Fennmaradhat-e a Közös Agrárpolitika? Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem A Közös Agrárpolitika 2014-től. Radikális reform? Nádudvar, április 11-12

Mérlegen a KAP a KAP legnagyobb kihívása nyitott pozíció 2013 után fontolva haladás? ÍRÁS A FALON

KÖLTSÉGVETÉSI FELÜLVIZSGÁLAT (BUDGET REVIEW) I. Az EU közös költségvetésében a mezőgazdasági és strukturális politika – amelyek a kiadások többségét képviselik – megakadályozzák, hogy az EU válaszoljon a globalizáció és a további bővítés kihívásaira. A évi költségvetési felülvizsgálat során radikális változásokat kell elérni az EU pénzügyekben – eltérve az 50 évvel ezelőtt létrehozott struktúrától. Dalia Grybauskaite EU költségvetési főbiztos, október

Dalia GRYBAUSKAITE (LT)

KÖLTSÉGVETÉSI FELÜLVIZSGÁLAT (BUDGET REVIEW) II. Vitatott kérdések: –mely kérdéseket finanszírozzanak az európai adófizetők? –lehetséges-e áttörés az újraelosztást célzó közös politikák (agrárpolitika, strukturális műveletek) helyett a „jövőorientált” politikák (K+F, emberi erőforrás fejlesztése stb.) irányában? –indokolt-e a megreformált KAP közös finanszírozása? –indokolt-e a közösen finanszírozott közvetlen támogatási rendszer fenntartása? –kiszélesíthető-e a nemzeti társfinanszírozás?

KÖLTSÉGVETÉSI FELÜLVIZSGÁLAT (BUDGET REVIEW) III. Következtetés: a közpénzeket az adófizetők számára egyértelműen indokolható politikákra kell fordítani átfogó KAP-vízió szükséges még a költségvetési felülvizsgálat (2009) előtt! annak hiányában veszélybe kerülhet a KAP 2013 utáni költségvetése

A nettó költségvetési pozíció változása (a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési intézkedések hatására év, a GDP%-ában)

A jelenlegi KAP kritikája részleges szétválasztás múltbeli bázisok közvetlen támogatások tőkésedése a földárakban és a földbérleti díjakban, torzítás az inputpiacokon bonyolult, bürokratikus rendszer mennyiségi szabályozás a vidékfejlesztés korlátozott szerepe támogatási diszparitás az új tagországok hátrányára Következtetés: a lényeges változások ellenére a KAP jelenlegi rendszere még mindig nem fenntartható

Új kihívások globalizáció kereskedelmi liberalizáció éghajlati változás új felhasználási irányok támasztotta kereslet strukturális reformok kihívásai Következtetések: –fokozódó versenykényszer, leépülő protekcionizmus –a piaci koordináció növekvő szerepe –megkerülhetetlen a szerkezeti átalakulás –az európai társadalom továbbra is igényt tart a multifunkcionális szolgáltatásokra

A vision for agriculture I. (Brit tanulmány, december) Cél: „a következő évtized második felében az EU mezőgazdaságát ne kelljen másképp kezelni, mint a gazdaság más szektorait….. a termeléshez kötött támogatás és az egységes mezőgazdasági támogatás teljesen eltűnik… (Mindez) a KAP költségvetés igen jelentős csökkentését teszi lehetővé.”

Hazai – nem agráros - vélemény „Alapvetően elhibázott lenne, ha a nettó haszonélvező Magyarország éppen e területen szeretné megtartani 2013-ig … kiteljesedő egyenrangú pozícióját, ahelyett, hogy a közösségi költségvetés egyéb és sokkal fontosabb tételeire összpontosítana, beleértve természetesen a jelentős nettó haszonélvezői státusz fenntartását (de nem a mezőgazdasági kifizetések oldaláról).” „ az agrárpolitika mindenfajta és teljeskörű renacionalizációja Magyarország számára annál előnyösebb lenne, minél korábban következne be” Pénzügyi Szemle szám o

A KAP lehetséges opciói korrekciók radikális reform renacionalizáció totális liberalizálás

KAP opciók és a magyar érdek FENNTARTHATÓ KAP! a KAP-reform további előrevitele a jelenlegi viszonyok fenntartását célzó konzervatív pozíció képviseletével nem tudnánk érdemi hatást gyakorolni a utáni rendszerre

Vízió: Közös Agrár- és Vidékpolitika (KAV) fordulat szükséges: a KAP-reform radikális elmélyítése középpontban a fenntarthatóság (környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben) a környezeti értékeket és a versenyképességet egyaránt szolgáló közös Agrár- és Vidékpolitika (KAV)

Milyen legyen az új politika? FENNTARHATÓ PIACORIENTÁLTKÖZJAVAKRA IRÁNYULÓ VERSENYKÉPESSÉGET JAVÍTÓ VIDÉKKÖZPONTÚ EGYSZERŰ ÉS ÁTLÁTHATÓ

