Szálláshelyi vendéglátás A tantárgy célja, hogy a leendő idegenforgalmi és szállodai szakemberek számára szükséges és nélkülözhetetlen szervezési, gazdálkodási, üzemeltetési ismeretek elsajátítását biztosítsa, olyan formán, hogy az elhangzó elméleti ismereteket gyakorlati feladatokon keresztül modellezzék a hallgatók. A megfelelő alapismeret elsajátítása után bemutatjuk és megismertetjük a hallgatókat az alapvető vendéglátó tevékenységgel, tartalmával, üzletköreivel, típusaival, a vendéglátás szervezésének tárgyi és személyi feltételeivel, az árképzéssel, kalkulációval és gazdasági elemzésekkel.
Követelmények,számonkérés Gyakorlatok Egyéni projekt,vagy 2 fő Minősítés: 50% projekt,50 % írásbeli Gyakorlati jegy Írásbeli az utolsó gyakorlaton: május 22. Projekt leadás az utolsó előtti gyakorlaton Jegybeírás megadott időpontban
Irodalom Endrődy Gábor: Vendéglátás Szervezése I-II.
A vendéglátó értékesítés és szolgáltatás alapfogalmai Vendéglátásról kétféle értelemben beszélhetünk: Egy szervezet, mely különböző egységein, szintjein keresztül változatlan vagy megváltoztatott formában eljuttatja az élelmiszereket a termelőtől (mezőgazdaság, élelmiszeripar) a fogyasztóig, a vendégig. Mint szervezet egyesíti a kereskedelem és az ipar tevékenységeit, számtalan személyi kapcsolati elemmel átszőve, sajátos szolgáltatási formákat biztosít. Személyes szolgáltató tevékenység, mely a szolgáltató és a vendég között létrejön.
A vendéglátó értékesítés és szolgáltatás alapfogalmai A vendéglátás alapfeladata a helyi lakosság, a kül-, és belföldi idegenfogalomban résztvevők étkezési, italellátási és ezekkel összefüggő szórakozási igényeit kielégítse. Ennek értelmében a vendéglátás egy sokrétű, összetett tevékenység, melynek folyamán megkülönböztetünk termelő és értékesítő tevékenységet. A társadalmi fejlődés során a munkamegosztás kiszélesedésével kialakult a kereskedelmi, az idegenforgalmi, a munkahelyi és üdültetési vendéglátás.
A vendéglátó értékesítés és szolgáltatás alapfogalmai Vendéglátó értékesítésen a vendéglátás azon tevékenységét értjük, melynek során a termelő tevékenység alatt feldolgozott, illetve a fogyasztásra kész állapotban vásárolt, kitálalt étel és italféleségeket a fogyasztónak, a vendégnek eladják. Vendéglátó szolgáltatásnak nevezzük az áruértékesítéshez többé-kevésbé szorosan kapcsolódó, fogyasztást megelőző, azzal egyidőben, vagy esetenként azt követően lezajló olyan személyes tevékenységet, melynek célja a vendég igényeinek minél színvonalasabb teljesebb kielégítése.
Szálloda és vendéglátóegységek, értékesítőhelyek létrehozása Gazdasági egység létrehozása, beruházása, üzemeltetése esetén alapvetően meghatározó tényező a szállásadás és vendéglátás külső és belső környezete. Külső környezeti elemek A közgazdasági környezet elemei Az adott nemzetgazdaság helyzete. Jellemezhető a különböző nemzetgazdasági mutatókkal, pl. az 1 főre jutó GDP változása, reálbér-reáljövedelem, infláció, munkanélküliség, költségvetési egyenleg, folyó fizetési mérleg, gazdasági növekedés üteme, külkereskedelmi mérleg, export-import nagysága Az általános gazdasági szabályozás rendszere (számvitel, pénzforgalom, deviza, vám, külkereskedelem, munkaügy) Közteherviselés rendszere – adók és egyéb befizetési kötelezettségek, melyeket a jogszabályok előírnak.
Külső környezeti elemek A jogi környezet elemei Államigazgatási jogok: szakhatósági engedélyek (építési, tűzoltósági, közegészségügyi stb.) Önkormányzati jogok: közigazgatási döntések (reklámtábla, parkolási terület stb.) Hatósági engedélyezés és szabályozás: utaztatási tevékenység feltételei, kategóriába sorolás rendszere Büntetőjog: gazdasági bűncselekmények, vétségek Polgárjog: szerződési kötelmi jog (utazási szerződés) Munkajog: munkaszerződés
Külső környezeti elemek Társadalmi és szociális környezet Bizonyos szociális környezet mellett nem lehet turizmust létrehozni Technikai környezet Infrastruktúra helyzete Politikai környezet Fejlettség, stabilitás (sztrájk, tüntetés), demokrácia-diktatúra (kubai turizmus) Ökológiai környezet Környezetvédelem, természetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés)