Az attrakció mozija és a „primitív kifejezésmód” Reprezentációs módozatok a korai filmekben

Előítéletek, közhelyek a korai moziról: A természet mozgását utánozza - „lefilmezett színház” Lumière-Méliès szembeállítása, mint a dokumentum és a fikció műfajainak ősi ellentéte A korai filmek a mai narratív műfajok kezdetleges változatai (anomáliák), illetve apró lépésekkel járulnak hozzá ehhez. Ezek újraértelmezése a 80-as években a filmek elemzése alapján!

TOM GUNNING: az attrakció mozija (1986) A korai moziban nem a narratív lendület dominált Nem kell hibás, kezdetleges történetmesélő filmeknek tekinteni őket Az aktualitásfilmek nem különülnek el egyártelműen a fikciós filmektől A korai filmek elsődleges célja: a PREZENTÁCIÓ, a MEGMUTATÁS, a vizuális meglepetés

TOM GUNNING: az attrakció mozija Másként szólítja meg nézőjét a korai film. (kíváncsiságát vizuálisan elégíti ki: curiositas – Szt. Ágoston, a szem bujasága) Exhibicionista filmkészítés: témák (erotika, tájak, szenzációs témák stb.), formai vonások (kamera tekintet, szembefordulás a kamerával,integetés a kamerának)

A 80-as években jelenik meg Kristin Thompson és David Borwell filmtörténete: a stílust, a film formát helyezik előtérbe, ennek a történetiségét vizsgálják. Figyelmüket nem annyira a film technikai-lingvisztikai elemek, a filmnyelv kialakulására összpontosítják, inkább arra a módra, ahogy ezek az elemek egy funkcióikat összehangoló stilisztikai rendszert alkotnak. Hogyan változik a filmtörténet során? Az ők módszerükhöz hasonlít, csak a stilisztikai rendszer helyett a reprezentációs módozat terminust használja pl. Noël Burch: Life to Those Shadows c. munkájában.

Noël Burch: Life to Those Shadows (1990) Miként tekintsünk a klasszikus elbeszélésmód kialakulása előtti periódusra? A korai filmeket és a klasszikus filmig tartó átmenetet tanulmányozza – a fikciós filmeket, nem aktualitásfilmeket!

Noël Burch: Life to Those Shadows (1990) Egyszerűen csak egy átmeneti korszak volt ez, amelynek jellemzőit az eltérő irányba mutató kísérletezések határozták meg? (egymásnak ellentmondó külső hatások: különböző tömegszórakoztatási eszközök, a nézők elvárásai egyfelől, másfelől a polgári értékrend termékei lettek volna a korai filmek) Vagy egy önálló reprezentációs módnak kell tekinteni, melynek megvolt a saját belső logikája? Noël Burch ez utóbbi mellett érvel.

Noël Burch: Life to Those Shadows (1990) PRM – Primitív Reprezentációs Mód 1906/7 A kettő közti időszak: az átmeneti időszak. IRM – Intézményes Reprezentációs Mód 1917-től

Miben áll ez a primitív másság? Mi a közös a szerteágazó irányzatokban? A primitív másságnak van egy sajátos poétikája, egy sajátos minősége, éppen emiatt nem elégséges a 19. század végi népszerű, tömegszórakoztatási műfajok hatására hivatkozni, vagy mint bizonyos utólag kialakult fejlődési irányzatok előfutáraiként kezelni őket, mint a klasszikus elbeszélő film, vagy biz. avantgárd irányzatok. Primitív ≠ kezdetleges. Úgy kell elképzelni mint a naiv művészetet. (Kristin Thompson) Ennek a kornak is meg vannak a kis mesterművei, amelyek sűrítményei ennek a primitív másságnak: Utazás a Holdra (1902), A züllés útján (1910).

Milyen jellemzői voltak a primitív kifejezésmódnak Milyen jellemzői voltak a primitív kifejezésmódnak? (a képszerkesztés és a történetvezetés aspektusai) A kamera pozíciója: Milyen a kameraállás? Milyen a kamera és a háttér viszonya? Milyen a megvilágítás? A megmutatott tér jellemzői? Plánfajta? A színészek mozgása, elhelyezkedése a térben?

A felsorolt jellemzők együttesen egyfajta vizuális laposságot hoznak létre. a színtér felosztható egy valós játéktérre és egy illuzórikus háttérre nem haptikus a tér Tablónak nevezik: tableau vivant (élőképek színpadi hagyománya) Önmagában zárt plánok Proszcénium jelleg

Hogyan pozícionálja a nézőt ez a képi stílus? Milyen viszonyba kerülünk a történet szereplőivel? Sztárság?

A befejezés története a moziban? Az emblematikus kép.

- A „primitív kívüliség”, externalitás tapasztalata - külső narrációs eszközök

Hogyan történik meg az átmenet az IRM-ba? több tabló egymásutániságából szerkesztenek meg egy történetet, ennek létrejön egy későbbi változata, amikor megjelennek a két oldalról egymáshoz kötött plánok a bipoláris struktúra (kezdet-vég) helyett tripoláris struktúrát alkalmaznak: kezdet – folytatás – vég fokozatosan linearizálódik a film

A térábrázolás frontális felvétel helyett a cselekvés terében elhelyezkedő gazdagabb szempontrendszernek akalmazása