Johann Friedrich Herbart Pedagógiai rendszere

A kor bemutatása 19. század jellemzői 19. század: polgári demokratikus forradalmak modern nemzetállamok kialakulásának kora Jellemző a századra:- libaralizmus - nacionalizmus - szellemi és művészeti irányzat: romantika, realizmus -utolsó évszázad, melyben még kor- stílusok uralkodtak. - század második fele: ipari forradalom korszaka imperializmus Mo.-on a 19.század első fele: - reformkor, szabadságharc időszaka - gazd-i és társ-i fejlődés kezdete

A kor bemutatása A 19.század jellemzői 1815-ben létrejön az a különös szövetség, amely a 19. század első évtizedeiben Európa politikai, szellemi, társadalmi, és gazdasági rendjét szabályozta: a Szent Szövetség Rendszere:- A nyugalom, a reménytelen nyugalom politikája. - Minden érzést uniformazálni akar, minden szellemi irányt, társadalmat, gazdaságot. - A nép legyen egyszerű és vallásos, ne kívánjon sokat, elégedjék meg kevéssel. A Szent Szövetségre jellemző poroszos ridegség tükröződik Herbart pedagógiájában.

Herbart életútja 1776. Oldenburgban született. Előkelő családból származott. Édesapja jogtanácsos volt. Jóhírnevű latin iskolába járt. Gimnázium után jénai egyetemre került. Itt ismerkedik meg Fichte tanaival. Tanulmányai befejezése után Svájcban magántanítóskodik. Itt alkalma nyílt megismerni a nevelőintézetek munkáját. 1802-ben ledoktorál. Egyetemi pályfutása alatt megjelent néhány munkája:

Herbart életútja „Általános pedagógia, a nevelés céljából levezetve” „A metafizika fő pontja” 1809-ben a königsbergi egyetem pedagógiai és pszichológiai tanszékének professzorává nevezték ki. Egyetemi évei alatt szervezte a ped.-i szemináriumokat, pszichológiai kutatásokat folytatott, ennek eredményeként néhány lélektani művet is kiadott. Legismertebb: „ A pedagógia tankönyve” című 1833-ban megjelentette összefoglaló neveléstani művét: „ Pedagógiai előadások vázlata” címmel. Ezzel párhuzamosan gyakorló iskoláját, a Didaktika Intézetet irányította. 1841-ben, hatvanöt éves korában halt meg.

Filozófiai és pszichológiai nézetei (Lélektana) Filozófiája fogalmak pontos meghatározásában rejlik. Három részre bontható:- logikára (alaki szempontból vizsgálja a fogalmakat - metafizikára (átalakítja) - esztétika,etika (értékelést fűz hozzájuk) Öt erkölcsi eszmét különböztet meg: - Belső szabadság eszméje - Tökéletesség eszméje - Jóakarat eszméje - Jog eszméje - Igazságosság eszméje

Lélektana Lélektani filozófiájának kiinduló pontja: Létező világot 2 részre bontja: - reálék világa, mely változatlan és örök Ezeket az ember fel sem foghatja. - jelenségek világa Lelki életműködését képzetekből vezeti le. Asszociációs lélektan képviselője. Tudatküszöb és tudatmező fogalmát használja. Összegezve ez a lélektani pszichológia- a maga korában- tudományos értékeket is hordozott, mindamellett a korabeli Wolff-féle képességlélektannal szemben a lelki élet egységét hirdette.

