A magyar nyelv rokonsága

A nyelv változó rendszer nyelvváltozatok történeti nyelvtan, nyelvtörténet egyéni nyelvhasználat nyelvi jelenségeit a leíró nyelvtan vizsgálja nyelvi jelenségek időbeli változásait vizsgálja eltűnik megmarad nyelvi szinkrónia, szinkron nyelvvizsgálat nyelvi diakrónia, diakron nyelvvizsgálat tendencia ezeket a jelenségeket vizsgálja változás egyidejűleg éli a fogyás és a gyarapodás állapotát. hangzókészlet, morfémák (mind a tő-, mind a toldalékmorfémák), szintagmatikus viszonyok oka lehet külső ok (más nyelvű népekkel való gazdasági vagy kulturális jellegű érintkezés), illetve lehet belső ok (nyelv belső törvényszerűségeiből fakadó változás). mondat és a szöveg szintjén is

közös ősnyelv monogenézis az egyes nyelvek önálló nyelvként fejlődtek, alakították ki törvényszerűségeiket poligenézis nyelvtudományi módszerek más tudományágak néprajz szociológia történeti földrajz régészet

A nyelvek típusai (alaktani szempontból) - nincsenek (vagy csak minimálisan) toldalékok 1. izoláló (elkülönítő) - a nyelvtani viszonyokat a szórend, a hangsúly, és az önálló módosítószók és elöljárók fejezik ki wo kaoszu ni: én mondom neked - pl. vietnámi, kínai, indonéz, thai, burmai, khmer (Kelet-Ázsia) ni kaoszu wo: te mondod nekem 2. agglutináló (ragasztó, ragozó) - a szótő elé v. mögé „ragadt” különféle szóelemek jelölik a nyelvtani viszonyokat (elsősorban) kabát + ja + i + m + at - pl. finnugor nyelvek (magyar), altáji (mandzsu-tunguz, mongol, török), tibeti megszentségteleníthetetlen- ségeskedéseiteket 3. (2. b?) inkorporáló (bekebelező) - a nyelvtani viszonyokat kifejező elemeket a szó belsejébe építi be Anijokkoinehdek. - pl. észak-amerikai indián nyelvek, eszkimó Ani – jokkoi – ne – h – dek. nem – tud – mond – ás – enyém Nem érti, amit mondok. - a nyelvtani viszonyokat a szótő hangjainak megváltoztatása jelöli 4. flektáló (hajlító) sprechen – spricht – sprach – gesprochen – Spruch – Sprüche - nyelvtani nemek használata - pl. indogermán nyelvek, balti-szláv, neolatin angol

uráli alapnyelv i.e. 4. évezredig szamojéd alapnyelv isz. kezdetéig finnugor alapnyelv i. e. 3. évezredig északi szamojéd déli szamojéd finn-permi alapnyelv kb. i.e. 1500 ugor alapnyelv kb. i.e. 500 enyec nyenyec nganaszan szölkup szajáni szamojéd finn-volgai ág permi ág obi ugor ág ősmagyar ág közfinn volgai nyelvek zürjén votják osztják (hanti) vogul (manysi) magyar finn vepsze vót lív inkeri karjalai észt mordvin cseremisz ((lapp))

A nyelvrokonság nyelvi bizonyítékai A rokon nyelvek ragasztó (agglutináló) volta. Az alapszókincs egyezései (kb. 1000 szó, melyről biztosan tudjuk finnugor eredetét) Szóelemek tekintetében az ősi képzők, jelek, ragok hasonlósága. Testrészek: kéz, láb, fej Rokoni viszonyok: anya, atya, fiú, meny Számok: egy, kettő, három Ősi használati tárgyak: háló, nyíl, kés Természeti jelenségek: hó, jég, víz Cselekvések: van, él, hal, eszik, iszik, alszik stb. Hangmegfeleltetési tendenciák birtokos személyjelek igei személyragok többesjel, a középfok jele néhány ősi határozórag *fgr. szókezdő k- (utána mély mgh.) *fgr. szókezdő s-, š- *fgr. intervokális -t- m. -z m. Ø m. h- *fgr. šiŋere > m. egér, * fgr. seppe > m. epe *fgr. kala > m. hal, *fgr. kolme > m. három (*fgr. kete > m. kéz, *fgr. kota > m. ház)

