Fertőző betegségek mozgató erői és a fertőző betegségek kontrollja

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A betegségek globális súlya
Advertisements

A klímaváltozás hatása az egészségre
HEPATITIS, MINT KOCKÁZATI TÉNYEZŐ A DROGHASZNÁLÓK KÖRÉBEN
A fertőzések megelőzése
2014. ÁPRILIS UTOLSÓ HETE AZ IMMUNIZÁCIÓ VILÁGHETE „ Ön mennyire naprakész ? ’’ Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra.
AIDS.
TÜDŐGYULLADÁS - PNEUMONIA
A hepatitisz C ellátásának változásai:
Malignus Lymphomák Molnár Zsuzsa O.O.I..
Emésztőszervi betegségek
Készítette: Frankó Ádám Prog. Info, 14.csop.
A védekezés.
Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
AIDS Acquired ImmunoDeficiency Syndrome (Szerzett Immunhiányos Tünetegyüttes)
Vírusok Kanyaró Mumpsz Rubeola.
Nemi úton terjedő betegségek
A HACCP rendszer alapelvei
Világjárványok az emberiség történelmében
AIDS Világnap: december 01..
Need 1 A HACCP rendszer szükségessége. need 2 Az elmúlt 30 évben a HACCP rendszer egyetemesen elfogadott módszerré nőtte ki magát az élelmiszer-biztonság.
A nyersanyagban rejlő veszélyek
Védőoltások.
Az emberiség életében Készítette: Árvay Brigitta
Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból
Fertőző betegségekkel
ENTERITIS ACUTA FOLYADÉK-ELEKTROLIT TERÁPIA
Immunológiai alapfogalmak Járványtani alapismeretek
Forrás: Dr. Sveiczer Ákos Egészségügyi mikrobiológia jegyzete
Hepatitis-A,-B és -C vírusok
Készítette: Leidecker Orsolya
Forró Tünde Immunizálás Forró Tünde
Milyen a magyar egészségadatok minősége?
A vírusok törzse.
Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi vonatkozások
Légzőszervi betegségek elleni védekezés
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
Védőoltás veleszületett immundefektus esetén
„Ez velünk nem fordulhat elő!”
Egészségügyi alapismeretek
Vírusok.
Bakteriális megbetegedések
felfedezése Kialakulása, tünetei, megelőzése
Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév
Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév,
Ebola [Ebola vérzéses láz]. Előfordulása Általános tudnivalók  1976  Yumbuku, Kongó  90%  Gyümölcsevő denevér  Nincs ellenszer.
BAKTERIÁLIS SZENNYEZÉS
HARC A VÍRUSOK ELLEN, A VÉDŐOLTÁSOK FEJLESZTÉSE LABORATÓRIUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Szekeres Zsófi.
Fertőző betegségek mozgató erői és a fertőző betegségek kontrollja
Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ National Center for Epidemiology, Budapest, Hungary Új veszélyek - régi félelmek járványügyi „biztonság” Dr.
Azok, akik nem is élnek de sokszorozódnak
7. lecke Az ember és az egysejtűek. Baktériumok  Kórokozó baktériumok -viszonylag kevés faj - paraziták - paraziták károsítják a gazdaszervezetet: károsítják.
A HIV ÉS AZ AIDS. A.I.D.S. = Acquired Immune Deficiency Syndrome = Szerzett immunhiányos tünetegyüttes. HIV = humán immunhiány vírus Fertőzés következtében.
Dr. Maszárovics Zoltán, Eger A morbilli szövődményei.
Élelmiszer eredetű megbetegedések jelentősége, gyakorisága Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária főigazgató.
Vakcinák. Edward Jenner Fekete himlő Tehén himlő Fekete himlő Tehén himlő
Nemi Betegségek.
- A WHO szerint a leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
Fontosabb fertőző betegségek a gyermekközösségekben
„A vakcinológia régen és most.
Dél-Alföldi Régió járványügyi helyzete,
Veszettségre gyanús sérülések előfordulása a Dél-alföldi régióban
SALMONELLA Gr - pálcák, csillók, bifázisos, H1 és H2 antigének
A nemi betegségek napjainkban
ESCHERICHIA COLI Enterobacteriaceae család, Escherichia genus
Nemi betegségek.
Miben különbözik a természetes fertőzést követő immunitás az oltóanyag által kiváltott védettségtől? Timár László 19. ORSZÁGOS VÉDŐOLTÁSI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM.
Brachmann Krisztina Országos Epidemiológiai Központ
RÉSZLETES JÁRVÁNYTAN.
Immunitás és védőoltás. A védőoltás A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény.
Dr. Palya Vilmos - Dr. Benyeda János
Előadás másolata:

