1. Milyen hosszú a kocsiszekrény /homlokfaltól homlokfalig/? a) A kocsiszekrény 30 méter hosszú. b) A kocsiszekrény 34 méter hosszú. c) A kocsiszekrény 26 méter hosszú.

2. Hogyan kell végrehajtani a vészmegállást? a) A vezérlőkapcsolót „VF” vészfék pozícióba kell kapcsolni, és a jobb oldali lábpedállal a sínféket működtetni a teljes megállásig. b) A műszerasztal jobb oldalán található „pótvészfék” ütőgomb működtetésével. c) A vezérlőkapcsolót „GYF” gyorsfék pozícióba kell kapcsolni, a jobb oldali lábpedállal a sínféket, és a műszerasztalon található „homokszóró” nyomógombot működtetni a teljes megállásig.

3. Milyen módon történik a vontatómotorok forgásirányának megváltoztatása? a) Az irányváltó kapcsolóval kiadott parancsnak megfelelően, a relék segítségével működtetett irányváltó hengerek végzik a szükséges átkapcsolást. b) Az irányváltó kapcsolóval kiadott parancsnak megfelelően, a járművezérlő által működtetett tirisztorok végzik a szükséges átkapcsolást. c) Az irányváltó kapcsolóval kiadott parancsnak megfelelően, a járművezérlő által működtetett kontaktorok végzik a szükséges átkapcsolást.

4. Mire szolgál az oszloppanelen található „REGISZTRÁLÁS” kapcsoló? a) A „REGISZTRÁLÁS KIIKTATVA” állásba a hajtásvezérlő csökkentett üzemmódban működik, és a szerelvény maximális sebességét 35 km/h-ra korlátozza. b) A „REGISZTRÁLÁS KIIKTATVA” állásba a járművezérlő csökkentett üzemmódban működik, így a szerelvényen utasok nem szállíthatók. c) A „REGISZTRÁLÁS KIIKTATVA” állásba a menetregisztráló az adatokat nem írja felül, csak tárolja.

5. A hálózati feszültség hiánya esetén a vezérlőkapcsolóval történő menetre kapcsoláskor felold-e a rögzítőfék? a) Igen, ha az ajtók zárt helyzetben vannak, és a műszerasztalon világít az ajtók zárt állapotáról tájékoztató zöld színű jelzéskép. b) Nem. c) Igen, ha a „szükségmenet” kapcsoló a 2-es „ÜZEM” állásból az 1-es „SZÜKSÉGMENET” állásba át van kapcsolva.

6. Milyen berendezések működnek vészfékezéskor? a) A vészfékezés során maximális erővel működik a villamosfék és a tárcsafékek, a sínfékek, valamint folyamatosan működik a homokszóró. b) A vészfékezés során maximális erővel működik a villamosfék és a tárcsafékek, a sínfékek, a rugóerőtárolós fékek, valamint folyamatosan működik a homokszóró. c) A vészfékezés során maximális erővel működik a villamosfék és a rugóerőtárolós fékek, valamint folyamatosan működik a homokszóró.

7. Hol helyezkedik el az áramszedő? a) A jármű tetején az „A”végi homlokfaltól kb.: 9 méterre. b) A jármű tetején az „A” végi homlokfaltól kb.: 14 méterre. c) A jármű tetején az „A” végi homlokfaltól kb.: 20 méterre.

8. Hol helyezkednek el a járművön a vontatómotorok? a) A jármű alvázára vannak felfüggesztve, hajtott forgóvázanként 2-2 vontatómotor. b) A jármű egyedi kialakítása miatt a két hajtott forgóvázba van beépítve 2-2 vontatómotor. c) A jármű egyedi kialakítása miatt minden forgóváz hajtott, és forgóvázanként 1-1 vontatómotor van beépítve.

9. Milyen elektromos kapcsolat van a hajtott forgóvázak vontatómotorjai között „menet”üzemben? a) Az azonos forgóvázhoz tartozó vontatómotorok állandóan sorba vannak kötve, és így egy-egy motorpárt alkotnak. A két motorpár egymással sorosan vagy párhuzamosan is kapcsolható. b) Az azonos forgóvázhoz tartozó vontatómotorok állandóan sorba vannak kötve és így egy-egy motorpárt alkotnak. A két motorpár egymástól függetlenül működtethető. c) Az azonos forgóvázhoz tartozó vontatómotorok állandóan párhuzamosan vannak kötve, és így egy-egy motorpárt alkotnak. A két motorpár szintén párhuzamosan van kötve.

