AFRIKA Készítette: Csik Annamária Molnár Vivien Ring Evelin

AIDS kialakulása A vírus minden bizonnyal évezredek óta benne él a csimpánzok génjeiben, és a történelem folyamán nyilvánvalóan megfertőzött bizonyos számú embert, de a második világháború után Afrikában végbement hatalmas méretű társadalmi-gazdasági változások alakították ki azt a környezetet, amely a HIV-fertőzés terjedéséhez, az AIDS járvánnyá alakulásához vezetett - vélik a tudósok.

Világméretű járványnak tekintik az AIDS-t Világméretű járványnak tekintik az AIDS-t. A leginkább veszélyeztetett térségnek a Szub-Szaharai Afrika számít, ahol közel 30 millió ember él a fertőzés következtében halálra ítélve. Világszinten a Dél-afrikai Köztársaságban tartják számon a legtöbb beteget, több mint 5,3 millió HIV pozitív személyt. Lakosságarányosan („világelső”) 38% felett van az AIDS-esek aránya, vagyis több mint minden harmadik ember fertőzött.

Kezelése Ellenszer egyáltalán nincs, Afrikába azonban még a fájdalomcsillapító szerekből is csak elenyésző mennyiség kerül. Az egészségügyi felvilágosítás a népi hiedelmek miatt hatástalan, a gumióvszer, mint mentőeszköz használata minimális. A szexuális szokások mellett, a katasztrofális egészségügyi körülmények is segítik a vírus terjedését. Az eszköz- és szakemberhiány következtében a korházakban sokszor úgy gyógyítanak, hogy közben szúrásról- szúrásra terjesztik a fertőzést.

Az AIDS-et 1981. december 1-től jegyzik, mint különálló betegség Az AIDS-et 1981. december 1-től jegyzik, mint különálló betegség. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti az oportunista fertőzések és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti az oportunista fertőzések és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.

A vírus átadható direkt nyálkahártya kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, előváladék és anyatej. A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.

VÉGE!!!