V. Magyarország és az első világháború

Magyarország gazdasága a két világháború között 1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Összeomlás, illeszkedési kísérletek 4. Trianon gazdasági hatása 5. Gazdasági stabilizáció 6. Gazdasági szerkezet 7. Világgazdasági válság 8. Állami beavatkozás – A német befolyás 9. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

1. Magyarország az első világháborúban – Hadigazdaság A háború gazdasági erőviszonyai: - Tartalékok kimerülése - Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele - A korábbi liberális világkereskedelem széttörése - Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak

Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai - A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak - A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt - Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt

Veszteségek, háborús költségek (1) - A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba - A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra. - 1000 lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar 103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)

Veszteségek, háborús költségek (2) - 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107 korona és Magyarország 852 korona - Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv 52.830 ill. 28.025 millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig - Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: 39.392.003.000 korona) B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal) összege: 32.955.576.990 K illetve 17.955.885.538 K.

Infláció 1914. július 31. 100 1916. december 31. 329 1917. december 31 Infláció 1914. július 31 100 1916. december 31 329 1917. december 31 594 1918. október 26 977

Hadigazdaság - Háborús anyagok szállítása - Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar, kémiai ipar konjunktúrája - A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása - ipari munkásság száma csökken - Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit - Óriási munkaerőhiány - A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve

Hadigazdaság - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok - Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm) - Életszínvonal csökkenése - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok

Hadigazdaság - Szénhiány, ellátási gondok - Behozatal: gyapjú, bőr - Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások) - Kötött devizagazdálkodás

Magyarország gazdasága a két világháború között

2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása - Centripetális és centrifugális erők - Vélemények, értelmezések, magyarázatok: 1. kisállami szerkezet 2. átrendezés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek 3. Jóváhagyták a nagyhatalmak amit a kettős monarchia népei végrehajtottak - Gazdasági szempontból is felbontás, feldarabolás (dissolutio). Utal erre a békeszerződések szövege. Államutódlás szempontjából feldarabolásról, területi átadásról és önállósulásról van szó.

1918. október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben: - Csehszlovákia 1918. október 28. - Német-Ausztria (október 30) - Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása) - A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az „SzHSz állam” - Jugoszlávia 1929). - Kontinuitás - diszkontinuitás

3. Összeomlás és illeszkedési kísérletek (1) A katonák százezrei tértek haza Ellátási és termelés gondok Zavarok a közlekedésben Feketekereskedelem A földkérdésben a kormány halogató politikát folytatott A konszolidáció helyett az agrárpolitikában is zűrzavarok mutatkoztak Gazdasági és politikai csőd

3. Összeomlás és illeszkedési kísérletek (2) Szovjet-orosz orientáció Szocializálás Vásárló erő hiány Általános munkakötelezettség Az árutermelés megszűnt a közösség átvette a termelőeszközök feletti rendelkezés jogát Naturálgazdaságra való áttérés A pénzgazdálkodásról a terménykereskedelemre való áttérés Hiány, ideiglenes intézkedések

3. Összeomlás és illeszkedési kísérletek (3) A gazdasági viszonyok naturalizálódása Szocializált vállalatok A pénz eltűnése, a fizetés természetben A román megszállás okozta pénzérték- veszteséget közel 3 milliárd aranykoronára becsülték

4. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély 1920 4. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély 1920. június 4 - 14 részből álló szerződés: területi változások - Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben - Kisebbségvédelmi előírások - Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság - Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926 szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak.

4. Trianon gazdasági hatása (2) - Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését - Az egykori adósságállomány átvállalását - Szerződések érvényességét, jogfolytonosságát - Levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását - A magánszemélyek szerzett jogainak védelmét - Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat – döntőbírói tevékenység.

