Az ókori Egyiptom művészete i.e.3000-i.e.XI.sz.

AZ ÓKORI EGYIPTOM KULTÚRÁJA

1. Földrajzi áttekintés Földrajzilag a Nílus termékeny völgyét jelenti, amely észak-dél irányban átszeli a sivatagot Afrikában Csak néhány km kelet-nyugati, de több ezer km észak-déli irányban

Predinasztikus és archaikus kor Korszakok Predinasztikus és archaikus kor Óbirodalom (i. e. 3200-2280) III-VI. dinasztia Középbirodalom (i. e. 2052-1770) XI-XII. dinasztia Újbirodalom (i. e. 1580-1085) XVIII-XX. dinasztia Kései kor (i. e. 1085-332) aszír, persza hatalom ---Nagy Sándor kerül a fáraók trónnjára Hellenisztikus Egyiptom (i. e. 332-30) Római Egyiptom (i. e. 30- i. sz. 395)

Egyiptom a Nílus ajándéka i.e.3000körül egységes államba szerveződött FÁRAÓ=Napisten leszármazotja FÁRAÓ=despotizmus korlátlan hatalom Sok ezer évig szinte változatlanul fennálló kultúra Öntözéses földművelésen alapuló, nagy szervezettségű, hierarchikus társadalmi rend jellemezte

I. Történelmi, szellemi háttér

Vallás A vallás az egyiptomi kultúra egészét áthatotta, a hétköznapokat éppúgy, mint az szellemi életet. A fennmaradt írásos emlékek zöme az egyiptomi vallás emlékei közé sorolható. A fáraó az isten leszármazottja -maga is isten -halhatatlan-hatalma korlátlan Az egyiptomi vallásnak három ősi rétege: 1. a halottkultusz 2. az állattisztelet 3. a fetisizmus

Az óegyiptomi vallás egyik legfontosabb eleme a halotti kultusz, a túlvilághit A túlvilági élet hite, a lélek halhatatlanságának elképzelése alakítja kultúrájuk egészét (mumifikálás, síremlék építészet, képzőművészeti témák)

Túlvilági hit Lélek hallhatatlanságában hisznek Halottak úgy érkeznek a túlvilágra mint egy bírósági tárgyalásra Anubisz megméri a halott szívét az igazságosság mérlegén Az embernek két lelke van: KA =a halál utána test mellett marad BA =elszáll a túlvilágra—jók lelke Oziriszzel egyesül A világ mindig is létezett

Az óegyiptomiak vallása - politeizmus Sok isten (politeizmus: többistenhit) személyesíti meg az emberi létre ható természeti erőket, környezetet Emberi és állati jellemzők keverednek ábrázolásaikban (állatistenek, az ősi totemizmus hatása)

Egyiptomi Istenek: Ré a Napisten A főisten Rá vagy Ré, a Napisten Később Ámon, Théba Napistene foglalja el helyét (magába olvasztva az előbbit, Ámon-Ré) Ámon

Az ég (Nut), a Föld (Geb) és a levegő (Su) – Nut és Geb gyermekei Ozirisz, Ízisz és Szeth

Ozirisz az alvilág ura OZIRISZ = az egyik legfontosabb isten, az élet, a halál, az alvilág ura, a holtak bírája Eredetileg totemisten (kos vagy bika), később a Nappal azonosul, majd a Nílus istene lesz Ozirisz a testvérével, Szethel vívott harcban meghal, de nővérének, Ízisznek köszönhetően feltámad (meghaló és feltámadó istenség - Krisztus előkép) Ozirisz és Ízisz

IZISZ = az egyik legjelentősebb istenség, anyaistennő, a varázslás istennője, Ozirisz felesége, Hórusz anyja.

ÁMON = Nevének eredeti jelentése “Az elrejtett” vagy “Aki rejtve van”, de hívták “Egyetlen”-nek is. Leggyakrabban emberként , illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi.

