1. Zounok. A város első évszázadai 6. osztály

A korai Árpád-kor: Szolnok várost 1075-ben említi először a garamszentbenedeki apátság alapítólevele.

Garamszentbenedek kolostora. Ma Szlovákiában van.

Feladat Szolnok könyvének 13. oldalán keresd meg annak az írásos forrásnak a jellemzőit, amelyben először említik Szolnok nevét! Mikor? Ki adta ki? Mi ez az írás? Milyen formában szerepel benne a név?

Megoldás 1075-ben I. Géza király adta ki a garamszentbenedeki bencés apátság alapítólevele Zounok

Honnan kapta a város a nevét? A 19. században a város nevét szláv eredetűnek tartották (a só szóval hozták kapcsolatba) Ennek cáfolata: a sószállítás  csak a 12. századtól jellemző Szolnok környékén szláv eredetű lakosság nyomát nem találták

Honnan kapta a város a nevét? Mai álláspont: Szolnok városának neve személynévi eredetű, névadó az 1046-ban vértanúhalált halt Szolnok ispán

Pogány Gábor Benő alkotása: Szolnok ispán szobra

Hol volt a város Árpád-kori központja? A Tisza – Zagyva szögében a honfoglalás előtt emelt földvár a városközpont Szolnok ispánsági és vármegyei székhely is volt (királyi birtokhoz tartozott, mert fontos átkelőhely) Várispánság: a várakhoz tartozó földek és ezek népe, feladatuk a katonai védelem Vármegye: összefüggő közigazgatási terület

A várjobbágyok A várjobbágyok jelentették az új hatalom támaszát. Nagyobb részük földműveléssel és állattartással foglalkozott. Ők adót is fizettek. Kisebb részük katona volt

Hogyan gyakorolja a király a hatalmat? a királyi udvar háza népével, katonai kíséretével leköltözik egy birtokrészre a beszedett adót fölélik ekkor gyakran törvénynapokat is tartottak

Kinek a feladatait soroltuk fel? A király törvényeit kihirdeti bíráskodik beszedi az adót háború esetén a várkatonaságot vezeti

Szolgálófalvak A várat a szükséges javakkal a szolgálófalvak látták el adó fejében azonos termékekkel. (18. o. utolsó bekezdés)

Olvasd le a 19. oldali térképről, hogy milyen szolgáló falvak voltak Szolnok környékén! ácsok faluja kovácsok faluja halászok faluja azoknak a halászoknak a faluja, akik az élő Tisza vízfolyásait, fokait gondozták és halászták fegyverkovácsok faluja molnárok faluja

Szolgálófalvak Ácsok faluja: Ácsi Kovácsok faluja: Kovácsi Halászok faluja: Halásztelek Azoknak a halászoknak a faluja, akik az élő Tisza vízfolyásait, fokait gondozták és halászták: Fokorú Fegyverkovácsok faluja: Fegyvernek Molnárok faluja: Örményes

Szolnok a só szállításának és elosztásának központja A só ebben a korban az egyik legfontosabb kereskedelmi cikk. Miért?

Mire használták a középkorban a sót? Élelmiszerek tartósítása? Állatok táplálása? Szépségápolás? Az állatbőrök kikészítése? Festékek előállítása? Az egyik állítás kilóg a sorból. Melyik nem igaz?

Megoldás A só felhasználása: élelmiszerek tartósítása, savanyítása, állatok táplálása, kézműipari nyersanyag (pl. a bőr kikészítéséhez, festékek előállításához használták)

Hogyan szállítják a sót? A szárazföldi szállítás a rossz utak miatt nehézkes Szolnok folyóparti elhelyezkedése és központi fekvése miatt a távolsági sókereskedés központja lett

Sóbányászat. Figyeld meg, hogyan termelik ki a sót!

A parajdi sóbánya napjainkban

A Szamoson úsztak a tutajok a Tiszáig, a Tiszán Szolnokig

A só útja a dési és máramarosi sóbányákból Szolnokig

Segít a következő vázlat: Kövessétek a térképen a sószállító tutajok útját! (20. oldal a könyvben) Segít a következő vázlat: Dés első királyaink idejétől fogva a sóbányászat központja. Mivel a vízi sószállítás a Szamoson és a Tiszán Szolnokig folyamatos volt, Dést és környékét a szolnoki ispán fennhatóság alá rendelték. Az 1200-as évek első évtizedeiben szabad királyi város lett, kiváltságokat kapott.

Szamos: az Árpádok korában szeszélyesen kanyargó folyó, amely a Szatmári-síkságon csendesedik meg. (Azóta szabályozták, mint a Tiszát) Déstől 2-300 km-es út után érték el a tutajok a Tiszát Gergelyiugornyánál. A Tiszán még 3-400 km-t tettek meg a sótömbökkel megrakott tutajok, míg Szolnokig értek.

Milyen lehetett a sószállítók élete? „Hatalmas szálfákból összekötözött tutajok úsztak el. A 70-80 méter hosszú, 15-20 méter széles tutajt elöl és hátul fehér ruhás emberek kormányozták, furcsa, messziszálló hangon kiabálták egymásnak a vezényszavakat. A tutaj közepén volt egy kicsiny, fából épített kunyhó. A fészerébe volt bekötve a kecske, a másik oldalra meg két aprócska ló, a szekér farához. Az asszonyok a kunyhó előtt bográcsban főztek, a gyerekek meg összevissza szaladoztak, ugrándoztak a szálfákon.”

Feladat A 26. oldal alapján mutassátok be, mi mindent adott a természet a Tisza-Zagyva környéki embereknek a folyószabályozások előtt!

Megoldás halat vadat tojást mézet vadgyümölcsöket fűszer- és gyógynövényeket

A Sóház utca falán angyal vigyázza az arra járókat