4. Trianon gazdasági hatása (3) - Vagyonvesztés - Terület és népesség drasztikus változása - Településszerkezet, infrastruktúra - Gazdasági ágazatok új helyzete - Népsűrűség - Városiasodás - Kereskedelem - piac - Nyersanyag - Vízrajz, földrajzi helyzet - Külkereskedelem új helyzete

5. Gazdasági stabilizáció (1) - Az infláció ellen: Hegedűs Lóránt - szanálási kísérlet belső erőforrásokra - 1921 ősze kudarc. Bankóprés - kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek - Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése - Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása

5. Gazdasági stabilizáció (2) - 307 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön - 1924 tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: 1927-28 - évi 5 milliós tételekben. - 1924 - az infláció utolsó szakasza - MNB - pénzkibocsátás joga - Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben? - Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése - Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei iránt

5. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya: 5. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya: 1923-24 - még deficit. 1924 június 26 a népszövetségi kölcsön folyósítása. A következő évben a háború óta először többlet - így marad a 20-as évek végéig (költségvetési megszorítások, növekvő adóbevételek, a kölcsön egyharmadát használták az államháztartás egyensúlyához. - Az új pénz bevezetése: 1927. január 1. 1 font = 27,8 pengő 1 dollár = 5,7 pengő 1 német márka = 1,4 pengő

5. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány: 5. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány: Sikeres stabilizáció - magánhitelek egész sora - 1929-ig a kormány, magáncégek 1,9 milliárd pengő hosszú, közép- és rövidlejáratú hitelt vettek fel. A háború előtti kölcsönökkel: 3,5 milliárd, 1931-re 4,3 milliárd. Az egy főre jutó adósság itt a legmagasabb 432 Svájci Frank.

5. Gazdasági stabilizáció (5) - A fizetési mérlegre súlyos nyomás: örökölt adósság, jóvátétel - 1927-ben külkereskedelmi mérleg 300 millió pengő összegű passzívumának emelkedése. A behozatal értéke 25,6%-kal emelkedett, a kivitel 8%-kal csökkent. - Mai szemmel az eladósodás nem volt olyan aggasztó. Egy - - 1931-ben készült kimutatás szerint Magyarország nettó adósságállománya 3,7 milliárd pengő volt, ez kb. 80%-a volt a 20-as évek átlagos nemzeti jövedelmének.

5. Gazdasági stabilizáció (6) Probléma: a hitelek (rövid lejáratú jelentős aránya) lejárati ideje éppen arra az időszakra esett, amikor a nemzetközi válság következtében Magyarország exportja jelentősen csökkent a mezőgazdasági árak zuhanása miatt.

6. Gazdasági szerkezet (1) - Az 1920-as földbirtokreform (a nagybirtok meghatározó maradt) - Egyenetlen birtokrendszer – mégis megindul a növekedés - Gyorsan nőtt a textilipar, a könnyűipar gyorsan fejlődő ágazatai: optikai ipar, faipar, papíripar, a gyógyszeripar. - Visszaesett, de még mindig meghatározó az élelmiszeripar, gyorsan fejlődő területe a konzervipar. - Nehézipar, bányászat – meghatározó veszteségek Trianon miatt. Bauxittermelés fordulópontot jelent. Fellendült a villamos energia termelés. A magyar gépgyártás megújhodása.

6. Gazdasági szerkezet (2) - A békeszerződés lehetőséget nyújtott 5 éven belül a korábbi vámközösség megtartására. A térségben mégis: protekcionista vámvédelem - Új vámrendszer kidolgozása 1925 január 1-én lépett életbe. 30%-os vámvédelem. Az utódállamok és Magyarország külkereskedelmi kapcsolatát az autarchia jellemezte. - 1928-ban nagyszabású iparfejlesztési törvény - A külkereskedelmi partnerek a régi nyomvonalon (Ausztria és Csehszlovákia) - A mezőgazdaság domináns szerepe maradt az összes kivitelben.

A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között 6 A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között 6. A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között (3) 1929-ben csak 10%-kal magasabb mint 1913-ban. 1933-ban a nemzeti jövedelem 55%-ra zuhant.1937-38-ban 78%-a (1929 = 100%). A NJ növekedési üteme nem érte el az 1,5%-ot (ezzel szemben a megelőző évtizedeké 3%-os volt).

