Környezetvédelem, Fenntartható fejlődés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Szabó Nikolett 11.a
Advertisements

Mit tehetünk mi magunk a fenntartható fejlődés érdekében
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
Kiutak a válságból?. Kiút feltételei • Rendszerszemlélet • Szociális igazságosság • Környezet eltartóképesség szerinti használata • Paradigmaváltás •
Mi a CO2 lábnyom? Az CO2 lábnyom az ökológiai lábnyom részeként egy személy, szervezet, termék vagy rendezvény üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti.
Szitakötő Totó.
Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
A környezetszennyezés forrásai
FENNTARTHATÓ(?) FEJLŐDÉS
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Digitális nyomkereső (Milyen nyomokat hagynak elektronikus eszközeink a környezeten, illetve kik követik digitális lábnyomunkat?)
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Dr. Nyikos Györgyi. ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Élelmiszertermékek környezetterhelésének mérőszáma és annak érzékenysége az életciklus elemeire Environmental impact measurement of food products and its.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
© Michel Roggo / WWF-Canon 1 Vállalati autóflották környezettudatos használata Benkő Dániel WWF Magyarország október 17. Zöld flotta program.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS és A FÖLD ELTARTÓKÉPESSÉGE
A FÖLD TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI
Globális problémák Kialakulásuk okai:
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
Fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
Az ökológiai lábnyom.
VÍZSZENNYEZÉS Környezetgazdaságtan – 6. előadás
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Szembesülve az elkerülhetetlennel?. Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
A politika felzárkózik a tudományhoz: a brit klímastratégia mérföldkövei Greg Dorey, Brit Nagykövet
Fenntartható fejlődés
Globális problémák, diák szemmel
Globális problémák.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
Az Éghajlatváltozás.
I.Nemzetközi példák II.Magyar helyzet III.Klímatörvénnyel kapcsolatos elképzelések.
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
Magyar Útügyi Társaság
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
FENNTARTHATÓ A FEJLŐDÉS?
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Környezet- és egészségvédelem a mindennapjainkban
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
A fenntartható fejlődés
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Ember és környezetének viszonya
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
1© Dennis Meadows, 2005 Rendszerszemlélet a felsőoktatásban Élő egyetem - konferencia Budapest, 2005 Április 21. Dennis Meadows
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Globalizáció és környezeti problémák
Levegőtisztaság védelem TantárgyrólKövetelmények.
Éghajlatváltozás és egészségügyi ellátás Antal Z. László MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Debrecen, április.
„Vegyünk egy nagy levegőt”
Magyar Útügyi Társaság
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Globalizáció.
Előadás másolata:

Környezetvédelem, Fenntartható fejlődés Tiszta kék, tiszta zöld Környezetvédelem, Fenntartható fejlődés

Földünk, a kék bolygó A Naprendszer 3. bolygója Naptól mért átlagtávolság:149 600 000 km A fény ezt a távolságot 8,3 perc alatt teszi meg A Föld egyenlítői sugara 6 378 km A Föld tömege 5,98 * 1024 kg Nap körüli keringési idő: 365,26 nap Tengelykörüli forgási idő: 23ó 56p 4mp Becsült kor: 4,4-4,5 milliárd év Lakosság: kb. 6,1milliárd ember

Földünk, a kék bolygó

Környezetünk védelme A tisztább, élhető környezetért: Az EU környezetvédelmi programjának legfontosabb vonatkozásai: Éghajlatváltozás Kibocsátás-kereskedelem Környezeti egészség Fenntartható fejlődés

Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás 12 forró pontja: A Szahara Az Amazonas-medence Ózonlyuk Grönland Tibet Só-szelepek

Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás 12 forró pontja: Észak-atlanti áramlat El Nino Nyugat-antarktiszi jégtömbök Metán-klatrátok Monszun Sarki áramlatok

Kibocsátás-kereskedelem Cél: üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése EU ETS – az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszere (10.500 üzem, az összes kibocsátás kb. 40-45 %-a) Ha egy vállalat túllépi a számára meghatározott kibocsátási mennyiséget, kvótát vásárolhat attól, amelyik nem használta fel a számára szabott keretet.