Magánhangzó-állományunk Az ún. tővéghangzó lekopott Kialakult, majd el is tűnt az ún. kettőshangok rendszere Bekerültek, illetve létrejöttek kikoptak a hosszú mgh.-k kialakulásának az egyik forrása ö, a hosszú mgh.-k. a hosszú mgh.-k kialakulásának másik forrása veláris (mély) i helyette palatális (magas) i óm. utu > m. út, óm. hodu > m. had nyilAs, hídOn, Általános tendencia a nyíltabbá válás Kialakultak a hosszú magánhangzók. (rövid) å helyette a óm. nop > m. nap, óm. nim > m. nem, nëm, óm. fuc > m. fok csak nyelvjárási szinten, a palóc nyj.-ban

Mássalhangzó-állományunk hangmegfeleltetési tendenciák Kikopott Bekerültek, illetve keletkeztek Ejtésben ly > j tendencia (írásban megőriztük a kettősségét!) „helyettesítő” hangok a hiányzók helyére bilabiális (két ajakkal képzett) ß c, zs, v, dz, dzs, ty szláv zsupan > m. ispán, szláv nemec > m. német, szláv kneža > m. Kenese (de később m. Kanizsa!) b, pl. lat. iwola> m. ibolya fejlődése v, pl. *ősm. neßü > m. név, Ø, pl. óm. vimagguc > m. imádjuk torokban erősen képzett χ ősm. aχχϊn > m. asszony

Idegen eredetű szavaink jövevényszavak idegen szó hangzásában idomult a magyar nyelvhez, hasonlóan az alapszókincshez ezek a szavak is részt vesznek a toldalékolásban nem vagy alig veszik át a magyar nyelv hangzását, némelyik már úgy toldalékolható, mint a szókincs egyéb elemei, de ez nem általános (olykor nehéz megkülönböztetni a jövevényszavaktól), esetleg a magyar írásképet is felveszik

jövevényszavakat adó nyelvek Iráni Ősi iráni i.e. X – V. sz későbbi iráni (alán, perzsa) arany, hét tehén, tej, nemez asszony, híd, vám, vásár Honfoglalás utáni (kun, besenyő, oszmán) Török (kb. 300) Honfoglalás előtti ló, ökör, karó, szőlő, homok komondor, balta, csősz, csuha, kefe, zseb Szláv (kb. 500 – 2000) Földművelés témaköre Állattartás Letelepedés Állami élet kasza, ugar, parlag, mezsgye, málna, gabona pajta, járom, iga, patkó udvar, konyha, kémény, ebéd király, nádorispán, kereszt, pap, szerdától vasárnapig a napnevek

Német (kb. 300 – 400) Városi, polgári élet Főúri, társas élet Katonai élet kalmár, bognár, céh, erszény páncél, pisztoly, mozsár, tarack, sánc, zsold, ostrom kastély, herceg, gróf, dáma, lakáj, paróka Latin (kb. 200) Egyházi műszó Tudományos szavak templom, monostor, oltár, próféta, mise, prédikál petrezselyem, citrom, hónapok nevei, fiskális, fundamentum

Újlatin Román (kb. 1-2 tucat, Erdélyben néhány ezer) Francia (kb. 50 – 100) Olasz (kb. 50 – 100 ) lakat, kilincs, zománc, paraj, gavallér, kurázsi piac, tréfa, opera, pálya, narancs, torta, remete cimbora, ficsúr, áfonya, tokány, kaláka Nemzetközi műveltségszavak, vándorszavak, modern nemzetközi szavak, tükörszavak Ezek egy része az antik kultúrából indul el, s az európai nyelvek többségében valamilyen formában megtalálható Motor, rádió, lottó, rakéta, trafik, csokoládé, egyetem, Matéria, világnézet, állatkert – ezek tükörfordítások (pl.: német tiergarten – magyar állatkert)

idegen szavak Ha van magyar megfelelője, kerülni kell a használatukat, bár néha a magyar a nehézkesebb tőkehaszon – profit autó, kombájn, menedzser, kalkulál, sport, gáz