Wolfgang pauli. -Osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. -Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült.

Az előadások a következő témára: "Wolfgang pauli. -Osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. -Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült."— Előadás másolata:

1 Wolfgang pauli

2 -Osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. -Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült értelmezni. -kvantummechanikai eredmények

3 Élete Bécsben született 1900. április 25-én. a bécsi Döblinger Gimnáziumba járt  kitüntetés Sommerfeld felkérte Paulit, hogy ismertetőt írjon a relativitáselméletről a Matematikai tudományok enciklopédiája című német enciklopédia számára. Einstein elismerte

4 Munkássága -1923 és 1928 között a Hamburgi Egyetem tanáraként közreműködött a kvantummechanika modern elméletének fejlesztésében. -Iskolákat, egyetemeket váltva tanított, kutatott. -Ausztria bekebelezése után érezte, hogy külföldre kell menekülnie a háború elől, így 1940-ben az USA-ba emigrált. 1945 után visszatért szülőföldjére, majd 1958. december 15-én Svájcban halt meg.

5 Pauli rengeteg fontos dologgal járult hozzá a fizikához, különösen a kvantummechanikához. 1924-ben Pauli egy új kvantumos szabadsági fokot javasolt, hogy feloldja a kvantummechanika előrejelzései és a megfigyelt molekulaspektrumok közötti ellentmondást.

6 Megalkotta a Pauli-féle kizárási elvet, amely azt állítja, hogy két elektron nem lehet ugyanabban a kvantumállapotban. 1926-ban nemsokkal azután, hogy Heisenberg közzétette a kvantummechanika mátrixelméletét, Pauli felhasználta a hidrogén- atom spektrumának meghatározására.

7 1927-ben bevezette a Pauli-mátrixokat, mint a spin-operátorok bázisát, ezzel megalkotva a spin nemrelativisztikus elméletét. 1930-ban feltételezett egy eddig meg nem figyelt semleges, tömeg nélküli részecskét, hogy a béta-bomlás folytonos energiaspektrumát megmagyarázza.