10. A villamosfékezés során a felsővezeték hálózatba történő visszatáplálás nem lehetséges. Hogyan biztosítható a jármű további fékezése? a) A visszatápláló fékezést automatikusan felváltják az akkumulátorról működtetett tárcsafékek. b) A kimaradó fékhatást a járművezérlő automatikus sínfékezéssel pótolja. c) A járművezérlő automatikusan ellenállás fékezésre kapcsol át, amíg a visszatáplálás nem lesz újra megvalósítható.

11. Milyen módon valósul meg a vontatómotorok fordulatszámának szabályozása? a) Az egyenáramú szaggató tirisztorok segítségével biztosítja, a vontatómotorok menet-és féküzemének kapcsolását, valamint a motoráram szabályozását. b) A vezérlőkapcsolóval működtetett kontaktorok segítségével kapcsolja a motor és a generátor üzemet, valamint a motoráram szabályozásához szükséges előtét- ellenállásokat. c) A vezérlőkapcsolóval működtetett menet-fék hengerek segítségével kapcsolja a motor és a generátor üzemet, valamint az egyenáramú szaggató tirisztorok segítségével biztosítja a motoráram szabályozását.

12. Mely berendezés látja el a jármű fő felügyeleti és vezérlő feladatait? a) Ezt a funkciót 1-1 db – az „A” és „B” kocsirészben elhelyezett – járművezérlő berendezés tölti be. b) Ezt a funkciót a járművön elhelyezett 1 db. járművezérlő tölti be. c) Ezt a funkciót 1-1 db – az „A” és „B” kocsirészben elhelyezett – hajtásvezérlő berendezés tölti be.

13. Milyen érzékelhető állásai vannak a vezérlőkapcsolónak? a) Menetüzem kapcsolásakor két, míg féküzem kapcsolásakor négy érzékelhető állása van. A hetedik érzékelhető állás a nulla helyzete. b) Menetüzem kapcsolásakor két, míg féküzem kapcsolásakor három érzékelhető állása van. A hatodik érzékelhető állás a nulla helyzete. c) Csak féküzem kapcsolásakor van érzékelhető állása: a gyorsfék és a vészfék helyzet.

14. Mely esetekben következik be automatikusan a homokszórás? a) Menetüzemben kerék kipörgéskor, féküzemben kerékcsúszás esetén, továbbá vészfék és pótvészfék üzemben, ha v>2,5 km/h. b) Menetüzemben kerék kipörgéskor, féküzemben kerékcsúszás esetén, továbbá vészfék üzemben, ha v>2,5km/h. c) Csak vészfék üzemben jön létre automatikus homokszórás, ha v>2,5 km/h .

15. Mikor kapcsolható be a vezetőfülke világítása? a) Csak az irányváltó kapcsoló előre állásában. b) Csak az irányváltó kapcsoló előre illetve hátra állásában. c) Bármely vezetőfülkében, az irányváltó kapcsoló állásától függetlenül.

16. Milyen módon működtethető a váltóállító berendezés? a) A „váltót állít” nyomógomb megnyomásával a járművezérlő berendezés bekapcsolja a váltóállító ellenállást, hogy a váltóállításhoz szükséges hálózati áram létre jöjjön. A nyomógomb megnyomása után 5s ideig az ellenállás bekapcsolva marad. b) A „váltót állít” nyomógomb megnyomásával a járművezérlő berendezés bekapcsolja a váltóállító ellenállást, hogy a váltóállításhoz szükséges hálózati áram létre jöjjön. A nyomógomb megnyomása után 3s ideig az ellenállás bekapcsolva marad. c) A „váltót állít” nyomógomb megnyomásával a járművezérlő berendezés bekapcsolja a váltóállító ellenállást, hogy a váltóállításhoz szükséges hálózati áram létre jöjjön. A nyomógombot a váltóállítás bekövetkezéséig nyomva kell tartani, mert felengedése után az áramkör azonnal megszakad.

17. Hogyan értesül a járművezető arról, hogy a villamoson működésbe lépett a sínfék? a) Világít a műszerasztalon a sínfék működéséről tájékoztatást nyújtó sárga színű sínfékellenőrző lámpa. b) Világít a műszerasztalon a sínfék működéséről tájékoztatást nyújtó vörös színű sínfékellenőrző lámpa. c) A sínfék működéséről a járművezető nem kap külön tájékoztatást, csak a voltmérő segítségével tud tájékozódni a sínfék működéséről.