Kibocsátás-kereskedelem 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó intézkedések az Unióban: A rendszer kereteinek kiszélesítése GDP arányos szabályzás: gazdagabb országok kb. 20 %-al csökkentik a kibocsátást, szegényebb országok még növelhetik. Kvóták egy részének elárverezése Műhold felvétel az európai régió nitrogén-dioxid kibocsátásáról

Környezeti egészség „A környezet-egészségügy magába foglalja az emberi egészség és betegség azon vonatkozásait, amelyeket környezeti tényezők határoznak meg. Emellett jelenti az egészséget potenciálisan érintő környezeti tényezők értékelésének és visszaszorításának gyakorlatát; magába foglalja egyrészt a vegyi anyagok, sugárzás és bizonyos biológiai tényezők közvetlen patológiai hatásait, másrészt tág értelemben véve a lakáskörülményeket, a városfejlesztést, a földhasználatot és a közlekedést felölelő fizikai, pszichológiai, társadalmi és esztétikai környezet által az egészségre és jólétre kifejtett (gyakorta közvetett) hatásokat…” (Európai Környezet és Egészség Charta, 1989)

Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” Forrás: ENSZ Bruntland jelentés 1987

Fenntartható fejlődés Lehetséges-e fenntartható fejlődés? A gazdasági fejlődés az erőforrások állandó fogyasztásával jár, a fogyasztás nagyobb, mint ezek újratermelődése. Lehetséges olyan – a megújuló energiaforrásokra, az újrafelhasználásra és szolgáltatásokra alapuló – fejlődés is, amely a korlátozott erőforrások nélküli, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatot jelent.

Prognózis – a Föld erőforrásai 2014: csökkeni kezdenek a kőolaj készletek Forrás: Scientific American

Prognózis – a Föld erőforrásai 2025: vízhiány A társadalom normális működéséhez az szükséges, hogy egy állampolgár évente legalább 500 köbméter vizet használhasson el Forrás: Scientific American

Prognózis – a Föld erőforrásai 2060: drámaian megváltozó vízhozamok Forrás: Scientific American / Amerikai Földtani Intézet

Prognózis – a Föld erőforrásai 2060: olvadó gleccserek Forrás: Scientific American

Prognózis – a Föld erőforrásai 2072: kimerülnek a szénbányák Forrás: Scientific American / Kaliforniai Műszaki Egyetem

Prognózis – a Föld erőforrásai 2028: elfogy az indium Az indium jelenleg az lcd technológiához (lapos-képernyős tévék), digitális fényképezőgépek készítéséhez nélkülözhetetlen 2029: ezüsthiány Természetes fertőtlenítő, a steril technikáknál alkalmazzák 2030: tovább nő az arany ára 2044: rézhiány Az ismert készletek 540 millió tonnára rúgnak, de Dél-Amerikában – az Andokban - végzett geológiai kutatások további 1300 millió tonnát jósolnak. Forrás: Scientific American

Prognózis – a Föld erőforrásai 2065: elfogyóban az alumínium 2033-ra a kitermelt bauxit mennyiség eléri a még kitermelhető mennyiséget. A probléma megoldását segítheti a jelenleginél hatékonyabb újra felhasználás. 2074: vasérchiány Jelenleg 800 milliárd tonna vasércet feltételeznek, amelyből 230 milliárd tonna vas nyerhető ki. Ha a jelenleginél évente 2 %-kal több vasat használnak fel 64 év múlva kimerülnek a készletek. Itt is segítheti a probléma megoldását a jelenleginél hatékonyabb újra felhasználás. Forrás: Scientific American / Virginiai Műszaki Egyetem, Worldwatch Institute

Prognózis: a Föld lakossága

Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom fogalma: Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár, 2,5-szer nagyobb, mint 1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut. Magyarországon az átlagos lábnyom mérete 3.75 - 4.25 hektár.

Tiszta zöld, tiszta kék VÉGE az első előadásnak