6. A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között (4) - Lassú gazdasági fejlődés, de a gazdasági szerkezet nem marad változatlan. Nem tört meg az agrárlakosság túlsúlya, 1941-ben is még 49%, ipari foglalkoztatottak aránya 25%. - A NJ termelésében a mezőgazdaság részesedése két évtized alatt 42%-ról 37%-ra csökkent Az ipar részesedése 30%-ról 36%-ra nőtt.

7. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága. A 20 7. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága.A 20. század meghatározó fordulópontja. - Válságmagyarázatok: Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev. - Rendszerválság, átfogó megközelítés: - Mezőgazdasági depresszió - A világ aranykészletének szűkössége - Tőzsdespekuláció - Túltermelés - Gazdasági növekedésben a hosszú ciklus leszálló ágára esett - A háborút követő jóvátételi politika hatása

7. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2 7. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2. Ipari és agrárárak - agrárolló 3. Külső piacok összeszűkülése. Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer 1930 július, 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő ártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel.

7. A válság következményei (3) - Magyarországnak adósságszolgáltatás keretében kamatok és törlesztések céljára 1929-ben 300 millió pengőt kellett fizetni, ami az évi kivitelnek kereken 25%-a volt. - A transzfermoratórium 1931 július 17, 1931 augusztus 15-i rendeletek. Megtiltja a devizák szabad beszerzését és a pengő átváltását a Nemzeti Bank engedélye nélkül Belföldre szánt értékpapírok felülbélyegzése

7. A válság következményei (4) - Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása - Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése – klíringszámlák - Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés (I. (1933 július22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország, Olaszország, Ausztria.

8. Állami beavatkozás – A német befolyás (1) - Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar, alumíniumtermelés, közlekedési eszközök gyártása, szénhidrogénprogram - Titkos katonai megrendelések - Állami beavatkozás a mezőgazdaságba - Hjalmar Schacht Neuer Plan 1934 szeptember 22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás - ezt a német állam visszafizette Cserekereskedelem - klíringelszámolás rendszere (90%, 10% conto ordenario)

8. Német-magyar gazdasági kapcsolatok (2) Német klíringtartozások – Dél-Kelet-Európa 1936 vége 463 millió márka A német külkereskedelem átcsoportosulása Német tartozások Magyarországnak: 1941 326 millió, 1943 1 milliárd, 1944 2 milliárd pengő

9. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei (1) - Az ország hadiipari potenciáljának fejlesztése Válság háborús konjunktúrába való átnövése Ötéves beruházási program meghirdetése (1938. március 5 Győr) - 600 millió közvetlenül, 400 millió közvetett. A fedezetét 60%-ban egyszeri vagyonadóból, 40%-át pedig kölcsönből Módosítás 600-ról 800 millió pengőre növelik. 1939 február - döntés: az eredeti 5 év helyett 2 év alatt 1940 augusztus 1-ig befejezik

9. Hadiipari konjunktúra (2) - Beruházás és megrendelés 1938-39-ben 16 milliárd pengőt tett ki. - A győri program beindította a folyamatot, de messze túl is mutat azon. Gyáripari termelés háborús növekedése 1938 döntő fordulat népszövetség pénzügyi ellenőrzése megszűnt. - 1937 az államháztartás egyensúlyban volt. Sokkal rosszabb volt a helyzet az I. világháború előtt. Győri program befektetés is, Nemzeti Beruházási Kölcsönt vettek igénybe. - Egyszeri beruházási hozzájárulás

9. Hadiipari konjunktúra (3) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt 9. Hadiipari konjunktúra (3) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt Az állami szükségletek folyamatos kielégítése: állam adósságának folyamatos növekedése. A háború végén kereken 7 milliárd pengő, ebből 57% esett a I.Világháborúban való részvétel finanszírozására - Ugyanakkor a németeknek hitelek

9. Következmények (4) - 1940-ben rendelet mezőgazdasági termékek zárolásáról - 1941-ben elrendelték a fejadagokat, zsírbeszolgáltatás - A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer - A mezőgazdaságot megsegítő 10 éves 1942. évi egymilliárdos törvény. - Német szállítások, Repülőgépprogram, Árnövekedés - Nő a deficit - kölcsönök felvétele - Nő a bankjegyforgalom. A bankjegyszaporulat 42%-át a német adósság okozta.