Hórusz, a sólyom HÓRUSZ = az egyiptomi istenek fő alakjai közé tartozik. Embertesttel és sólyomfejjel ábrázolták. Kezdetben égisten, akinek szeme a Nap és a Hold, később maga is Napisten, Ré fia Ozirisz és Ízisz gyermeke, a fáraó halála után vele azonosul (a fáraó így Ízisz fia), sólyomként repül a Naphoz, megistenül hogy aztán maga is Ozirisszé legyen

HÓRUSZ = az egyiptomi istenek fő alakjai közé tartozik HÓRUSZ = az egyiptomi istenek fő alakjai közé tartozik. Embertesttel és sólyomfejjel ábrázolták. HATHOR = istennő, a szépség, termékenység, anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő.

MAAT = az igazság és a rend, valamint a törvények istennője MAAT = az igazság és a rend, valamint a törvények istennője. Ré napisten lánya. ANUBISZ = az alvilág és a holtak oltalmazója, sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.

Anubisz, a halottak sakálfejű istene A holttestek alvilági gondviselője, a lelkek kalauza (ebben a vonatkozásban a görög mitológia Hermészére hasonlít) Ozirisszel együtt ítélkezik a halottak felett

Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet

d/ A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó (Újbirodalom, i. e. 14. sz.) Théba papjai ellenében új fővárost alapít a mai Tel-el Amarnában, és ennek helyi istenét, Atont teszi meg egyetlen istenként a korábbi istenek tisztelete helyett

Aton a Nap korongja Kezekben végződő sugarakkal ábrázolt fénylő korong Valószínűleg maga Ehnaton írta az új istent ünneplő Naphimnuszt A fáraó halála után a reform elbukik, visszatérnek a régi istenségek tiszteletéhez „Világos lesz a föld, Ha kélsz a láthatáron, Ki nappal Aton képében ragyogsz, Elűzöd a setétet, sugaraid ontod. A két föld ünnepel, Felébrednek az emberek, lábra állnak, Te serkented fel őket.” (részlet)

Építészet Legjelentősebb emlékei az istenek tiszteletére emelt templomok, és a halottkultusz szolgálatában álló monumentális sírépítmények. - piramisok, - barlangsírok - templomok

Térlefedés Támaszgerendás Támasz --- kőfal , pillér vagy oszlop Oszlopok Jellemzője: Kannelúra (Függőleges vájatsorral) Felefele sudarasoás nélkül kekenyedik Törzs: változatos, növénymintázatú Fejezet: négyszöghasáb alakú abakusz Lábazat: alacsony, meredek hajlású csonkakúp Hüposztil csarnok= egy telomok oszlopcsarnoka---világítást az oldalsó csarnokok a középső magasabb csarnokból kapják Pülon: egy templomok kapúépítménye Emléképítmények: obeliszk (emlékoszlop), kolosszus( ülő, vagy álló nagy méretű szobor

Az egyiptomi építészet emlékei Óbirodalom kora: a szakkarai és a gizehi piramisegyüttesek; Középbirodalom kora: a beni-hasszáni sziklasírok s Kahun városának maradványai; Újbirodalom kora: a terasztemplom Deir el-Bahariban, a luxori Amon templom, a karnaki Amon templom, a thébai Ramesszeum s Abu Szimbelben 11. Ramszesz sziklatemploma. A késői birodalom kora: az edfui Hórusz templom.

Lenyűgöző méretű, monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák jellemzik Legjellemzőbb épülettípusok a Sírépítmények=bebalzsamozott halott múmiák elhelyezésére szolgál Elrendezése: kis sírkamra NEKROPOLISZ=halottak városa DROMOSZ=folyótól a sírvárosig vezető kőburkolatú út és a Templomok=istenszobor elhelyezésére, szertartások lebonyolítására szolgált Központi szentély Perisztil=oszlopokkal körül vett udvar Csarnok Egyiptom építészete

Sírtípusok Masztaba= téglalap alaprajzon épült, meredek falú, lapos lefedésű csonkagúla Piramis=lépcsős, vagy gúla alakú Baralngsír=közel függőleges alakú szkliafalba vésett heilységsor, domborműves homlokzattal Emléképületek:obeliszk, kolosszus (álló, vagy ülő, óriásméretű szobor