Pedagógiai nézetei Neveléstana Érdeme: - megkülönbözteti a pedagógiát, mint tudományt a nevelést, mint gyakorlatot Pedagógiáját: - etikára - pszichológiára építette A nevelés célja:- erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása - egyetlen szóval kifejezhető „erény” Két fő célja: - feltételes cél: hivatással függ össze - feltétlen cél: növendék jellemének kialakítása Idézet: „Erkölcsösség, mint az ember s ennélfogva a nevelés legfőbb célja, általánosan el van ismerve.” / Bajkó- Vaskó/

Pedagógiai nézetei Neveléstana A nevelés folyamatát 3 részre osztja: a., kormányzás( Regierung): A kormányzás felkészítés a nevelésre. Feladata:- gyermek akaratosságát megtörje Eszközei: - állandó foglalkoztatás - felügyelet - parancsok, tilalmak, - testi büntetés, szabadságelvonás Jellemzői: - poroszos ridegség - Herbart nem akart segítő kezet nyújtani a gyermeknek, ehelyett arra törekedett, hogy megfelelő felnőtt mintát nyújtson Oldottabb, tanár-növendék viszony tükröződik a nevelés 2. és 3.szakaszában.

Pedagógiai nézetei Neveléstana b., oktatás:- „ Az igazi nevelés legfőbb eszköze a oktatás, tágabb értelemben”- írja Herbart. - Lélektani alapokon, a képzeten nyugszik. - Oktatás középpontjában a gyermek érdeklődése áll. Két érdeklődési kört különböztet meg: a.,megismerés köre: érdeklődés az ismeretek iránt - empirikus: konkrét tárgyra - spekulatív: elméleti kérdésekre - esztétikai: esztétikai jelenségekre irányul b.,részvét köre: érdeklődés az emberi kapcsolatok iránt. szimpatikus: egyes emberekre szociális: közösségi kapcsolatokra vallási: túlvilági kapcsolatokra irányul.

Pedagógiai nézetei Neveléstana Oktatás folyamatának legfontosabb eszköze: -elmélyedés - eszmélkedés Herbart oktatási fokozatát Medinszkij táblázatban rögzíti: Az oktatás fokozatai Lélektani állapot A módszer 1.Világosság Figyelem Új anyag ismertetése az oktató által 2. Képzettársítás Várakozás Beszélgetés/Kom-munikálás 3. Rendszer Keresés Szabályok, Következtetések, meghatározások 4. Módszer Tevékenység Gyakorlatok,fela-datok, megoldások

Pedagógiai nézetei Neveléstana C., Az erkölcsi nevelés / Vezetés/ Célja: jellemformálás Feladata: 1, A növendék határozottságának kialakítása 2, A tanítvány példamutató magatartásának megalapozása. 3, A gyermek lelki nyugalmának kifejlesztése. 4, Dicséret 5, A gyermek fegyelmének intéssel történő szabályozása. Feladata: vallási érdeklődés kialakítása.

Herbart követői Külföldiek közül :a., Tuiskon Ziller Két ponton lép túl Herbert pedagógiáján: a., a pedagógiai rendszer felosztásában b., az oktatás fokozatainak kibőví- tésében. Herbart nyomán: kidolgozta művelődéstörténeti fokozatok elméletét. érdeklődéstanára alapozva hozta létre koncentráció elvét. b,Otto Willmann:- a műveltség jellegére teszi a hangsúlyt - 3 részre osztotta az oktatói tananyagot: - műveltség alapvető elemei - műveltség járulékos elemei - műveltség készségfejlesztő elemei

Herbart követői C., Wilhalm Rein:- továbbfejlesztette Herbart pedagógiai szemináriumát és gyakorlóiskoláját - Fontos eredménye: tízkötetes Pedagógiai lexikon Magyar követői közül kiemelném: Kálmán Mórt:- pedagógiai rendszerének alapja: herbarti etika - pedagógiaáját 2 segédtudomány határozza meg: pszichológia, etika - nevelésének 3 területe:- testi - erkölcsi - értelmi Herbart a pedagógia történetének egyik legvitatottabb személyisége. Követői továbbfejlesztették és el is torzították olykor pedagógiáját.

Záró gondolat A magyar iskolarendszerben még ma is hat a herbarti pedagógia: Túlzott fegyelmezés Passzív tanulói magatartás Erkölcsi nevelés hangsúlyozása Tekintélyelvű tanítás Pozitív és negatív hatások egyaránt megfigyelhetők.