Borbély-Pecze Tibor Bors Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok szerepe a foglalkoztatáspolitika megvalósításában SZTE ÁJK MKTB BA Borbély-Pecze Tibor Bors

Foglalkoztatáspolitika vs. munkaerő-piaci politika Szakpolitika (policy) Munkaerő-piaci politika a szakpolitikában megfogalmazott célrendszer cselekvéssé fordítása az ÁFSZ belső és kiszerződött (outsourcing, tender, szolgáltatási szerződések…) kapacitásaira építve

Emlékeztető (!) Forrás: Colebatch (2000) Policy 38. oldal) Ábra 1. Kik művelik a politikát? (TK 10. old.) Forrás: Colebatch (2000) Policy 38. oldal)

Az ÁFSZ-ek négy klasszikus alapfeladata állásközvetítés munkaerő-piaci információk nyújtása munkaerő-piaci eszközök, programok kialakítása, megvalósítása, adminisztrációja munkanélküli/álláskeresési ellátások adminisztrációja Thuy, Phan – Hansen, Ellen – Price, David (2001) The public employment service in a changing labour market ILO, Geneva

2000-es évek PPP Az ILO 1997-es 181-es egyezménye a magán közvetítők tevékenységének újraértékelésével foglalkozik. Az 1994-ben a 81. ülésszakon már felvetődött az 1949-es álláspont felülvizsgálatának igénye

ÁFSZ-ek átalakuló szerepei az átalakuló munkaerőpiacokon a munkaerőpiac átalakulásával, legalább is a fejlett országokban a munkaerő, a bérmunkások egy része jobban informálttá vált, mint a munkaadók, erőteljes védelmük, a közvetítés és a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz az ÁFSZ nélkül is hozzájutnak, az alkalmazási szokások megváltoztak, a hagyományos bérmunka mellett nő az atipikus munkavégzés vagy akár a „cég-cég” közötti szerződések száma, ahol a korábbi munkavállaló inkább alvállalkozói, üzleti partneri szerepbe kerül, mint bérmunkásiba, IKT fejlődésével és különösen az Internettel a munkaerő-piaci és közvetítési információkhoz jutás demokratizálódik, nincsen feltétlen minden esetben szükség az ÁFSZ irodákra, hogy ezekhez a kereső hozzájusson az állásközvetítés a piacgazdaság fejlődésével és a munkaerő tudásának emelkedésével normál piaci szolgáltatássá vált és egyre több piaci alapon működő szervezetnek is megéri nyújtani. Ez oda vezet, hogy a jól működő munkaerő-piacokon az ÁFSZ nélkül is működik a közvetítő piac. Azaz a közpénzből finanszírozott ÁFSZ más feladatokra fordíthatja a figyelmét és erőforrásait.

Változások az EU országokban Nem véletlen tehát, hogy számos fejlett országban a 90-es években az ÁFSZ állásközvetítési monopóliuma megszűnt Portugália (1989), Dánia(1990), Hollandia (1991), Svédország (1993), Németország, Ausztria és Finnország (1994). A magánközvetítők és az ÁFSZ között csak akkor jöhet létre együttműködő- partneri szerep, ha ezt a lépést itthon is végrehajtjuk, amely az Flt. módosítását feltételezi.

Aktív eszközök Aktiváló eszközök (eszköz, eszköz-kombinációk és programok ismertek) Megjelenése tömegesen nagy gazdasági világválság idején: Közmunkaprogramok Újabb kori európai reneszánsza az olajválság után (’70 évek) Cél: elhelyezkedést támogatni Az egyén/ közösség gazdasági aktivitását növelni, javítani EU: employability fogalma (minden munkaképes dolgozzon és tegyük az állampolgárokat képessé a bejelentett munkára)

II. Reformgyakorlatok a tagállamok munkaügyi szervezeteiben

A svéd AMS törekvései, a Virtual Employment Agency modell Svédország társadalmi helyzetéből adódóan az elsők között ismerte fel az ÁFSZ funkcióváltozásának szükségességét. A svéd ÁFSZ (AMS- Arbetsformedlingen) 1995-ben kezdett hozzá a szervezet átalakításához. A fő cél a hatósági állami szerepkörből az állami szolgáltató ügynökség szerepkörbe történő átlépés kialakítása volt. (Nem véletlen, hogy ez a modell Magyarországon az ÁFSZ PHARE modernizációja során olyan sok nehézséggel találta magát szemben Közép-Kelet Európában.) A svédek az itt kialakított modellt a 2000-es évektől a világ összes tájára exportálják (Magyarország, Albánia, Macedónia, Moldávia és ázsiai, afrikai országok).