Fertőző betegségek mozgató erői és a fertőző betegségek kontrollja

Fertőzőbetegségek általános járványtana Fertőző betegségek járványtana fejlődése XVIII-XIX század WHO 1996- 17 millió haláleset Hamis biztonságérzet Törvényi szabályozás

Bejelentett heveny fertőző betegségek okozta halálozások Magyarországon 1955, 1975, 1995 Betegég 1955 1975 1995 Typhus abdominalis 30 2 - Salmonellosis 12 8 Shigellosis 156 4 Hepatitis infectiosa 152 129 13 AIDS Diphteria 27 1 Scarlatina 20 Meningitis epidemica 41 7 Tetenus 162 49 11 Enchephalitis infectiosis 3 Malaria Üres: nincs adat;”–” nem volt megbetegedés

Bejelentett heveny fertőző megbetegedések Magyarországon 1955, 1975, 1995 Betegség 1955 1975 199 Typhus abdominalis 909 63 - Salmonellosis 5661 22 474 Shigellosis 12 306 10 478 1354 Hepatitis infectiosa 15 583 6067 1661 AIDS 31 Pertussis 9626 59 3 Scarlatina 14 497 10 159 6703 Morbilli 50 053 638 4 Rubeola 16 360 288 Parotis epidemica 38 936 558 Mononucleosis infectiosa 522 851 Meningitis serosa 1194 362 102 Tetanus 371 69 14 Tularemia 28 107 131 Toxoplasmosis 38 195

Fertőző betegségek okozta halálozások a Föld lakosságának körében 1995-ben (EVSZ adatok) A betegség neve A halálozások száma Heveny alsó légúti fertőzés 4,4 millió emer, eből 4 millió gyermek Hasmenéses betegségek 3,1 millió ember, többsége gyermek Tuberculosis 3,1 millió ember, többsége felnőtt Malaria 2,1 millió ember, ebből 1 millió gyermek Hepatitis B 1,1 millió ember HIV/AIDS 1 millió ember Kanyaró 1 millió gyermek Tetanus neonatorum 460 ezer csecsemő Pertussis 355 ezer gyermek Parazitás bélbetegségek 135 ezer ember

A fertőző betegségekben megbetegedettek száma a Föld lakosságának körében 1995-ben (EVSZ adatai) A betegség neve Megbetegedések száma Hasmenéses betegségek 4,0 milliárd eset Tuberculosis 8,9 milliárd új eset, 1,9 milliárd fertőzött Parazitás bélfertőzések 1,9 milliárd Malaria 500 millió eset Hepatitis 350 millió Hepatitis B; 100 millió Hepatitis C Heveny alsó légúti fertőzések 395 millió eset Szexuális úton terjedő betegségek 330 millió eset Kanyaró 42 millió eset Pertussis 40 millió eset Meningitis purulenta 35 millió eset

Újonnan felfedezett kórokozók 1973-tól 1995-ig Év Kórokozó Kórkép 1973 Rotavírus Csecsemőkori hasmenés 1976 Cryptosporidium parvum Heveny és idült hasmenés 1977 Hantaam-vírus Renalis szindrómával járó haemorrhagiás láz Ebola-vírus Haemorrhagiás láz Campylobacter jejuni Gastroenteritis 1980 HTLV-1 T-sejtes leukémia 1982 E.Coli 0157-H7 Véres hasmenés HTLV-2 Hajas sejtes leukémia 1983 Helicobacter pylori Ulcus ventriculi et duodeni, gyomorrák HIV HIV/AIDS betegség 1988 Hepatitis –E vírus Hepatitis Humán herpes vírus 6 Láz, kiütés 1989 Hepatitis-C vírus Hepatitis, májrák 1991 Guanarito-vírus Venezuelai haemorrhagias láz 1992 Vibrio cholerae 0139 cholera 1994 Sabia vírus Brazil haemorrhagias láz 1995 Human herpesvírus Kaposi-sarcoma

