Világörökségi helyszín Oroszország Az internet felhasználásával az eredeti spanyol szöveget magyarra átdolgozta: Csáki István

A Struve földmérő vonal egyik mérőpontja Struve német csillagász a Föld formájának pontos meghatározásához egy Kelet és Észak Európán áthaladó, a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig húzódó vonal mentén végzett méréseket. A mérőpontok közül 34 a Világörökség része. Ezek egyikét láthatjuk a képen.

Nyugat-Kaukázus Egy UNESCO szakértő véleménye szerint Európában ez az egyetlen olyan hegyvidék, ahol lényegében még nem tapasztalható az emberi tevékenység természetátalakító hatása.

Alekszander Nyevszkij kolostor Az ˝Alexander Nyevszkij Lavra˝ néven is ismert kolostort Nagy Péter cár alapította 1710-ben Szentpétervár fő sugárútján, hogy nyugvóhelyet biztosítson Alexander Nyevszkij novgorodi fejedelemnek, az ortodox egyház szentjének, aki győzedelmeskedett a német és dán lovagrendek ellen az orosz történelemben sorsfordítónak tekintett csatában 1242 április 5.-én a Csúd tó jegén.

Ferapontov kolostor A kolostort Szent Ferapont alapította 1398.-ban. A középkori orosz építészet és művészet egyik legnagyszerűbb példája.

Érintetlen erdő a Komi köztársaságban Az Urál hegység északi részén terül el. A maga 32800 km²-es kiterjedésével Európa legnagyobb őserdeje.

Novgorod, Szent Zsófia Katedrális Az ötkupolás, kőből készült katedrálist Novgorodi Vlagyimir építette. Novgorod második püspöke, Luka Zhidiata szentelte fel 1052. szeptember 14.-én.

A Mennybemenetel Székesegyház (Vlagyimir városában) 1158 és 1160 között épült.

A Születés Székesegyház Szuzdál városában II. Vlagyimir rendeletére épült a XI. század végén és a XII. század elején.

Szentpétervár történelmi központja Ezt a helyet építészeti öröksége, a barokk, a neoklasszicizmus egyedülálló, hihetetlen ötvöződése, az orosz építészetre gyakorolt hatása teszi különlegessé.

Derbent Ezek az építmények (a citadella, az óváros, az erődítmény) az Újperzsa Birodalom északi erődvonalának részei. Az erődvonalak a Kaspi tengertől keletre és nyugatra húzódtak.

Az Altáj Arany-hegyei 1998-ban nyilvánították a Világörökség részének. Az indoklás szerint ez a hely az Észak-Ázsiában fellelhető növény és állatfajok hegyvidéki biodiverzitásának fontos, eredeti központja.

Kolomenszkoje Cárok és nagyhercegek egykori nyári rezidenciája. Tornyai, templomai már messziről látszanak. Napjainkban nemzeti múzeum, a XVI.-XVII. századi orosz építészet emlékműve.

Kamcsatka Kamcsatka egy 1250 km hosszú 472300 km² területű vulkáni félsziget Szibériában.

Vörös Tér 695 m. hosszú és 130 m. széles méretével a világ harmadik legnagyobb tere. A Kreml és az egykori üzleti negyed, a Kitaj-gorod között fekszik. Minden irányba innen indulnak Moszkva főútjai. Ezért tekintik a teret Moszkva és egész Oroszország központjának.

Aranykapu Vlagyimir városában 1158 és 1164 között épült. A régi városkapuknak ez az egyetlen, bár csak részlegesen fennmaradt példánya. Ezek a kapuk a ma már nem létező, a város nyugati bejáratát védő régi városfalba épültek. Belsejében a XIII. századi mongol inváziónak emléket állító múzeum működik.

A Nagy Gatcsina Palota A palotát 1766 és 1781 között építették Nagy Katalin cárnő kegyeltjének, Grigorij Grigorjevics Orlov grófnak. Az Ezüst tó (Серебряное озеро) feletti dombra épült palota a középkori várak és nyári rezidenciák stílusjegyeinek nagyszerű ötvözete. A palota belső terei a XVIII és a XIX. századi orosz klasszicizmus jellegzetes példái .