1. Sírépítmények A halotti kultusz szolgálatában emelt temetkező helyek, az uralkodók és az előkelők túlvilági életét biztosító alkotások: masztabák, piramisok és sziklasírok

Sírtipusok Piramis Fajtái:Lépcsős, gúla alakú Masztaba= téglalap alaprajzon épült, meredek falú, lapos lefedésű csonkagúla Piramis Fajtái:Lépcsős, gúla alakú legelső---Dzsószer fáraó piramisa i.e. 2630 Legmagasabb---Kheopsz piramis 45m-rel magasabb minta New Yorki szabadságszobor Barlangsír Közel függőleges alakú sziklafalba vésett, domborműves homlokzattal Emléképületek:obeliszk, kolosszus (álló, vagy ülő, óriásméretű szobor

a/ Masztaba (arab: „pad”) Téglalap alaprajzú, trapéz keresztmetszetű sírépítmény az előkelők számára Földbe süllyesztett, a tetőn keresztül nyíló aknán közelíthető kamráiban volt a koporsó és az áldozati ajándékok

Masztaba metszete

Egy masztaba maradványai

Piramisok Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai emeltették

A piramis építés fejlődése Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis Dzsószer fáraó „lépcsős” piramisa Szakkárában Sznofru fáraó „törtvonalú” piramisa Dahsurban

Templomok felépítése: http://www.youtube.com/watch?v=BtWqYfwZ2Tc Templomok Perisztil = oszlopokkal körülvet udvar Csarnok= oszlopos fedett tér Nekro(haott)polisz(város)=halottak városa Dromosz= folyótól a sírvárosig, vagy templomig vezető kőburkolatú út

SZAKKARA síregyüttes III. dinasztia egyik fáraója, Dzsószer

Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa” Az első hatalmas méretű sírépítmény, Szakkára, III. dinasztia, i. e. 2600 körül 6 szintes – mintha egyre kisebb masztabák alkotnák

Fallal övezett, mellék építményekkel kiegészített

Szakkara: síregyüttes: A III. dinasztia egyik fáraója, Dzsószer építtette Tervezője, Imhotep az első névszerint ismert építész Szerkezete: A fallal körülvett Kápolnákkal halotti templommal kiegészülő sírkerület--építménye a kb. 60 m magas, hatlépcsős piramis. eredetileg hatalmas MASZTABÁT kezdtek építeni (amely kőborítású, de belseje agyaghabarccsal tapasztott kőzúzalékból áll) Majd fokozatosan növekedett állandó nagyobbítással először 4, majd később 6 lépcsős piramissá ókori Egyiptom első nagyszabású kőépítménye Építés menete: Nélkülöz bármiféle egységes tervet, vagy akár konkrét elképzelést. Az egyes szakaszok mintha pillanatnyi szeszélyből, ötletszerűen kerültek volna kivitelezésre KÁPOLNÁK: a halotti kelengye raktárai és a sírkamrák rendszertelen, girbe-gurba folyosórendszerből nyílnak DÉLI SÍR: Háromálajtó-sztélé Dzsószert ábrázolja. A Déli Sír minden elemében befejezett, eltérően a piramis befejezetlen helyiségeitől. Ezért felteszik, hogy korábban épült. Más elképzelések szerint azért befejezett, mert kisebb, és az egész sír egy kenotáfium a király ka-lelkének. A sírkerület épületein: utánzó formálás: Pl.: déli sír homlokzata falsík egy szakaszát úgy faragták meg, mintha gyékénykötegekből lenne összerakva s az álajtó fölé szemöldökként odafaragták a felgöngyölt gyékényszőnyeget.

GIZEH piramisegyüttes.

Gizeh: piramisegyüttes, IV. dinasztia Elhelyezkedés: líbiai sivatag határán fekvő sírváros Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraók piramisai +tartozó halotti templomokon kívül a királyi család tagjainak s a birodalom vezető embereinek a masztabái kerültek ide +leghatalmasabb építménye a Kheopsz piramis: -Az oldalaival a fő égtájakra pontosan beállított -szabályos kőgúla oldalhossza 230 m -az eredeti magassága 146,5 m (2,3 millió, darabonként kb. 35 tonnás kőtömböt használtak fel) Anyag:helyszínen termelték ki, csak a burkolathoz szállították távolabbi bányákból a gránitot és finomabb szemcséjű mészkövet.