A 90-es évek közepén megfogalmazott modell eredeti felismerése azonban ma is rendező elvet képvisel; az ÁFSZ ügyfelei vásárlókká, fogyasztókká váltak szimpla állampolgárok helyett, akik azonnali szolgáltatást várnak. Erre a hagyományos diverzifikációban felépített és üzemeltetett munkaügyi szervezetek nem képesek. Így folyamatos csalódást okoznak az ügyfeleiknek és frusztrációt a szervezetben dolgozóknak

Az új AMS stratégia része az internetes állásközvetítő rendszer kialakítása volt Állásbank álláskeresői adatbank kiválasztási segítségnyújtás Megj. Az álláskeresők (nem az Flt. jogi értelmében hanem valós piaci értemben) számára hamar meg kell oldani a saját portfolió készítés lehetőségét és annak folyamatos módosítási lehetőségeit, különben a potenciális keresők elhagyják a portált

Németország- Agenda 2010 (Hartz I-IV) A tervezett és folyamatosan életbe lépő reformok keretében 2002-től hatályos két törvény a „JOB-AQTIV” azaz a Törvények a Modern Munkaerő-piaci Szolgáltatások Nyújtásáról a munkaerőpiacon. A jogszabályok módosítása a szociális partnerek és a federális kormányzat megállapodásán nyugszik. A megállapodás a „Szövetség a munkáért, Tréning és Versenyképesség” (Bündnis für Arbeit, Ausbildung und Wettbewerbsfahigkeit) címet viseli és a vezetőjéről Hartz Bizottságnak (Hartz I-IV. törvénycsomagok) elnevezett munkacsoport elképzelésein nyugszik. Az így elkészült foglalkoztatási támogatásokat és szolgáltatásokat szabályzó csomag folyamatosan beépül a Szociális Törvénykönyvbe45(SGB III.) annak harmadik fejezetét kialakítva. További két törvény a munkaerőpiac modernizálásáról 2002 és 2005 között folyamatosan lép életbe. A harmadik jogszabály a német munkaügyi szervezet reformját és átalakítását tartalmazza. Ennek alapján téve alkalmassá a volt Arbeitsamt-ot a kliensekkel, álláskeresőkkel végzett hatékonyabb munkára.

Új név: Bundesagentur für Arbeit (BA) A korábbi nürnbergi főigazgatóság irányító-támogató és fejlesztő központtá alakult át. Kirendeltségi szinten a BA két részre válik szét az Agentur für Arbeit (AA) mellett Personal-Service-Agenture (PSA), azaz személyre szabott szolgáltató ügynökségeket is létrehoznak. Az utolsó átalakítási fázis során a munkaügyi kirendeltségek és az önkormányzati szociális irodák munkáját integrálják. Ennek keretében a kirendeltségeken belül megjelenik az önkormányzat apparátusa is

A német munkapiac rugalmasságát akadályozó strukturális (szociális védelmi rendszer- adóügyek-jogrend) felépítmény átépítését szeretnék szolgálni további törvénymódosítások. A részmunkaidős és a határozott idejű munkaszerződéssel végzett munkák jogszabályi könnyítéséről, valamint az elbocsátási védelmet szabályzó törvény (Kündingungsschutzgesetz) átalakításával. Valamint a munkanélküli járadék idejének csökkentésével és a járadékos, segélyezési feltételek szigorításával. Így a járadék maximálisan 12 hónapig ítélhető meg, 55 év felettiek esetében 18 hónap lesz (a korábbi 26 és 32 hónapok helyett) az ellátás maximuma. 2003. július 1.-ét követően a munkanélkülivé vált személyeknek kötelező a lehető leghamarabb megjelenniük a Bundesagenture für Arbeit irodáiban. A késve jelentkezőket a munkanélküli járadék összegének csökkentésével büntetik. A járadékrendszer szigorításával párhuzamosan a szövetségi kormány két programot is az útjára indított a hosszú ideje munkanélküli álláskeresők elhelyezkedésének elősegítésére (Arbeit für Langzeitarbeitslose). A passzív ellátórendszer időbeli igénybevehetőségének csökkentése mellett az SZJA kulcsok is folyamatosan csökkennek. 2004. január 1.-től 16% és 42% a minimális és a maximális kulcs (2002-ben 22.9% és 51%).

A német virtuális munkaerőpiac

Finnország Finnországban a kilencvenes évek közepétől magasra ugrottak a munkanélküliségi mérőszámok. 1995-ben 15.4% volt a munkanélküliség. A finn kormányzat 1998-tól a munkaügyi reformok első, majd a helyzet relatív javulását követően, 2002-től a munkaügyi reformok második hullámával válaszolt. Azonban 2003-ban még mindig igen magas, 9%-os volt a munkanélküliség, igaz ehhez 67.3%-os foglalkoztatási ráta társult.

A 2000-es évek finn reformjai A kettőezres években elindított foglalkoztatáspolitika reformok második hulláma két kérdésre koncentrált: 1.) Hogyan lehet a munkapiac működését javítani? 2.) Mi a teendő a strukturális munkanélküliséggel?