Fertőző betegségek előfordulási módjai Sporadikusnak nevezzük a fertőzést, ha térben és időben elszórtan jelentkeznek. Endémiás , ha egy meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elő. Epidémiás (járvány), ha a fertőző betegségeben megbetegedettek száma egy adott területen és időpontban meghaladja a több évi átlagot. (v. egy adott időpontban legalább két, bizonyítottan összefüggő eset) Pandémia, ha a járvány több országra, földrészre, vagy akár az egész Földre terjed ki.

Járványok mozgató erői Elsődleges mozgatóerők: 1. forrás 2. átvitel lehetősége 3. érzékenység Másodlagos mozgatóerők: befolyásolják 1. gyakoriságot 2. súlyosságot 3. tartam 4. kiterjedés földrajzi/társadalmi faktorok

1. Forrás Szervezet (humán/állat); ágens túlél, szaporodik 1. Inkubációs szak (fertőződéstől a tünetekig) elmaradó intézkedések; cholera, influenza, rubeola 2. Beteg tipikus tünet → gyors dg. → beavatkozás atípusos kép → késői dg. → késői beavatkozás; (shigellosis, cholera, hastífusz) 3. Recovalescens (tünetek lezajlása utáni szak) (diphteria) 4. Hordozó – regisztráció (Salmonella typhi, Typhoid Mary)

Forrás Állatok (egészséges vagy beteg) házi állat lyssa (kutya, macska) malleus (ló) brucellosis (kecske, szm, sertés) rágcsálók egér (salmonellosis) patkány (pestis) nyúl (tularemia) madarak salmonellosis, ornithosis majom febris flava, Marurg láz lab. állatok leptospirosis

Átviteli lehetőségek I. Kibocsátás – széklet, vizelet, nyál, vektorok Túlélés – rezisztencia, hőmérséklet, humiditás stb. Expozíció 1. kontaktus 2. élettelen közeg – levegő, víz, talaj, élelemiszer, eszközök 3. ízeltlábúak + 4. intrauterin

Átviteli lehetőség II. Kontakt enterális, antropozoonosis, STD Levegő légutakból (de: Entrobius pete), direkt, indirekt Víz kutak, vízadók, felszíni vizek szennyezése - öntisztulás↓, túlélő patogének (Vibrió, Salmonella, Shigella) ivóvíz, öntözés, fürdés vízjárvány: sok beteg, hasonló kezdet, járvány területe = vízellátás, kimutatható ágens (néha), vízellátási stop → járvány stop

Átviteli lehetőség III. Talaj helmintek (geohelmintek) Ascaris lumbricoides, Trichuris trichuria, Strongyloides stercolaris → hosszú túlélés tuberculosis, leptospirosis, cholera, salminella genus → rövid túlélés (1-2 nap → évek) spórák (Anthrax, Clostridium) sebek, intakt bőr, víz, élelmiszer, levegő Élelmiszer (természetes szennyezőanyag, feldolgozás, szállítás, tárolás stb.) általában apatogén patogének: szaporodik/toxint termel tej (hastífusz), tojás (salminella), hús (trichuria), öntözött zöldség (paraziták) Eszközök (ruha, edények stb.) nosocomiális!

Átviteli lehetőség IV. Vektorok (rovar, pók) mechanikus – testfelszínen szállít vér – szaporodás/szaporodás nélkül légy (eneterális) bolha (pestis) tetű (febris recurrens, typhus exanthaemicus) szúnyog (enchephalitis, febris flava, malaria, filariasis) kullancs (Lyme-kór, FSME) Diaplacentaris terjedés syphilis, toxoplasmosis, listeriosis, rubeola, feto/embrotoxicitas

