Kis Balaton állatai

Kis kócsag Testhossza 55-65 centiméter, szárnyfesztávolsága a 88-95 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, az egyes egyedek tömege 350-550 gramm körül mozog. A kis kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, csőre és csűdje fekete. Lába világosabb, általában sárga „papucsban” végződik, ami jól látható röptében. Arcbőre kékes színű, de nászidőszakban rövid időre narancssárgává válik. Nászruhája szintén fehér, hosszú, lehajló bóbita, és néhány díszesebb szárnytolla nő. Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, fogyaszt

Hamvas rétihéja Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja fehér vörösbarna csíkozással. A tojó barnás színű, csíkozott; fehér farcsíkja van.

Cigányréce Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is a neve utal a színére. Testhossza 38-42 centiméter, a szárnyfesztávolsága 63-67 centiméter, testtömege 450-700 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. Gyommagvakkal, növényi részekkel, rovarokkal, csigákkal, békákkal és apró halakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel.

Réti fülesbagoly A réti fülesbagoly hossza 36–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–110 centiméter, míg testtömege 280–500 gramm közötti. Tollazata barna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része. Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Tápláléka mindenféle rágcsálóból áll, hazai viszonyok között legjellemzőbb tápláléka a mezei pocok (Microtus arvalis), de emellett számos más rágcsáló-fajt is fogyaszt. Az ivarérettség egyéves kortól kezdődik, a költési időszak márciustól júniusig tart. A talajra rakja fűszálakból álló fészkét. A fészekaljában 4-10 fehér tojás található, ezeken 26 napig kotlik a tojó. A fiatal madarak 5 hetes korukban repülnek ki.

Rétisas A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm. Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Az elterjedési terület déli részén januártól-júniusig, az északi részén áprilistól-szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak.

Lápi póc Népies elnevezései: békahal Kis termetű, mintegy 10 cm kedveli a mocsarakban húzódó, keskeny csatornák növényzettel borított oldalát Ragadozóhal, a fiatalabbak planktonnal, az idősebbek férgekkel, bolharákokkal, rovarlárvákkal, illetve alkalomszerűen apró halivadékokkal táplálkoznak

Réti csík Európa különböző részein honos. Iszapos fenekű tavak és folyók lakója. A testhossza 15-30 centiméter. Száját 10 bajusz köríti, 4 a felső és 6 az alsó ajakán. Éjjel aktív hal, férgeket és ízeltlábúakat keresgél az iszapban. A telet az iszapba rejtőzve tölti el.

Szitakötők Gyakran állóvizek, például tavak, mocsarak, vizesárkok környékén repülnek, kisebb mértékben patakok és folyók közelében élnek. Mivel igen jól repülnek, a víztől nagy távolságra is feltűnhetnek. Magyarországon 65 fajuk fordul elő.

Kanalas gém kanalasgém a madarak osztályának gólyaalakúak rendjébe és az íbiszfélék családjába tartozó faj. Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.

Nagy kócsag Vonuló madár, de újabban nagy számban áttelel nálunk. A vonulók a Földközi-tenger térségébe költöznek. Táplálékát halak, vízirovarok, pockok, egerek, cickányok, madárfiókák alkotják. A magyar természetvédelem címermadara, nap mint nap az ötforintoson láthatjuk.

Hattyú Egyike a legnagyobb röpülni képes madaraknak, testhossza 145-160 centiméter, szárnya fesztávolsága 208-238 centiméteres Tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. A bütykös hattyú akár 50 évig is elél

Vidra A vidraformák a menyétfélék családjának egy alcsaládja. Hét nem és tizenhárom ma élő faj tartozik az alcsaládba. A vidrákon látszik, hogy nagyon jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Az úszóhártyás láb is ezt mutatja. Főleg halakat, rákokat, kagylókat esznek. A világ minden táján megtalálhatók. Legtöbb fajuk édesvízben él, de van egy-kettő, ami tengerben.

Denevér A denevérek az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon. Fogazatuk tűhegyes. Látásuk gyenge,

Készítette Mantler Barbara Czigány Máté Polgár Bence

Köszönjük hogy megnéztétek!!!!!!!!!!!