Jelenleg: KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Vízió: KÖZÖS VIDÉKPOLITIKA! I. PILLÉR I. PIACPOLITIKA I. VIDÉKI KÖZJAVAK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE Közvetlen támogatás (SPS, összekap- csolt) Egyéb belpiaci intézkedé- sek Külpiaci intézkedések I/A: Általány- támogatás (közjavak alapján) I/B: Regionális kiegészítő támog. (közjavak célzott előállítására) II. PILLÉR 1. tengely: Verseny- képesség II. VIDÉKFEJLESZTÉS 2. tengely: Környezet- gazdálkodás 3. tengely: Diverzifiká- ció és életminőség javítása II.VIDÉKI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÉLETKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE II/A: Mezőgazdaság, erdőgazdaság akvakultúra versenyképessé- gének növelése II/B: Vidéki közösségek gazdasági, társadalmi erősítése - Szerkezeti alkalmazkodás - Integrált válság- és kockázat menedzsment

Fennmaradhat-e a Közös Agrárpolitika? Halmai Péter egyetemi tanár A Közös Agrárpolitika 2014-től. Radikális reform? Nádudvar, április 11-12

84,360,124,2Szlovénia 80,941,639,3Szlovákia 81,519,761,8Magyarország 82,130,052,1Lengyelország 80,134,146,1Csehország 81,138,241,9EU15 73,423,350,1Olaszország 77,930,247,7Németország 81,511,669,9Nagy-Britannia 86,822,864,0Görögország 85,631,654,1Franciaország 82,541,640,1Ausztria ÖsszesenErdőterület Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület és az erdőterület aránya az egyes EU-tagországokban

A Közös Agrárpolitika szükségessége I. európai mezőgazdasági modell –sajátos szerkezet és funkciók –többfunkciós mezőgazdaság –pozitív externalitások, közjavak előállítása: pusztán a piaci mechanizmus alapján nem biztosítható azok elégséges kínálata a versenytársakénál szigorúbb agrárkörnyezeti, állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági szabályok versenyhátrányt jelentenek

A Közös Agrárpolitika szükségessége II. agrárgazdasági externalitások gazdasági költségeinek meghatározása nehézséget jelent Következtetés: a mezőgazdasági termelés során kapcsolt kibocsátásként előállított pozitív externalitások pótlólagos költségekkel járnak

A bérelt föld aránya és a kapcsolt területi támogatás transzfer-hatékonysága A bérelt föld aránya (%- ban) Területi támogatási transzfer- hatékonysága (%) Dánia 2569,6 Németország 6930,0 Spanyolország 3362,3 Franciaország 8118,9 Olaszország 3858,0 Hollandia 3956,8 Ausztria 3164,4 Egyesült Királyság 3956,8 EU

A KAP támogatások szerkezetének alakulása

A közvetlen támogatások és a nettó állóeszköz- felhalmozás alakulása (millió forint, folyó áron, ) agrárberuházások támogatásanettó vállalkozói jövedelem nettó állóeszköz-felhalmozástermelési (közvetlen) támogatás Forrás: KSH, 2007

A KAP költségvetés szerkezete ( ) egyéb közvetlen támogatások vidékfejlesztés export támogatások

Milyen szinten indokolt a közjavak finanszírozása? a fiskális föderalizmus elmélete szerint a centralizált (esetünkben: közösségi) finanszírozás jelentős, a határokat átlépő pozitív és negatív externalitások, tovagyűrűző hatások esetén lehet indokolt európai közjavak ingyen ebéd nem lehetséges. Nem talált pénz! a renacionalizációja veszélyeztetné a belső piac zavartalan működését, illetve a társadalmi-gazdasági kohéziót a közös keretek lehetővé teszik, hogy az EU kompenzálja az európai közjavak előállítása során egyenlőtlenül jelentkező költségeket a közös keretek átláthatóságot és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket biztosítanak

A közös finanszírozás mellett jelentős további érvek szólnak Az értékes területek nagy része nemzetközi jelentőségű. Azok védelme ezért nem lehet az egyes tagállamok kizárólagos felelőssége. Az EU számos olyan irányelvet adott ki, amely hatással van a különleges védelemben részesített területek tulajdonosaira, használóira és/vagy lakóira. Az ezekkel kapcsolatos költségek teljes egészében nem háríthatóak át a tagállamokra. Gazdaságilag hanyatló, ám társadalmilag értékes területek esetén az EU hozzájárulás hatékonyan ösztönözheti a nemzeti költségvetésből a konzerválásra fordítandó összeg növelését.

Piacorientált teljes szétválasztás piaci reformok elmélyítése piaci koordináció válság- és kockázatmenedzselési rendszer kiépítése

Közjavakra irányuló közvetlen támogatások a közjavak előállítását díjazzák elszakadás a korábbi bázisértékektől kölcsönös megfeleltetés, feltételesség növekvő szerepe átalánytámogatás és célzott támogatások

Versenyképességet javító rugalmasabb alkalmazkodást segítő hatékony válaszok az új kihívásokra fokozott figyelem az erdőgazdálkodás és az akvakultúra versenyképességének javítására szerkezeti kiigazítások, az erőforráspiacok rugalmasabb működése és az emberi tényező kiemelt fejlesztése Kiigazítás egyúttal krízismegelőző (proaktív jellegű)