A strukturális munkanélküliség kérdéskörének megválaszolására a második reformhullám részeként integrált kirendeltségeket hozott létre a finn állam. Ezek az irodák kifejezetten a nehezen gondozható, halmozottan hátrányos helyzetű ügyfelek segítését hivatottak szolgálni. Az angol rövidítése végett JOIS (Joint Services Centres) vagy LAFOS (Labour Force Service Centre) irodák egyesített szolgáltatást nyújtanak a munkaügy, társadalombiztosítás és szociális segélyezés, problémakezelés terültein. Ezzel megvalósítva az egyablakos ügyintézés kormányzati modelljét. (Amelyet értelemszerűen az első kérdéskörbe tartózó csoport, az „Internethasználó önérvényesítők” a weblapokon az otthonukból tehetnek meg.) 2002 és 2003 között 25 ilyen egyesített iroda kezdte meg a működését. 2006-ra az elképzelések szerint 40 –re nő a számuk.

Szakmai szolgáltatási szintek a finn ÁFSZ-ben Sultana és Watts (2005) p.67

Nagy-Britannia , JobCentre Plus A brit foglalkoztatáspolitika a két fentebb bemutatott tagállamhoz képest számos tekintetben eltérő feladatokkal és megoldandó problémákkal küzd. Mivel a brit foglalkoztatási ráta igen magas még az EU-15-ök viszonylatában is, (2004 januárjában 74.8) és gyakorlatilag már 1997-ben (70.8) elérte és meghaladta a 2000-ben kitűzött lisszaboni célokat –miközben a munkanélküliség is alacsonyan maradt (2003-ban 4.9)- a Jobcentre Plus főként a nehezen elérhető és bevonható kliensek megszólítására koncentrál

A brit akcióterv így alapvetően az alacsony képesség, készség és szaktudás (skills) fedezetűek megtalálásra és munkaerő-piaci integrációjának elindítására fókuszál. Ennek végrehajtására a brit ÁFSZ stratégiainak tekinthető szemléletváltását alapozza meg. A célok eléréséért négy új nagyobb jelentőségű programot alkalmaz; 1.) Az Új Akut (New Deal) a fiatal munkanélküliek, a hosszú ideje regisztráltak, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a megváltozott munkaképességűek és a munkanélküli szülők megszólítására. Ebben a csoportban a hivatalok (munkaügy, TB, önkormányzat) látókörében maradó, relatíve könnyen megszólítható ügyfelekkel dolgoznak. 2.) A szomszédság megújítása program keretében a deprivált közösségek elérését tűzték ki célul. Ebben a programban az ÁFSZ mellett komoly szerepet kapnak a non-profit szervek, a lakóközösségek, vagy bármely más a lakosság elérését biztosítani képes közösségek. (Amely tulajdonképpen bármely közösség lehet: pl. egyházközösség, Anonim Alkoholisták csoportjai, szenvedélybetegek családtagjainak szóló csoportok, lakóközösségek, sportklubok, stb.) A program végül a Helyi Stratégiai Partnerség elnevezést kapta. A második céltevékenység keretében 12 magas munkanélküliséggel sújtott városban indították útjára a dolgozó szomszédság programot. 3.) „tegyünk több embert gazdaságilag aktívvá” programok keretében a Jobcentre Plus és a járadékfolyósító ügynökségek ügyfélelérő munkáját szeretnék javítani. 4.) Skills Stratégia 2003, amelynek keretében a jövő munkaerőpiacának szaktudás és képesség igényeit kísérelik meg előre jelezni. (Johnson 2004 pp. 2)

Gazdasági válság és ÁFSZ feladatok

Gazdasági válság és ÁFSZ-ek Fontos, hogy a válságra való tekintettel átgondoljuk a „klasszikus” (90-es évek végétől és a 2000 évek első felében meghatározó) foglalkoztatáspolitikai megfogalmazásokat és határokat. Eddig abban gondolkodtunk, hogy 3 hónapig a friss munkanélküli maga próbálkozzon az elhelyezkedéssel. Jelenleg az lehet a kérdés, hogy akár már az elején – a regisztráció napján, vagy már a felmondás alatt…- vonjuk be aktív eszközbe a munkanélkülieket, hiszen nincsen elegendő állás.

EERP - European Economic Recovery Plan és ÁFSZ Második EERP (cseh elnökség alatti foglalkoztatási csúcs) – 2009 első félév ÁFSZ régi-új feladatok Lényegesen több ügyfél – a szervezet átmeneti megerősítés létszámban (pl. UK JCP 16 hónapos szerződések a személyzet cca 40%-kal nőtt) Hosszabb idejű járadékfolyósítás Azonnali bevonás aktív eszközbe nyílt piaci elhelyezési kísérlet nélkül Munkahelymegtartások finanszírozása (pl. 4 napos munkahét + képzés)

Összegzés 2000-es évek reformjai során ellátási időszakok csökkentek (workfare, work 1st! a korábbi jóléti rendszerek helyett) Minden ÁFSZ elmozdult Elektronikus szolgáltatási csatornák felé PPP együttműködések felé 2008 őszi válság új pályára állította az ÁFSZ-eket is: járadékos idő újra növekedni kezdett, elsődleges piaci elhelyezés gyakorta nem lehetséges A válság hatásaival hosszú távon kell dolgoznia a szervezeteknek (foglalkoztatási és szociális szempontok szerint egyaránt)