Arany János: Epilogus

Cím Görög eredetű szó, jelentése: utószó, zárszó. Epikus művek végén szokott állni. A mű esetében témamegjelölő, utal az élet végére, tükrözi, hogy a lírai én számít a halálra. A költeményt életműve összegzésének szánta, erre utal a cím is.(de nem ez az utolsó verse!!!)

Keletkezés 1877, Pest, Margitsziget Az Őszikék versciklusához tartozik, amit a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írt. Ez életének az utolsó pályaszakasza.

Adott pályaszakasz jellemzői Szemlélődő jelleg Nyíltság Rezignált lemondás Csendes derű önirónia Asszociatív szövegformálás Egyéni szimbólumteremtés Impresszionista képszerkesztés Béke, végső nyugalom vágya

Műfaj, hangnem, verstípus Műfaj: Elégia Hangnem: elégikus, lemondó, vallomásos jelleg Verstípus: Létösszegző, időszembesítő.

Forma 15 versszakból áll, amelyek 4 sorosak, az utolsó versszak 5 soros. Minden sor 8 szótagból áll, kivéve a harmadikat, ami 4 szótagos. (verszene megtörik, feszültséget kelt.) Formailag nyitott Páros rímek szerepelnek benne, verselése ütemhangsúlyos. Szimmetrikus vers, 3x5 egység. Az egységek kezdése közel azonos: „Az életet már megjártam” (1, 6.vsz) illetve „Az életet ím megjártam”(11.vsz)

Három idősíkot látunk: I. múlt II. múlthoz kötődő jelen III. a múltban megálmodott, de be nem teljesülő jövő. Mindhárom vershelyzet azonos lélekállapotot jelöl: az életpálya befejezett, lezárt.

Kompozíció Szerkezetileg 3 részre bontható a vers: I. Az első öt versszak tartozik ide. A lírai én szólal meg benne Út és vándorlás toposzára épül. Az országút az élet útja, az ezen való haladás az élet leélése. Az itt haladók a társadalom különböző rétegeihez tartoznak, illetve az élet leélésének különböző módozatait képviselik.

Feltűnő, hogy a lírai én az országút szélén halad és látszólag kiegyensúlyozott, a csapásokon felülemelkedő sztoikus bölcsesség jellemzi Csak sejthető, hogy ez álca, mely mögött visszafojtott indulatok és keserűség húzódik. Ezt erősíti a forma, verselés.

II. A 6-10. versszakig tart. Életének és költői pályafutásának értéktelenségéről ír, itt már elégedetlen. Az első és második egység között ellentét feszül. Vágyait itt fogalmazza meg : függetlenség, nyugott család, otthon a dalolás lehetősége.

Az elhibázott pálya, az alkotók örök kételye gyötri: adós maradt az önmegvalósítással. Fájdalmas önirónia

III. A 11-15. versszakig tart. Létösszegző megállapításai teljes ellentétei az első egységben foglaltaknak. Nem teljesülnek igazi vágyai: függetlenség, nyugott család, otthon, verseinek szabad kidolgozása. Tudja, hogy soha nem lehet boldog lelki sebei miatt

Valójában a személyiségével harmonizáló szerep megvalósításának kudarcáról van szó!

. Az utolsó egység ellentétekre épül. A költő felhasználja a metaforikus képeket, toposzokat, allegóriákat, költői képeket, metonímiát.

Legfontosabb motívumok vándorlás-keresés Madár kert

Intertextualitás Visszautal egy korábbi, A rab gólya című versére. De erős a kapcsolat a korábbi verseivel, pl. Visszatekintés, Az örök zsidó…