Érzékenység I. Infekciozitás: 1forrás → 100 kontakt → kontaktok hány %-ban mutatható ki a kórokozó Fogékonyság: az az élettani tulajdonság, hogy az egyén vagy lakosság szervezetébe jutó kórokozó elszaporodhat és betegséget okozhat. Kontagiozitási index: 100 kontakt (sem természetesen sem mesterségesen nem védett) → hány betegszik meg (morbilli 100%, diphtheria 20%, poliomielitis 1%) Vulnerabilitás kimerültség, hideg, protein hiány, ionizáló sugárzás, szteroidok stb. Inapparens fertőződés (HAV) Vakcinálás

Első járvány – extréme letalitás cholera Magyarország, 1836 Ciklicitás Érzékenység II. Első járvány – extréme letalitás cholera Magyarország, 1836 Ciklicitás intenzív járvány → kevés érzékeny, sok immunis →csökkenő intenzitás → növekvő érzékenység → intenzív járvány Csorda immunitás Másodlagos mozgatóerők foglakozás Klíma (szúnyog), városi levegő, lakóterek ivóvíz, talaj, táplálkozás (alultápláltság) szociális környezet – egészséghiedelmek, viselkedésminták

Fertőzőbetegségek kontrollja I. 1. Forrás izolálás diagnózis gyors, pontos, labor, kötelező labor, kötelező kezelés Jelentés intézkedések, kötelező, gyanú! Izolálás (otthon, kórházban) tartam, fertőtlenítés, felszabadító vizsgálat (labor) Hordozók (ürítő, gazda) megszorítások (foglalkozás, iskola), élelmiszerek, használati tárgyak kezelése, mintaadás, költözés jelentése 2. Kontakt kontroll - tartam: maximum a lappangási idő - lépések: mint a hordozónál - védőoltás, chemoprophylaxis - karantén - typhus exanthaemicus, febris recurrens - kontakt követés (tbc)

Fertőzőbetegségek kontrollja II. 3. Állatok 4. Fertőtlenítés/sterilizálás/deratizáció (Dertizáció, az emberre is patogén mikrobákat hordozó rágcsálók elleni védekezés) 5. Védőoltások Célja: a szervezet specifikus rezisztenciájának fokozása. Aktív immunizálás: mikrobák protektív antigénjeivel v. azok termékeivel hatásuk 2-6 hét alatt alakul ki, immunitás hónapokig, évekig oltóanyag: vakcina a.) élő vakcina (természetes fertőzést utánozza, szelídített (attenuált) törzseket használnak, melyek a szervezetben szaporodnak b.) inaktivált vakcinák (influenza, di-per-te stb.) Passzív immunizálás toxinok, vírusok ellen – idegen szervezetben termelődött antitestekkel oltóanyag: immunszérum azonnal hat, de csak néhány hétig Életkorhoz kötött, nem kötelező védőoltások, megbetegedési veszély, utazók

Fertőzőbetegségek kontrollja III. 6. Chemoprophylaxis (amantadint, Germanint) 7. Indirekt prevenció - településtervezés, lakókörülmények - ivóvíz, fürdők higiénés üzemeltetése - szennyvízkezelés - élelmiszer higiéné, közétkeztetés - oktatás

Szűrés miatt nincs Mantoux szűrés) HBV HBsAg akut/krónikus hepatitisz minden terhes (első gondozási vizitnél, magas rizikójúaknál ismétlés) HBV vakcina → HBIG → 75-95% védelem magas rizikójú nők mindenkinek nem ajánlott Tuberculosis mellkas rtg (nem megfelelő első lépés, BCG immunizáció miatt nincs Mantoux szűrés) Mantoux szűrés – tünetmentes, magas rizikójúknál Syphilis minden terhes, tünetmentes, magas rizikójú Gonorrhoea tünetmentes, magas rizikójú Chlamydia minden szexuálisan aktív adolescens magas rizikójú terhes HIV magas rizikójú szexuális anamnézis, drog használat újszülött magas rizikójú anyánál ha ismeretlen az anyai HIV status

Járványügyi tevékenység Járványügyi megelőzés Fertőző betegségek kialakulásának, előfordulásának megelőzés Járványügyi védekezés a már észlelt fertőzések további terjedésének megakadályozása Járványügyi surveillance epidemiológia tanulmányozása (ágens, gazdaszervezet, terjedés, morbiditás, mortalitás, lakosság immunállapota, befolyásoló tényezők stb.)