18. Melyik az a jelzéskép, amelynek menetközben üzemszerűen világítania kell a műszerasztalon található jelzőtáblán? a) A statikus átalakító működéséről tájékoztató sárga színű jelzéskép. b) Rugóerőtárolós fék feloldásáról tájékoztató sárga színű jelzéskép. c) Az ajtók zárt állapotáról tájékoztató zöld színű jelzéskép.

19. Milyen esetekben működtethető hatásosan az akkumulátor „KI” nyomógomb? a) Csak az irányváltó kapcsoló előre helyzetén. b) Csak az irányváltó kapcsoló előre vagy hátra helyzetén. c) Független az irányváltó kapcsoló helyzetétől.

20. Az áramszedő levezérlődése közben / lefelé mozgó áramszedő esetén/ kiadhatja-e a járművezető az áramszedő „FEL” parancsot? a) Igen b) Nem, meg kell várnia amíg az áramszedő eléri az alsó véghelyzetét és az áramszedő „LE” kapcsolóban már nem világít a jelzőlámpa. c) Igen, de ebben az esetben az áramszedő „FEL” kapcsolót legalább kétszer gyors egymásutánban kell működtetnie.

21. A „SELEJTEZÉS” kapcsolót 2-es „ÜZEM” állásból 1-es „SELEJTEZÉS” állásba kapcsoljuk az egyik vezetőfülkében. Mekkora értékre korlátozza a jármű végsebességét a másik kocsirész hajtásvezérlő berendezése? a) Maximum 15 km/h sebességre. b) Maximum 25 km/h sebességre. c) Maximum 35 km/h sebességre.

22. Mit jelent a visszatápláló fékezés? a) A generátor üzembe kapcsolt vontatómotorok által előállított elektromos energiát elektronikus eszközök segítségével visszajuttatjuk a felvevőképes felsővezeték hálózatba. b) A villamosfék áramával biztosítjuk az akkumulátor töltését. c) A villamosfék áramával biztosítjuk a jármű utasterének a fűtését a téli időszakban.

23. Mekkora fékezőerőnél a leghatékonyabb a visszatáplálás? a) A visszatáplálás a vészfékezéskor leghatékonyabb, mert ekkor éri el az előállított elektromos energia legnagyobb értékét. b) A visszatáplálás a gyorsfékezéskor leghatékonyabb, mert ekkor éri el az előállított elektromos energia legnagyobb értékét. c) A visszatáplálás a villamosfék 50% alatti fékezőereje mellett a leghatékonyabb, mert ekkor súrlódó fék nem működik, így a mozgási energia / a veszteségeket elhanyagolva / teljes egészében elektromos energiává alakul.

24. Hol található a vezetőfülkében az egyedi ajtónyitás beállításához szükséges kapcsoló? a) A vezetőfülke jobb oldali készülékszekrényében található kapcsolósoron. b) A műszerasztalon. c) Az oszloppanelen.

25. Vészfékezés során, mikor és meddig működnek a homokszórók? a) A homokszórók automatikusan működnek mindaddig, amíg a járművezető a vészfék helyzetben tartja a vezérkapcsolót. b) A homokszórók csak akkor működnek, ha a járművezető a műszerasztalon lévő „homokszóró” nyomógombot benyomva tartja. c) A homokszórók a jármű vészfékezése során automatikusan működnek kb. 2,5 km/h sebességig.

26. A jármű üzemi fékezésekor melyik forgóvázban lévő vasúti kerékpárokat fékezzük? a) Az üzemi fékezés során a villamosfék fékezőerejétől függetlenül, csak a hajtott forgóvázak vasúti kerékpárjait fékezzük. b) Az üzemi fékezés során a villamosfék fékezőerejétől függetlenül, a hajtott és a szabadonfutó forgóvázak vasúti kerékpárjait is fékezzük. c) Ha a villamosfék fékezőereje kisebb, mint 50 %, csak a hajtott forgóvázak, ha ennél erősebb, akkor a szabadonfutó forgóvázak vasúti kerékpárjait is fékezzük.

27. A jármű külső szemrevételezésekor mit kell ellenőriznie a járművezetőnek? a) A jármű oldalán elhelyezett létra rögzítettségét. b) A jármű „B” végén a szakadáskapcsoló épségét. c) A jármű „B” végén az elektromos csatlásfedél lehajtott állapotát.

