Kaposi József Budapest, 2012. február 24. A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

TÁMOP 3.1.1 Kiemelt Projekt OFI programelemek Főbb kutatás-fejlesztési területek : (3 pillér - 44 elemi projekttel) A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása Projektidőszak: 2009. április 1. – 2012. február 29. Forrás: 1 673 459 175 Ft

6. pillér A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek (19 elemi projekt) Témák: Oktatás és a munka világa A társadalmi kohézió irányába ható integrációs törekvések vizsgálata Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés Az átmenetek kezelése Tanuló szervezetek és közösségek Az intézmény és társadalmi környezete A tanulás virtuális és fizikai környezete Intézményi fejlesztő beavatkozások

7. pillér Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek (23 projekt) Témák: Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás, az irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának vizsgálata A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának fejlesztése

8. pillér A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása Témák: Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és stratégiai fejlesztése A korszerű tudásmenedzsment és innovációs rendszer elemeinek létrehozása

Indikátorok számokban megnevezés célérték elért célérték Adatbázis 9 DB 13 DB Policy Javaslat 11 DB Tanulmánykötet 16 DB 28 DB Tudásmenedzsment eszköz 3 DB Honlap látogatottság 115% 516% Képzettek száma 65 FŐ 69 FŐ

Indikátorok tartalma összefoglaló Tartalmi fókuszok: tanulási eredményesség; tanulói továbbhaladás; oktatásirányítás, iskolafenntartás; pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása az intézményekben; az innováció támogatása. Hasznosítás: szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus elemzések készítése; jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása; az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási rendszer szereplőinek informálása Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai megalapozása, javaslatok megfogalmazása.

Adatbázisok 1. A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási adatbázis Pályakövetés - 2007-ben szakmát szerzettek kérdőíves vizsgálata Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis Hazai tankönyvi adatgyűjtemény Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és továbbhaladási folyamatok változásairól Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus kutatási adatbázisa Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és outputváltozókkal)

Adatbázisok 2. 9. Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében – empirikus kutatási adatbázis 10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás adatait tartalmazó adatbázis Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében végzett adatbázis Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás , kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi (1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis

Policy-javaslatok Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára – Vezetői összefoglaló Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és oktatáspolitikai ajánlások A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja Pályakövetés a szakképzésben Az óvodáztatás meghosszabbodásáról Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása A nemzeti alaptanterv implementációjáról Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez Az idegennyelv-oktatásról Regionális tervezés és közoktatás A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai

Megjelent kiadványok 1. Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei   Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az oktatásirányításban Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása

Megjelent kiadványok 2. Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és megvalósulási utak Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból

Megjelent kiadványok 3. Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai döntés-előkészítésben

Tudásmenedzsment indikátorok video.ofi.hu Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák, előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100 feltöltött előadás Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.hu Az adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi megjelenítésére alkalmas eszköz (pilot, 3 elkészült infografika) Tudás társadalmasítása Az elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív disszeminálása alhonlapokon, közösségi portálokon keresztül (4 alhonlap, 4 közösségi csoport)

Képzők képzése Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési programjainak tapasztalataira építő, az intézményi változást támogató szakmai környezet fejlesztését támogató, akkreditált képzési program kialakítása, amely alkalmas az e változást támogatni tudó szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók) képzésére. A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló iskolafejlesztési projektekben alkalmazható intézményfejlesztési tanácsadók képzésére.

Forrásbevonás Témacsoportok Cél: szintetizálás, szinergiák megteremtése, szakmai szint emelése, disszemináció Implementáció Integráció Intézményvezetés Tanulási utak Pedagógusok Oktatásirányítás Kerettantervi alprojektek Cél: az új köznevelési törvénynek és a NAT felülvizsgálatnak megfelelő kerettantervi csomagok előkészítése Szakmai és projekttervek alapján a munka megkezdődött Szükséges személyi állomány felvételre került Szükséges szerződések megkötése folyamatos

A NAT Alapelvek Az oktatás közfeladat: A NAT szimbolikus dokumentum: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

A műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Földünk – környezetünk Idegen nyelvek Művészetek Matematika Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlat Ember és természet Testnevelés és sport

A műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

A műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Véleményezés online felületen keresztül

A kerettanterv előkészületei A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi munkák előkészületeit: a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás struktúrájának elemzése; a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db) elemzése; a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200 iskola bevonásával); a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának monitorozása és a 2. változat elkészítése;

Kerettantervi indikátorok A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi elemzés A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs elemzés A kerettantervek előkészítése (10 csomag) Általános iskola (alsó és felső tagozat) Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos) Szakközépiskola Szakiskola Kéttannyelvű iskolák Nemzetiségi iskolák SNI (Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás, szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi előkészítő osztály)

TÁMOP 3.1.1 – második ütem XXI. századi köznevelés A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek: Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és implementációjuk támogatása A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása, szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése. A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése

TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzés támogatása Az OFI várható feladatai: Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók közreműködésével Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása Főbb indikátorok: 400 felkészített szaktanácsadó 15.000 pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is)

Eredményeink elérhetőségei Minden ajándékcsomagban található: egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről, valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek elektronikus változatát. A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben letölthetőek. A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által megadott címekre. Köszönöm a figyelmet!