Nagy Katalin Palota Az épület eredetileg egy kisebb palota volt. Azt a nyári rezidenciát parkkal, mesterséges tóval Nagy Katalin építette pihenőhelynek, Johann-Friedrich Braunstein német építészt bízta meg a munkával. A cárnő lánya, I. Erzsébet, az épületet idejétmúltnak, kényelmetlennek tartotta, ezért 1752 májusában felkérte Bartolomeo Rastrelli udvari építészt, hogy lebontva a régi épületet, annak helyére emeljen egy jóval nagyobb, hangsúlyosan rokokó stílusú palotát, amit aztán anyja tiszteletére Katalin Palotának nevezett. A palota Carszkoje Szelo-ban (mai nevén: Puskin) található.

Sándor Palota Carszkoje Selo.-ban épült ez a palota, a cári család pihenőhelyének szánták. Nagy Katalin cárnő megbízásából épült kedvenc unokájának, a későbbi I. Sándor orosz cárnak házasságkötése alkalmából, midőn feleségül vette Elizaveta Alexejevna nagyhercegnőt (született Badeni Luisa María Augusta hercegnőt). Ezt a kecses neoklasszikus épületet 1792 és 1796 között Giacomo Quarenghi tervezte és építette.

Pavlovszk Palota 1777 -ben Nagy Katalin cárnő fiának a későbbi I. Pál orosz cárnak első gyermeke születése alkalmából Cárszkoje Selo-ban épült pazar palotája közelében a Szlavjanka-folyó partján földterületet ajándékozott. Ide épült ez a nyári rezidenciának szánt palota, ami I. Pál cárról kapta a nevét.

A Moszkvai Kreml falai és tornyai A jelenlegi, tornyokkal ellátott fal a XV. században, 1485 és 1495 között épült a régi fehér kőfal helyén, amit még 1367-ben, Dmitrij Donszkoj moszkvai nagyfejedelem idejében emeltek a korábbi tölgyfacölöpökkel megerősített sáncok helyén. E nagyszerű erődítmény megépítését az akkori idők hadi technológiájának fejlődése tette lehetővé.

Shlisselburg Ez az erődítmény a Néva folyó bal partján, a Ladoga tónál az Oresek (diócska), más néven Orejov szigeten van. Eredetileg itt egy fa erődítmény állt, Jurij Danyilovics moszkvai nagyherceg építette 1323-ban Novgorod északi határának védelmére, valamint a Balti tengerhez való kijárat biztosítására. 1353-ban a novgorodiak már várfalakkal, bástyákkal ellátott kőből készült erődítményt építettek ezen a helyen.

A Szuzdáli Kreml A Kremlről említést tevő első írásos emlék szerint a Szudáli Kreml 1024-ben épült. A mai Szuzdál déli részén, a Kamenka folyó kanyarulatában található. A XVI.-XVII. századi hagyományos orosz ortodox stílusban épült, imádkozásra szánt temploma mellett néhány egyéb épület is kiegészíti, például a Mária Oltalma Kolostor.

Oranienbaum (1948 óta: Lomonoszov) Orosz cári rezidencia a Finn-öbölnél, Szentpétervártól nyugatra. A palota központi részéhez két oldalszárny csatlakozik japán és kínai pavilonokkal. 1710 és 1727 között épült, akárcsak a szökőkutakkal és szobrokkal díszített kétkupolás alsó kert és a nagyszerű felső kert.

Pulkovoi Obszervatórium Ezt a csillagvizsgálót 1839-ben nyitották meg.

Vlagyimir és Szuzdál fehér műemlékei Az elnevezés nyolc középkorban épült, mészkőből készült műemléket jelent.

A Penates birtok Ebben a házban lakott 1907 után a neves orosz festő, Ilja Jefimovics Repin. 1899-ben Repin a Finn-öböl partján fekvő Kuokkala finn nyaralóhelyen telket vásárolt, azon saját vázlatai alapján házat épített, amiben egy műtermet is létrehozott. A házat a rómaiak családot és éléskamrát védelmező isteneiről PENATES-nek nevezte el.

Konstantinovszkij Palota A palota építése 1720-ban kezdődött Nagy Péter cár rendeletére. Napjainkban ez a szentpétervári orosz elnöki rezidencia.

Peterhof, Nyári Palota Az épületegyüttes legközpontibb része a Nagy Palota. Barokk stílusban épült, parkok, szökőkutak díszítik.

Szolovetszkij kolostor A Szolovetszkij szigeteken a Fehér-tengernél épült. 1429 végén alapították. Orosz ortodox férfi szerzetesrend kolostora.

Novogyevicsij temető A temetőt 1898-ban nyitották meg. Akkoriban sokan temetkeztek a kolostor falába. Az egyik első híres személyiség, akit itt temettek el, a neves orosz író, Anton Pavlovics Csehov volt.