28. Mit nevezünk helyettesítő fékezésnek? a) Üzemi fékezés közben a villamosfék kimaradásakor az adott hajtott forgóvázban a járművezérlő által bekapcsolt sínfékezést. b) Üzemi fékezés közben a villamosfék kimaradásakor az adott hajtott forgóvázban és a mellette elhelyezkedő szabadonfutó forgóvázban a járművezérlő által bekapcsolt sínfékezést. c) Üzemi fékezés közben a villamosfék kimaradásakor az adott hajtott forgóvázban a járművezérlő által bekapcsolt rögzítőfékezést.

29. A szabadonfutó forgóvázakban elhelyezett tárcsafékeket működtető szolenoid fékek milyen módon vannak táplálva? a) Az üzemi fékezés közben, ha a villamosfék fékezőereje 50 % alatti, a tárcsaféket működtető szolenoid féket az akkumulátor áramával, 50 % feletti érték esetén pedig, a villamosfék áramával tápláljuk. b) Az üzemi fékezés közben, ha a villamosfék fékezőereje 50 %-80 % közötti a tárcsaféket működtető szolenoid féket az akkumulátor áramával, 80 % feletti érték esetén a villamosfék áramával tápláljuk. 50 % alatti fékezőerő esetén a tárcsafék nem jön működésbe. c) Az üzemi fékezés közben, ha a villamosfék fékezőereje 50 % feletti a tárcsaféket működtető szolenoid féket az akkumulátor áramával tápláljuk

30. Az utastéri vészfékkapcsoló működtetése esetén milyen fékberendezések lépnek működésbe? a) A jármű túlfékezettségének elkerülése érdekében megszakad a villamosfék áramköre, csak a sínfék és a rugóerőtárolós fék lép működésbe. b) A jármű túlfékezettségének elkerülése érdekében megszakad a villamosfék áramköre, működésbe lép a rugóerőtárolós fék, a tárcsafék és a sínfék. c) Az utastéri vészfékkapcsoló működtetése esetén vészfék üzem jön létre, azaz maximális erejű villamosfék, a tárcsafék és a sínfék lép működésbe.

31. Hogyan állítja be a vontatómotorokra jutó feszültséget az egyenáramú szaggató berendezés? a) Az egyenáramú szaggató berendezés a vezérlőkapcsoló alapjelével arányos feszültséget kapcsol a vontatómotorokra, a többi előtét-ellenállásokon keresztül hővé alakulva a szabadba távozik. b) Az egyenáramú szaggató berendezés a vontatómotorokra jutó feszültséget a tirisztor be- és kikapcsolási időarányának változtatásával állítja be. A tirisztor vezérlése a vezérlőkapcsoló alapjelének megfelelően történik. c) Az egyenáramú szaggató berendezés az irányváltó kapcsoló előre vagy hátra állásában kapcsol be, és a vontatómotorokra a vezérlőkapcsoló menetre történő elmozdítása által juttatja a beállított értékhez tartozó feszültséget.

32. Mely esetben lép működésbe a sínfék automatikusan? a) Kerékcsúszás esetén „gyorsfék” pozícióban, az adott forgóvázban található sínfékek automatikusan működésbe lépnek. b) Kerékcsúszás esetén üzemi fék pozícióban a hajtott forgóvázakban található sínfékek automatikusan működésbe lépnek. c) Üzemi fék pozícióban, ha a villamosfék fékezőereje 50 % feletti, akkor kerékcsúszás esetén az adott hajtott forgóvázban található sínfékek automatikusan működésbe lépnek.

33. Mi tájékoztatja a járművezetőt a csúszás- és perdülésvédelmi berendezés működésbe lépéséről? a) A műszerasztalon található csúszás- és perdülésvédelmi berendezés sárga fényű ellenőrző lámpája világít. b) Megszólal a csúszás-és perdülésvédelmi berendezés folyamatos hangjelzése és a műszerasztalon található csúszás- és perdülésvédelmi berendezés sárga fényű ellenőrző lámpája világít. c) Megszólal a csúszás-és perdülésvédelmi berendezés szaggatott hangjelzése.

