Nagy Boldizsár előadása A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI (ALAPOK) ÉS A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA Előadás a politológus BA szakon, ELTE, 2011 ősz

Nagy Boldizsár előadása Témák A Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. §-a. jelentése, jelentősége –Kimerítő felsorolás? –Hány forrás fajta szerepel benne? –Van köztük hierarchia? A Statútumban nem szereplő jogforrás-fajták A szerződéskötés folyamata A fenntartások A szerződés érvénytelensége és megszűnése

Nagy Boldizsár előadása NKB Statútum, 38 § 38. cikk „A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb jogtudósainak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.” * 59. cikk „A bíróság döntése nem kötelező, kivéve az adott ügyben a felekre nézve.”* * A kihirdetett fordítástól eltérő szöveg

Nagy Boldizsár előadása Jogforrások A Statútumban szereplő Valódi forrás Szerződés Szokás- jog Általánosan elismert jogelvek A szabály meghatá- rozásának kiegészítő eszköze Bírói döntések Jogtudósok tanításai Statútumon kívüli Valódi forrás Egyoldalú jognyilat- kozat Szervezet határozata Soft law

Nagy Boldizsár előadása A SZERZŐDÉSEK JOGA A SZERZŐDÉSEK JOGA

Nagy Boldizsár előadása Szerződés A megnevezés nem számít (AJIL tanulmány 38-félét ismer) Meghatározás: “szerződés” a „szerződés” államok [vagy a nemzetközi jog más alanyai] között írásban [vagy szóban] kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétől” /Adaptálva az évi Bécsi egyezmény 2 cikkéből/ vagy: Paul Reuter: „A szerződés két vagy több nemzetközi jogalany egybeeső akaratának kifejeződése, amelynek célja joghatás kifejtése a nemzetközi jog szabályai szerint” Introduction to the Law of Treaties, 1989, p. 22

Nagy Boldizsár előadása Akarati elméletek Normativista- neopozitivista Természetjogi Szociológiai politológiai A nemzetközi jog (és a szerződések) kötelező erejének magyarázatai Funkcionalista Thomas Franck legitimitás elmélete Határozottság, konkrétság Szimbolikus érvényesítés Követke- zetesség Másodlagos normáknak megfelelés Önkor- látozás Akaratok össze- olvadása

Nagy Boldizsár előadása Kodifikáció évi Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról –1980 január 27-én lépett hatályba őszén összesen 111 részese volt, legutóbb Líbia (2008), Brazília (2009) és Dominika (2010) ismerte el magára nézve kötelezőnek Magyarország csatlakozott hozzá (1987. évi 12 tvr.) II. Bécsi Egyezmény a nemzetközi szervezetek által kötött szerződések jogáról. – 2011 őszén 29 állami ratifikációval/csatlakozással bírt (35 kell a hatálybalépéséhez), emellett 16 nemzetközi kormányközi szervezet is elfogadta magára nézve kötelezőnek, de ők a hatálybaléptetéshez szükséges létszámba nem számítanak bele –Magyarország 1988-ban ratifikálta Bécsi Egyezmény a szerződésekben való államutódlásról. – 22 részese van 2011 őszén, november 6-án lépett hatályba, Magyarország alá sem írta.

Nagy Boldizsár előadása A szerződéskötés folyamata nélkülözhetetlen elemek - feltételes elemek Előzetes tágyalás Hazai (belső jogi és politikai) felhatal- mazásMeghatalmazás/jogosultság Tárgyalás Parafálás Nemzetközi hatálybalépés Aláírás Ratifikáció, jóváhagyás, elfogadás Hazai jogba átültetés Beiktatás az ENSZ Főtitkáránál Csatlakozás A hazai szerződéskötési eljárásra ld. a év L törvényt!

Nagy Boldizsár előadása A tárgyalásokról Lehetséges célok ValódiRejtettKommunikáció maga KiterjesztésIdőnyerés ÚjraelosztásInformációgyűjtés Újítás„Fekete bárány” képzés NormalizációHarmadik államokra hatás Tárgyalási technikák CsomagalkuZárójelezés „Konszenzus”

Nagy Boldizsár előadása A tárgyalásokról A nyelv szerepe A személyiség súlya (elnök, konferencia- elnök) Informális képződmények jelentősége (nyílt végű munkacsoportok, az „elnök barátai” csoport) Eljárási szabályok – gyakran kulcs az érdemi érdekérvényesítéshez Az időtényező és a „végleges, teljes szöveg”

Nagy Boldizsár előadása Fenntartás A fenntartás (reservation) fogalma a Bécsi Egyezmény 2. cikk. 1 bek. d., pontjában található: "a "fenntartás" olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja."

