Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Készítette: László Tamás - társadalmi tanulmányok szak (I. évf.)

Bibó István – a szerző Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10. Magyar jogász, politikus, szociológus A harmadik Nagy Imre- kormány államminisztere

Történeti háttér A német megszállás alatt letartóztatták, majd bujkálni kényszerült Részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjászervezésében Az ’56-os forradalomban való részvételéért életfogytiglani börtönre ítélték A tanulmányt 1948-ban írta

Alkat és zsákutcák Magyar (lelki) alkat torzulásának okai [közfelfogás szerint]: idegen uralom idegen beolvadás idegen hatás Magyar (lelki) alkat torzulásának okai [Bibó szerint ezek is]: történelmi okok (Verbőczy Hármaskönyve, mohácsi vész, ’48-49-es szabadságharc elvesztése, Kiegyezés, Trianon) rossz politikai döntések Lassú politikai és társadalmi fejlődés A félelem fontos tényezővé válik a döntéshozásban Hamis valóságképpel rendelkező elitek és népbutítás

A Kiegyezés ’67 nem ’48 folytatása A magyar szellem megroppanásának időszaka 3 cél: független és szabad ország alkotmányos monarchia történeti határok

A Kiegyezés „eredménye” Októberi diploma: „láthatatlan alapokmány” Félelem mechanizmusa az értelem mechanizmusa helyett Deák Ferenc behódolt a reakciónak „… a politikában hazudni nem lehet.” Felfelé követelőző, lefelé rangtartó polgárosodott köznemesség Szűken és részlegesen asszimiláló társadalom A nemzetiségek ellenségekké váltak

1900-as évek 1918-19-es forradalmak jó irányba indultak Trianon sokkja igazolta a félelmeket Horthy-korszak („ellenforradalom”): a Kiegyezés hibáinak folytatása, +: magyar fajvédelem sérelmi irredentizmus

Fordított kiválasztás Kiegyezés: hazugság zsákutcája (a szerencsétlen politikai konstrukció beépült a közösség életébe) Realisták Jó szándékú magyarok Lényeglátók (Közülük kerül ki a vezető réteg - Realizmusuk hamis valóságképen alapul, elfogadják az uralkodó hazugságokat) (Nem közülük kerül ki a vezető réteg, de ők az igazabb magyarok – ugyanakkor ők se „igazibb” magyarok)

Alkat és reagáló képesség Közösségi alkatot kialakítják: egyéni alkatok összegződése térbeli és időbeli környezet, események az adott válaszok Az ép alkatnak jó a reagáló képessége: valóság felismerése helyes feladatválasztás végrehajtás Az alkat meghatározza, hogy mik lehetünk, de nem, hogy mivé leszünk.

Kritika A rendkívüli lényeglátás ellenére Bibó is beleviszi a tanulmányba saját személyes beállítódását: elbagatellizálja az 1918-19-es baloldali terrort, ugyanakkor eszményíti a célkitűzéseket kikel a Horthy-korszak ellen (személyes sértettség, és indulatok is közrejátszhatnak ebben) mindezekre magyarázatot ad, hogy a tanulmányt 1948-ban írta - akkor, amikor még nem ismerte föl kellő mértékben a szocializmus ideológiájának gyengeségeit

A feldolgozott tanulmány: Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Elérhető: http://mek.niif.hu/02000/02043/html/350.ht ml (2010. december 16.)

Köszönöm a figyelmet!