34. Mi a vontatómotorok által megvalósított villamosfék alapvető vezérlési elve? a) Az ellenállás fékezés. A visszatápláló fékezés csak akkor kapcsolódik be, ha a hálózat képes fogadni a visszatáplált energiát. b) A visszatápláló fékezés. Az ellenállás fékezés csak akkor kapcsolódik be, ha a hálózat a visszatáplált energiát nem képes fogadni. c) Üzemi fékezéskor a visszatápláló fékezés, gyors-és vészfékezéskor az ellenállás fékezés.

35. Mi az irányváltó kapcsoló feladata? a) A haladási irány meghatározása. b) A haladási irány meghatározása és a szaggató berendezés bekapcsolása. c) A haladási irány meghatározása és a jármű üzembe helyezésekor vezetőfülkében lévő kapcsolók hatásossá tétele.

36. Milyen kezelőszervek találhatók a vezetőasztal alatti lábtartón? a) Jobb oldalon a motoros pályacsengőt működtető taposógomb, baloldalon a sínféket működtető pedál. b) Baloldalon a motoros pályacsengőt működtető taposógomb, és a lábtartó közepén elhelyezett sínféket működtető pedál. c) Baloldalon a homokszórót működtető taposó gomb, középen a sínféket működtető pedál, jobb oldalon pedig a motoros pályacsengőt működtető taposógomb.

37. Mire szolgál a kulcsos biztonsági zár? a) Az irányváltó kapcsolót „nulla” állásában mechanikusan és elektromosan reteszeli. b) Az irányváltó kapcsolót „nulla” állásában elektromosan reteszeli. c) Az irányváltó kapcsolót „nulla” állásában mechanikusan reteszeli.

38. Hogyan működik a homokszóró berendezés? a) A homokszóró berendezést működtető nyomógomb nyomva tartásának ideje alatt, a berendezés folyamatosan szórja a homokot a sínkoronára. b) A homokszóró berendezést működtető nyomógomb nyomva tartásának ideje alatt, a berendezés szakaszosan szórja a homokot a sínkoronára. c) A homokszóró berendezés csak automatikus üzemű, nincs külön kezelőszerve.

39. Mi az ajtó oldalválasztó kapcsoló feladata? a) Az üzembe helyezett vezetőfülkében a kapcsolóval meghatározható az a járműoldal, ahol az ajtó nyitás-zárás történni fog. b) Az üzembe helyezett vezetőfülkében a kapcsolóval meghatározható az a járműoldal, ahol az ajtó nyitás-zárás történni fog. A kapcsoló zöld lámpája világít, ha érkezett az utasoktól leszállási szándékjelzés. c) Az üzembe helyezett vezetőfülkében a kapcsolóval meghatározható az a járműoldal, ahol az ajtó nyitás-zárás történni fog. A kapcsoló középső állásában mindkét oldalon egyszerre történhet az ajtó nyitás-zárás.

40. A pótvészfék ütőgombbal végrehajtott pótvészfékezést hogyan tudja oldani a jármű vezetője? a) Az ütőgomb a működtetés után reteszelődik, feloldása a gomb tetején lévő nyíl irányába való elforgatással történhet. b) Az ütőgomb működtetése után a pótvészféket csak az irányváltókapcsoló „nullába” történő állításával lehet oldani. c) Az ütőgomb működtetése után a pótvészfékezést csak a szükségüzem kapcsoló „nullába” történő kapcsolásával lehet oldani.

41. Mire szolgál az oszloppanelen elhelyezett szükségüzem kapcsoló? a) Valamely ajtó meghibásodása esetén a kapcsolóval szükségüzemet kell beállítani. A jármű sebességét ilyen esetben 15 km/h-ra korlátozza a járművezérlő berendezés. b) Vezérlőkapcsoló, alapjeladó, vagy a vezetetett kocsirész járművezérlő berendezésének a hibája esetén lehet a kapcsolóval szükségüzemet beállítani. Ilyenkor a működőképes járművezérlő berendezés a jármű sebességét kb. 15 km/h-ra korlátozza. A kapcsoló működtetésével nyitott ajtóval is közlekedhet a jármű. c) Hajtásegységben fellépő hiba esetén kell a kapcsolóval szükségüzemet beállítani. Ilyenkor a járművezérlő berendezés a jármű sebességét kb. 15 km/h-ra korlátozza.