Nagy Boldizsár előadása Fenntartások NKB: népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó vélemény (1950) A szerződések integritásának elve nem abszolút, fenntartások tétele lehetséges Előnyei: kevésbé jelentős különbségek ellenére létrehozhat átfogó megegyezést Növeli a többoldalú szerződés potenciális résztvevőinek a számát

Nagy Boldizsár előadása A fenntartás korlátai Specifikus a szerződés tiltja fenntartások megtételét a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról - nem tehető olyan, ami ennek nem felel meg Általános Tilos az olyan fenntartás amely össze- egyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával

Nagy Boldizsár előadása A fenntartás hatása 21. § 1.Egy másik szerződő fél viszonylatában, …megfelelően tett fenntartás: a)a fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a fenntartást tevő államnak a másik féllel való viszonyában a szerződésnek azokat a rendelkezéseit, amelyekre a fenntartás vonatkozik; és b) ugyanebben a mértékben módosítja ezeket a rendelkezéseket, a másik félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában

Nagy Boldizsár előadása Fenntartások és kifogások – áttekintés Fenntartások és kifogások – áttekintés Hipotézis: Oroszország engedélyhez köti idegen hadihajók áthaladását a parti tengerén, míg a tengerjogi egyezmény általában engedélyezi békés áthaladásukat Oroszország fenntartásEredeti + fenntartás = engedélyköteles Venezuela: elfogadja Nincs szerz Orosz o. és az Egyesült Királyság között Eredeti szerz. Egyesült Királyság kizáró kifogás Eredeti szerződés USA: kifogás Szerződés minusz az átaladásra vonatkozó szabály Eredeti szerződés

Nagy Boldizsár előadása Nemzetközi szerződések értelmezése 1969 BE 31. cikk „A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint, valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni”. Értelmezés alanyai Szerződő felek együtt – hiteles értelmezés (kötelező) Szerződő fél egyoldalúan (csak rá kötelező) Bírói értelmezés (adott ügyben lehet kötelező) Doktrinális értelmezés (segédeszköz) Az értelmezés módszerei: Nyelvtani (hiteles nyelv kérdése) Kontextuális Gyakorlati Rendszertani Történeti (travaux preparatoires!)

Nagy Boldizsár előadása A szerződések érvénytelensége Áttekintés SemmisMegtámadható Jus Cogensbe ütközés § 53 Kényszer Szerz. kötésre von. belső szab. megsz. §46 Meghatal- mazás túllépése § 47 Tévedés § 48 Megté- vesztés § 49 Megvesz- tegetés § 50 Személy ellen § 51 Állam ellen § 52

Nagy Boldizsár előadása Kényszer Személy elleni (coercion) 51§ Ha képviselője ellen: kényszerítő cselekmény vagy fenyegetés semmiféle jogi hatással nem jár Állam elleni (use of force) 52§ Ha az állam elleni olyan erőszak vagy azzal fenyegetés amely az ENSZ Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek et sérti semmis

Nagy Boldizsár előadása Tévedés – megtévesztés – a szerződéskötési eljárásra vonatkozó belső jog megsértésével kötött szerződés Tévedés - megtévesztés közötti különbség Tévedésre csak az hivatkozhat, aki kellő gondossággal járt el. Megtévesztésre az is hivatkozhat, aki gondatlan volt. A belső jog megsértésével kötött szerződés csak akkor megtámadható, ha –magára a szerződéskötési eljárásra vonatkozó – alapvető és nyilvános szabályt sértettek meg – olyan súlyosan, hogy – az a másik szerződő fél számára is nyilvánvaló kellett hogy legyen.

Nagy Boldizsár előadása A szerződés megszűnésének esetei A felek akarata alapján Ese- mény Felmon- dás Egyet- értés Új szerződés A nemzetközi jog alapján Szerződés- szegés (lényeges) Szerződés- szegés (lényeges) A körülmények alapvető megváltozása Lehetetlenülés Államutódlás Háború Fizikai Jogi (jus cogens) Idő Feltéte l Teljesítés?

Nagy Boldizsár előadása Clausula rebus sic stantibus – A körülmények alapvető megváltozása A szerződéskötéskori körülmények alapvető előre nem látott változása a szerződés megszüntetésének vagy az abból való kilépésnek az indoka, ha az adott körülmények fennállása lényeges alapul szolgált a kötelezőkénti elismeréshez és a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke Nem lehet hivatkozni a crss-ra A szerződés határt állapít meg A z alapvető változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél akár a szerződésből folyó kötelezettségét, akár a szerződésben részes bármelyik féllel szemben fennálló más nemzetközi kötelezettségét megszegte.

Nagy Boldizsár előadása A lényeges szerződésszegés Lényeges szerződésszegés jogtalan felbontás A szerződés tárgyához és céljához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértése a szerződés megszüntetésének, az abból való kilépésnek vagy az alkalmazás felfüggesztésének az indoka Nem lehet hivatkozni a szerződésszegésre humanitárius szerződés megszüntetése vagy felfüggesztése céljából

Nagy Boldizsár előadása Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár