélyegyenlőséggel A támogatás számunkra negatív megkülönböztetési rendszere miatt (ez évben 75 %) esélyegyenlőtlen a magyar termék még a hazai piacon is. Ez ellentétes a EUM 37. cikk szerinti esélyegyenlőséggel.EUM 37. a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás „A belső piaccal összeegyeztethető: … a Németországi Szövetségi Köztársaság gazdaságának nyújtott támogatás Támogatás tilalma: „… a belső piaccal összeegyeztet-hetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt.” …. „A belső piaccal összeegyeztethető: … a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van.” (EUM 107. cikk )EUM 107. „… tilos minden behozatalravagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás” „… tilos minden behozatalra EUM 34. vagy kivitelre EUM 35. vonatkozó mennyiségi korlátozás” EUM 153EUM 34.EUM 35 EUM 153 állami monopóliumot A tagállamok minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében a tagállamok állampolgárai között semmilyen megkülönböztetés ne érvényesüljön. EUM 37. EUM 37.

Az EU általános hatása a mezőgazdaságra 3. a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.” „… az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.” - EUM 174. cikkEUM 174. cikk „Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. EUM 38. cikk „Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. „Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. EUM 38. cikk EUM 38EUM 38 „A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére.” „A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére.” - EUM 34, 35. cikkEUM 34, 35 „A közös agrárpolitika a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;” „A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: … a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;” - EUM 39. cikk EUM 39

A Szent Korona Országának általános gazdasági alapelve az ember és környezete egészségét ne károsítsa Minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa Ebből adódóan: Ebből adódóan: tevékenységet anyagi Csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre. tevékenységek végzéseeredményeként anyagtalan. A tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a háttérhatalom diktatúrája – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.

A Szent Korona Országának mezőgazdasága 1. Birtoklási- tulajdonjogok akik tevőlegesen részt vesznek a termékek előállításában. Birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok azokat a magyar állampolgárokat illessék meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában), akik tevőlegesen részt vesznek a termékek előállításában. Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet. Az állam felajánlja annak a mennyiségnek a megtermelését, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. a megállapodásban meghatározott (tényleges értéket kifejező) anyagi elismerésen kívül az állam biztosít Az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden termelőnek terményenként és termékenként annak a mennyiségnek a megtermelését, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a termelő elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott (tényleges értéket kifejező) anyagi elismerésen kívül az állam biztosít beruházási támogatást, beruházási támogatást, vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást, vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást, hozzájárulást hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, technológiák alkalmazásához.

A Szent Korona Országának mezőgazdasága 2. Önellátás 1. Egyetlen lehetőségünk arra, hogy megőrizzük függetlenségünk visszaszerzésének a lehetőségét az, hogy kivonjuk magunkat az EU elnyomorító intézkedéseinek hatása alól. Ez a tényleges, teljes függetlenség megvalósítását jelenti, amihez a gazdasági függetlenség visszaszerzése az első lépés. Az emberi Szentháromság, vagyis a lélek, a szellem és a test harmonikus egysége életterét veszíti az EU-ban, ennek a visszaszerzését kell célul kitűznünk.

A Szent Korona Országának mezőgazdasága 2. Önellátás 2. Célja: Célja: a magyar föld magyar birtokban (Szent Korona a tulajdonos) tartása, ezen keresztül a Szent Korona önigazgatási rendszerének megszervezése. Teljes önellátás = önigazgatás Teljes önellátás = önigazgatás Jelentősége: Jelentősége: az EU által ellehetetlenített foglalkozási csoportok esélyeinek visszaadása (gazdák, szállítók, kiskereskedők, élelmiszer-feldolgozók, iparosok) Működésének elve: Működésének elve: településen belüli igény kielégítés a helyi lehetőségekkel, összehangolt igény kielégítés a szomszédos településekkel (megye, ország) Igény-lehetőség egyenleg = termelés-biztonság Igény-lehetőség egyenleg = termelés-biztonság

A Szent Korona Országának mezőgazdasága 2. Önellátás 3. Az első szakasz Az első szakasz a szervezet kialakítása, a települések és a családok általános adatainak felvétele, valamint az alapvető élelmiszerek önellátásának részleges, majd teljes megvalósítását jelenti. A második szakasz. A második szakasz célja a teljes társadalmi és gazdasági összehangolás, a Gondoskodó Magyarország megteremtése. Az önellátás bevezetésének szakaszai:

EU-tagországSzent Korona Országa EU bér és Szent Korona elismerés EU-tagország és a Szent Korona Országának mezőgazdasági politikája

Munkakör Havi személyi elismerés Vezető, tulajdonos Kreatív alkalmazott Adaptáló alkalmazott Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Átlag: A Szent Korona Országának mezőgazdasági politikája Személyi elismerés

Mezőgazdaság és élelmiszeripar - összefoglalás Miért? – Mit? – Hogyan? A négy liberális alapelv hatása a magyar mezőgazdaságra A támogatás alapját képező kvóta néhány adata A diktatúraváltástól (1989-től) az EU- csatlakozásig elkövetett mezőgazdaság- rombolás fő adatai Az EU általános hatása a mezőgazdaságra A Szent Korona Országának mezőgazdasága Önellátás