42. Milyen módon lehet a járművön egy hibás ajtót leselejtezni? a) Az ajtóvezérlő berendezésen lévő selejtező kapcsolóval az adott ajtó működése letiltható. b) A meghibásodott ajtó a vezetőfülkében, a jobb oldali készülékszekrényben található, az adott ajtóhoz tartozó kisautomatával selejtezhető. c) Az ajtó mellett, a jobb oldalon található ajtóselejtező kapcsoló segítségével.

43. Mikor lép működésbe a rugóerőtárolós fék üzemszerű fékezés esetén? a) Ha a jármű sebessége 8 km/h alá esik, a generátoros fék hatástalanná válik. Ekkor lép működésbe a rugóerőtárolós fék, mely a járművet megállítja, és álló helyzetben rögzítve tartja. b) Ha a jármű sebessége 5 km/h alá esik, a generátoros fék hatástalanná válik. Ekkor lép működésbe a rugóerőtárolós fék, mely a járművet megállítja, és álló helyzetben rögzítve tartja. c) Ha a jármű sebessége 5 km/h alá esik, a hajtott forgóvázak generátoros fékezése hatástalanná válik. Ezért a jármű megállító fékezését a tárcsafék veszi át, amely megállítja a járművet. Ekkor lép működésbe a rugóerőtárolós fék, amely álló helyzetben rögzítve tartja a járművet.

44. Mi történik üzemi fékezés közben, a villamos fék kimaradásakor? a) A járművezérlő berendezés az adott hajtott forgóvázban és a mellette lévő szabadonfutó forgóvázban sínfékek bekapcsolásával helyettesítő fékezést vezérel. b) A járművezérlő berendezés az adott hajtott forgóvázban és a mellette lévő szabadonfutó forgóvázban rögzítőfékek bekapcsolásával helyettesítő fékezést vezérel. c) A járművezérlő berendezés az összes forgóvázban a sínfékek bekapcsolásával helyettesítő fékezést vezérel.

45. Hogyan kell a járművet üzembe helyezni? a) Az akkumulátor főkapcsoló bekapcsolása után az áramszedőt fel kell vezérelni. Ezután következik a reteszkulcs elfordítása, irányváltó kapcsoló segítségével a haladási irány meghatározása. Végül be kell kapcsolni a főkapcsolót. b) Az akkumulátor főkapcsoló bekapcsolása után az irányváltó kapcsolóval meg kell határozni a haladási irányt, miután a reteszkulcsot elfordítottuk. Az áramszedő felvezérlése után a főkapcsoló bekapcsolható. c) A reteszkulcs elfordítása után ki kell választani a haladási irányt – az irányváltó kapcsolóval kell üzembe helyezni a vezetőfülkét – majd be kell kapcsolni az akkumulátor főkapcsolót, fel kell vezérelni az áramszedőt és be kell kapcsolni a főkapcsolót.

46. Milyen módon lehet hajtáscsoportot /motorpárt/ selejtezni ? a) Az oszloppanelen elhelyezett szükségüzem kapcsolóval. b) A jobb oldali készülékszekrényben elhelyezett hajtásvezérlést selejtező kapcsolóval. c) Az oszloppanelen elhelyezett selejtező kapcsolóval.

47. Mi a járművezető teendője, ha menet közben hajtásvezérlő hibát észlel? a) A járművön a hiba észlelésekor azonnal szükségüzemet kell kapcsolni, majd néhány másodperc után a kapcsolót vissza kell állítani alaphelyzetbe. Ha a hiba nem szűnik meg, a selejtező kapcsolóval le kell selejtezni az adott hajtáscsoportot. b) A járművet meg kell állítani, az irányváltó kapcsolót nulla állásba kell helyezni és szükségüzemet kell kapcsolni. Néhány másodperc után a kapcsolót vissza kell állítani alaphelyzetbe és irányadás után az akkumulátor főkapcsolót be kell kapcsolni. Ezután a jármű ismét indítható a jármű. c) A járművet meg kell állítani, az irányváltó kapcsolót nulla állásba kell helyezni és szükségüzemet kell kapcsolni. Néhány másodperc után a kapcsolót vissza kell állítani alaphelyzetbe és irányadás után, ha szükséges /Ansaldo/ a főkapcsolót vissza kell kapcsolni. Ezután a jármű újra elindítható.

