A fenntartható világ Tisza László

A kapitalizmus és a (túl)fogyasztói társadalom Rostow, W. W A kapitalizmus és a (túl)fogyasztói társadalom Rostow, W. W. (1960): The Stages of Economic Growth. A Non-Communist Manifesto. Cambridge University Press.

A hatvanas-hetvenes években  korlátlan fejlődés utópisztikus illúziója Az "utolérni és túlszárnyalni" (orosz nevén "dognaty i peregnaty", DIP) hruscsovi programja (1959 és 1961)

A fenntartható fejlődés  a fenntartható gazdaság A ’60-as. ’70-es évek  korlátlan fejlődés utópisztikus illúziója az erőforrások szűkössége  új szemléleti-gondolkodási modell A ’80-as. ’90-es évek  felváltotta a „fenntartható fejlődés” mértéktartóbbnak látszó célkitűzése. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket.” az ENSZ 1987-es, Brundtland-jelentése

a fenntartható fejlődés: fejlődés értelmezése mint gazdasági növekedés  a növekedésnek földi korlátai vannak ami a bioszférára mint önszabályzó rendszerre, annak törvényszerűségeire épül  úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a létfenntartó ökoszisztémák teherbíró képességén belül maradjunk (annyit elvenni a természettől, amennyit az újra tud termelni) fejlődés  mennyiségi növekedés társadalmi-gazdasági-ökológiai ismeretekkel és szemlélettel működtetett gazdaság a fejlődés alapja az alkalmazkodás , a szervezettség, a magasabb fokú tudás, a technikai hatékonyság  a környezeti adottságokkal történő tudatos gazdálkodás

A fenntartható társadalom alapelvei az életközösségek tisztelete és védelme az emberi élet minőségének javítása a Föld életképességének és sokféleségének megóvása a nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása a Föld eltartó képességének határain belül maradó növekedés az egyéni szokások, értékrendek megváltoztatása, a környezettudatos életvitel kialakítása a közösségek ösztönzése arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak nemzeti együttműködés kialakítása a fejlesztés és a természetvédelem integrálására a fenntarthatóság világméretű érvényesítésére globális környezetvédelmi szövetség létrehozása

Hogyan juthatunk el leghamarabb a fenntartható társadalomhoz? döntő: az ember értékrendje  az egyének, a civil szervezetek szerepe a gondolkodás nyitottá válásában  a tudatosság felkeltése, a többiek cselekvése hatékony magatartást befolyásoló tényező  mintaadás és elkötelezettség  másokat is megindíthat

a vállalatok szerepe  pl. termékek differenciálása  „zöldtermékek”  a hulladék csökkentése  a vállalatok is felállíthatnak környezeti normákat az iparág számára

a kormányok szerepe  jogi és pénzügyi szabályozókkal élhetnek  médiakampányokat indíthatnak  meghatározhatják, hogy mi kerüljön az oktatásba  szövetségeseket kereshet  kutatásokat finanszírozhat

A legfontosabb: a kulturális változások felgyorsítása környezetvédelem, fenntartható fejlődés …  globális értékekké válhatnának a jövő a megújuló energiaforrásokra épülhet, egy fenntartható létszámú emberiségnek, amelynek közösségei egyenlő jogúak és szoros kapcsolatban állnak egymással a világméretű változás megköveteli: a közös stratégiát a tudományos kutatásokat a hiteles információkat az oktatást a tömegkommunikáció aktív részvételét az új szemléleti-gondolkodási modell terjesztésében, a fenntartható fejlődés modelljének megismertetésében, elfogadtatásában új, etikus gondolkodást/fogyasztást a Föld javainak új, igazságosabb elosztását …

Illúziók nélkül 1. A fenntartható fejlődés illúziója Miért teljesíthetetlen jelenleg ez az ígéret? az ENSZ által szervezett 2008-as biodiverzitás-konferencián részt vevő 191 ország hatezer szakértője szerint a Föld növény- és állatvilágának 40 százaléka kipusztulófélben van A Millenniumi Projekt szerint napjainkban az erőszak globális méreteinek kirobbantásában 15 kockázati tényező szerepel.

2. A kollektív összefogás illúziója A kiotói, vagy a legutóbbi koppenhágai környezetvédelmi egyezmények „eredményei” hétmilliárd embernek, sok millió vállalatnak, társadalmi intézménynek és majd kétszáz államnak kellene olyan technológiai, gazdasági, politikai rendszereket összehangoltan átszerveznie és működtetnie, amelyek lehetővé tennének egy ökológiailag is hosszú távon fenntartható világot A közlegelők tragédiája  a közjó és az önérdek konfliktusa az önzés szabadsága, potyautas mentalitás, tudatlanság … a posztindusztriális társadalmak embere mindinkább elidegenedik a természettől  nem is érzékeli, mekkora a baj

3. A tömegek megváltozásának illúziója csak akkor lenne reális esély, ha nemcsak néhány buzgó, környezettudatosan élő személy volna képes szokásaiban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hanem az emberiség döntő többsége

4. Egy „új vallási világkormány” megteremtésének illúziója „a 21. század vagy vallásos lesz, vagy nem lesz”  André Malraux francia író Alkalmasak-e erre a szerepre a világvallások?  szerintem nem, mert … egy vallási világkormány  csak az alapvető emberi szabadságjogok megnyirbálása árán  ideig-óráig volna képes „orvosolni” a globális ökológiai válság okait

5. A tudomány mindent megold – illúziója láthatjuk, hogy hova jutottunk ~250 év alatt még több eszközt ad a pusztításhoz az embernek

Köszönöm a figyelmet.