A fáraó égbe emelkedésének helye Csúcsban végződő tiszta geometriai forma (gúla: négyzetes alapú, 4 szabályos háromszög oldalú) Inkább emlékmű mint épület – óriási tömegéhez képest elenyésző a belső tere

Kheopsz piramis majdnem teljesen tömör kőépítmény Három helyisége van: -a talajszint alatt 20 m-es mélységben a sziklába vágott sírkamra "Királynő kamrája", s még magasabban a királysír tere. Méretek: 5 X 10 m-es alapterületű 6 m magas gránittal burkolt helyiség Síkmennyezetét szellemesen kialakított üreges teherhárító szerkezet védi a ránehezedő roppant kőtömeg nyomása ellen. A sírkamrákhoz a rejtett bejárat mögött szétágazó lejtős folyosók vezetnek. Közülük a felső a királysír előtt 46 m hosszú, 8,5 m magas galériává tágul királysír burkolata- a gránittömbök s a galéria falain a mészkőtömbök illeszkedése még ma, az építés után négy és fél évezreddel is tökéletesen hézagmentes. Khephrén halotti temploma ---Két részből áll: Völgy-templomból (Nílus-partján és feljebb, a piramis mellett épült) tulajdonképpeni halotti templomból. A kettőt hosszan elnyúló, zárt folyosó kapcsolja egymáshoz. Téralakítás szempontjából legjellemzőbb részük a fordított T alaprajzú, többhajós pillércsarnok.

A legnagyobb: Kheopsz piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)

Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatalmas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)

http://www.youtube.com/watch?v=P5Of5ZGCPyk&feature=related A gizai Szfinx (20 méter magas és 57 méter hosszú). Abból a mészkősziklából faragták ki, amelyből Kheopsz piramisához bányászták a tömböket Feltehetően Khephrén uralkodása idején készült 1380-ban a képrombolók, később megcsonkították Mellső lábai között látható az ún. álom-sztélé, amelyet lV. Thotmesz egy évezreddel a Szfinx elkészülte után állíttatott. A sztélé szövegében a fáraó elmondja, hogyan ajándékozta neki a Szfinx a királyi hatalmat hálából, amiért kiszabadította a sivatagi homok rabságából.

SZTÉLÉ A sztélé faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű tábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek. Gyakran egy területhatárainak jelölésére, városalapítás vagy győzelmes csaták emlékének megörökítésére is használták. Használata: ókori Közel-Keleten, Egyiptomban, Görögországban, Kínában és Belső-Mongóliában, valamint Közép-Amerikában az olmék és a maja civilizáció területén. Fontos emlék: történelem legfontosabb forrásai közé tartoznak: pl. Hammurapi törvényoszlopa (párizsiLouvr)  Pl. Hormesz kincstárőr sztéléje az ókori Egyiptomból (budapesti Szépművészeti Múzeum).

Kephrén vonásait hordozza

A sírkerület őre

Ember fejű és oroszlán testű lény

Sfinx http://www.youtube.com/watch?v=P5Of5ZGCPyk&feature=related

Halotti templom rekonstrukciója

Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia

Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban

A legnagyobb piramisok Kephrén Mükerinosz Kheopsz (Rekonstrukció)

Oldalaik a 4 égtáj felé néznek, rendkívül pontos a tájolásuk – mérnöki bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés

Talán festett volt a felülete, és a legteteje aranyozott

Kephrén piramisa őrzi az eredeti kőborítást a tetején

Szabad parasztok tömegei építették a földművelés szüneteiben, a Nílus áradása idején

Mükerinosz piramisa a legkisebb a három közül

Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis

Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították

„Halotti város” – a 3 nagy piramist kisebbek, masztabák (családtagok és előkelők sírhelyei) és templomok egészítik ki

Mindegyik piramishoz tartozik egy „völgytemplom” (a Nílus partján), egy díszes „feljáró út” és egy „halotti templom” (a piramis keleti oldalán) halotti templom feljáró út völgytemplom

Halotti templom részletei