A kvantummechanika úttörői A kvantummechanika a Max Planck kvantumelméletére alapuló tudományág. Lényege, hogy a minket körülvevő világot apró kvantumok sokaságaként értelmezi, melyek világában a véletlenszerűség uralkodik. Nézzük meg, miként nyerte el mai formáját ezen rejtélyes tudományág!
Max Planck (1858-1947) Német fizikus Ő feltételezte először az energia kvantumtermészetét 1918-ban Nobel-díjjal jutalmazták
Albert Einstein (1879-1955) A fényelektromos jelenséget Planck elmélete alapján értelmezte Ebből rájött, hogy a részecskéknek van hullámtermészetük is Később feltételezte, hogy az anyag és az energia egyenértékű, egymásba alakíthatók Eleinte segített az elmélet fejlesztésében, Heisenberg elméletei után viszont támadta azt Később kidolgozta az általános- és speciális relativitáselméleteket Munkáiért 1921-ben Nobel-díjat kapott
Niels Bohr (1885-1962) Rájött, hogy az atomokban az elektronok pályaenergiái kvantáltak Létrehozta a kvantummechanika koppenhágai értelmezését Eszerint egy megfigyelés nagyban befolyásolja a megfigyelt eredményt Einstein rendszeresen próbálta cáfolni elméletét, ám egyszer sem járt sikerrel Kidolgozta a komplementaritás fizikáját Munkásságáért 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott
1933-ban Nobel-díjjal jutalmazták Erwin Schrödinger (1887-1961) Osztrák fizikus Einstein munkáit használva átértelmezte a kvantummechanikát: a részecskékről feltételezte, hogy hullámtermészetük is van Ez alapján a kvantumelméletet viszonylag egyszerű hullámfüggvényekkel írta le 1933-ban Nobel-díjjal jutalmazták
Werner Heisenberg (1901-1975) 1925-ben dolgozta ki a mátrixmechanikát 1927-ben dolgozta ki a határozatlansági relációt. Eszerint egy részecske két tulajdonságát nem lehet egyszerre meghatározni, mert minél inkább az egyikre figyelünk, annál kevésbé tudunk a másikra. Elméletével két táborra osztotta a kor nagy fizikusait: volt, aki őt támogatta, volt, aki továbbra is a Schrödinger-féle értelmezéssel értett egyet 1932-ben fizikai Nobel-díjat kapott
Mai formáját az 1990-es évek közepén nyerte el Az elméleten később apró változtatások estek, de igazi forradalom nem történt Az 1960-as években volt kisebb változás, amikor az elméletet a forradalmi húrelméletekkel kellett „összeegyeztetni” Mai formáját az 1990-es évek közepén nyerte el
A kvantummechanika alkalmazásai A kvantummechanikát a legtöbben egy elvont tudományágnak tartják. Ez nem igaz. Nélküle nemhogy mai kényelmes életünk lenne lehetetlen, de rengeteg egészségügyi ellátás sem létezne.
Egészségügyi alkalmazása Egy kvantumeffektuson, az alagútjelenségen alapul korunk leghatékonyabb daganat kiszűrő gépe, az MR (mágneses rezonancia tomográf). Ezen gép segítségével szinte kockázatmentesen, és teljes bizonyossággal szűrik ki a daganatos betegségeket. Az agyműködés zavarainak kiszűrésére szolgál a PET (pozitron emissziós tomográf). Ez szintén egy kvantumeffektuson, a részecske-antirészecske párok kölcsönhatásakor megfigyelhető gamma-sugárzás kibocsátáson alapul.
Elektronikai alkalmazás A mai számítógépek mindegyike több millió apró tranzisztort tartalmaz. Ezek legyártása lehetetlen lenne az úgynevezett pásztázó alagútmikroszkóp nélkül, mely szintén az alagúteffektuson alapul.
A jövő vasútjai A kvantummechanika adott magyarázatot a szupravezetésre. A szupravezető anyagok az elektromos áramot ellenállás nélkül vezetik. Ha erős mágnesek felett egy szupravezető anyagokból épített aljú vonat közlekedne, akkor mozgását csak a levegő közegellenállása akadályozná! Néhány kísérleti vonal már épült Japánban.
Köszönöm, hogy megnézted ezt a videót. Javaslom, nézd meg este is Köszönöm, hogy megnézted ezt a videót! Javaslom, nézd meg este is! Az ember fáradtan könnyebben elalszik!