48. Válassza ki a helyes állítást! a) A vezérlőkapcsolóval üzemi fékezés esetén folyamatosan lehet vezérelni a villamosfék erejét. A tárcsás fékek fékezőereje mindvégig állandó. b) A vezérlőkapcsolóval üzemi fékezés esetén folyamatosan lehet vezérelni a villamosfék erejét, a tárcsás fékek fékezőerejét pedig két fokozatban. c) A vezérlőkapcsolóval üzemi fékezés esetén folyamatosan lehet vezérelni a villamosfék erejét. A tárcsás fékek fékezőereje a villamos fék áramától függ.

49. Válassza ki a helyes állítást! a) Az ajtózárás nyomógomb lenyomásakor jelet ad az ajtóvezérlő berendezésnek az indulás jelzés működtetésére, felengedéskor pedig az ajtók zárására. b) Az ajtózárás nyomógomb lenyomásakor jelet ad az ajtóvezérlő berendezésnek az indulás jelzés működtetésére, és az ajtók zárására. Ismételt lenyomásakor az ajtók záródása késleltethető. c) Az ajtózárás nyomógomb lenyomásakor jelet ad az ajtóvezérlő berendezésnek az indulás jelzés működtetésére, és az ajtók zárására. Az ajtók záródása nem késleltethető.

50. Van-e különbség a jármű működésében, illetve a hiba elhárításában akkor, ha a hajtásvezérlő hibajelző lámpa szaggatottan, vagy folyamatosan világít? a) Nincs különbség sem a jármű működésében, sem a hiba elhárításában. b) A működésben nincs különbség. A hiba elhárításában annyi a különbség, hogyha a jelzőlámpa szaggatottan világít, elegendő az irányváltó kapcsolót nulla állásba helyezni, míg ha folyamatosan világít, akkor szükségüzemet is kell kapcsolni az irányváltókapcsoló nulla helyzetében. c) A hiba elhárításában nincs különbség. Ha folyamatosan világít a hibajelző lámpa, az utastéri ajtók nem nyithatók csak a hiba elhárítása után.

51. Milyen folyamatok játszódnak le szerelvény szakadás esetén? (Csatolt KCSV7) a) Szerelvény szakadás esetén a csatolt járművön a dobfék és a sínfék lép működésbe, míg a vezérlő járművön, a járművezérlő szirénával a jelzőtábla villogó jelzésével figyelmezteti a járművezetőt. b) Szerelvény szakadás esetén a csatolt járművön a dobfék és a sínfék lép működésbe, míg a vezérlő járművön, a sínfék lép egyedül működésbe. c) Szerelvény szakadás esetén, mind a vezérlő, mind a leszakadt járművön létre jön a pótvészfékezés.

52. Mi a teendője a járművezetőnek, ha az egyik kocsi áramszedőjével megállt a szakaszigetelő alatt? (Csatolt KCSV7) a) A szakaszigetelő alatt álló jármű áramszedőjét le kell vezérelni, a rögzítő fékeket fel kell oldani, majd a jármű indítható. b) Nincs külön teendője, mert a jármű indítható bármelyik szedővel is állt meg a szakaszigetelő alatt. c) Ha a vezérlő jármű áramszedője van a szakaszszigetelő alatt indítható a jármű, ha a csatolt jármű áll a szakaszszigetelő alatt, csak járműselejtezés után indítható a jármű.

53. Az utastéri vészfékkapcsoló működtetésekor milyen folyamatok játszódnak le? (Csatolt KCSV7) a) Automatikus fékezés nem jön létre,a járművezetőt az akusztikus jelzőkészülék kéthangú sziréna hangjelzéssel tájékoztatja az utasok által kiváltott vészfékezésről. b) Automatikus fékezés nem jön létre, szól a vészcsengő, a járművezető feladata a jármű megállítása. c) Ha az utasok az utastéri vészfékkapcsolót működtetik, a jármű vészfékezéssel megáll. A járművezetőt az akusztikus jelzőkészülék kéthangú sziréna hangjelzéssel, tájékoztatja az utasok által kiváltott vészfékezésről.

54. Melyek a vezetőfülke oszloppaneljén elhelyezett kapcsolók? (Csatolt KCSV7) a) Selejtezés kapcsoló, Szükségmenet kapcsoló, Regisztráló kiiktató kapcsoló, Vezetőfülke fűtés- szellőzés kapcsoló. b) Selejtezés kapcsoló, Szükségmenet kapcsoló, Világítás kapcsoló. c) Utas tájékoztató kapcsoló, Menetregisztráló kapcsoló, Fűtés kapcsoló.

A gyakorlás véget ért!

Helytelen válasz!